Kathlena nagyot sóhajtva dőlt el
az ágyon és hitetlenül rázta a fejét.
„- Alig bírom felfogni, amiket
Elijah mondott – mondta halkan a fejében Katherine-nek.
- Nincs okunk kétségbe vonni a
szavait Elena – felelte nagyot sóhajtva Katherine.
- Tudom, de nem is ezért mondtam
Katherine – mondta tűnődve Elena. – Hihetetlen, hogy ennyire magunkon kívül
leszünk majd.
- Én nem tudom, hogy milyen érzés
az, amikor nem te irányítod a tested, de azt hiszem ezt most én is meg fogom
tapasztalni – mondta halkan Katherine.
- Nem jó érzés Katherine, hidd
el. De ezek szerint nem tudjuk elkerülni, hogy sorozatosan ne támadjuk majd le
Damon-t és Elijah-t.
- Muszáj lesz elfogadnod, ami rád
vár Elena, és ahogy Elijah mondta, talán nem is fogunk tudomást venni arról,
amit teszünk.
- De emlékezni fogunk mindenre –
szólt közbe Elena.
- Igen, valószínűleg – mondta
nagyot sóhajtva Katherine.
- Azt hiszem jobb lesz, ha minél
kevesebbszer találkozunk Damonnal, mert olyan régen voltam vele utoljára, hogy
kezdek meggyulladni, ha a közelemben van – mondta Elena és közben mély levegőt
vett.
- Ez Elijah-ra is vonatkozik –
szólalt meg sokatmondóan Katherine. – 500 év sok idő.
- Te jó ég, tényleg nem lesz
egyszerű dolgunk! – felelte hitetlenül Elena.
- Hát nem. És nekik sem – mondta
bűnbánóan Katherine. – Láttad, hogy Damon hogy reagált, és biztos vagyok benne,
hogy habár nem mutatja ki Elijah, de őt is nagyon frusztrálja ez a helyzet.
Vagy csak emlékezz vissza mennyire kikészültek miután a tudtuk nélkül
kapcsolódva feküdtünk le velük.
- Ne is mondd – szólalt meg
halkan Elena. – Ezt még sosem mondtam el neked, és az emlékeimben sem láttad…
De úgy érzem őszinte lehetek veled, mint egy barátnővel.
- Barátnő? – kérdezte
elmosolyodva Katherine. – Olyanom még sose volt. Ez tetszik – tette hozzá
boldogan. - Mire akartál kilyukadni Elena?
- Azon az estén – kezdte Elena,
de gombóc nőtt a torkában, és nagyot kellett nyelnie, hogy folytatni tudja. –
Miután kihajítottalak a szobából, Damon nagyon kikészült. Bonnie ezt meg is
álmodta előre – tette hozzá halkan, majd mély levegőt véve folytatta. –
Teljesen magába zuhant és az utolsó pillanatban kaptam ki a kezéből egy karót.
- Tessék? Meg akart ölni emiatt?
– csattant fel döbbenten Katherine.
- Nem engem, hanem önmagát –
felelte a könnyeivel küszködve Elena. Maga sem értette, hogy miért viseli most
meg ennyire ez az emlék. – Kikészült, hogy képes voltál így átverni őt és
tudta, hogy mennyire szenvedhettem én végig, míg együtt voltunk hárman. Nagyon
bántotta, hogy ilyen fájdalmat okozott nekem.
- De erről nem ő tehet – mondta
hitetlenül Katherine. – Azon az estén mindent megtettem, hogy átverjem őt.
- Igen, de ő úgy érezte, hogy
megbukott és soha többé nem fog tudni megkülönbözetni minket.
- Sajnálom, hogy ezt tettem
veletek Elena – felelte bűnbánóan Katherine. – Nagyon egyedül voltam akkortájt,
és borzasztóan féltékeny voltam arra a kapcsolatra, ami közted és Damon között
volt. Ami nekem nem adatott meg.
- De most már újra a tiéd ez is –
szólalt meg kedvesen Elijah.
- Igen – mondta nagyot sóhajtva
Katherine. – De tudod őt is kikészítette, amikor átvertem és te is jelen voltál
azon az estén, amikor lefeküdtünk.
- Bevallom őszintén nem sokra
emlékszem, mert annyira magamba zuhantam, hogy alig fogtam fel, hogy mi
történik körülöttem – felelte Elena keserűen.
- Elijah erős és zárkózott férfi,
de láttam a szemében a csalódást, amit ismét okoztam neki. Ő viszont még ekkor
is megvédett Damontól, én pedig szóvá tettem ezt neki. Ismered őt, tudod milyen
úriember, de ezután mégis teljes erőből pofonvágott – tette hozzá halkan
Katherine.
- Szóval ő csendben, magában
szenved, és ha túlcsordult, akkor kirobban belőle – mondta komoran Elena.
- Igen, szóval őt is meg fogja
viselni, ha épp Damon-ra vetjük, vagyis veted ki a hálódat.
- Akkor mégis mit csináljunk? –
kérdezte kétségbeesve Elena.
- Semmit Elena… Csak bízzunk
abban, hogy amíg elkezdődik az őrület, mindenkinek lesz elég ideje felkészülni
lelkiekben a ránk váró dolgokkal.
- Tehát addig van még időnk –
szólalt meg révetegen Elena.
- Mi jár a fejedben? – kérdezte
aggódva Katherine.
- Tudod miután meghaltunk…
Szóval… - kezdte zavartan Elena, majd mély levegőt vett és folytatta. – Nem
tudom, hogy a többiek mit mondtak Jennának és Ric-nek, és jó lenne ha
beszélhetnék velük.
- Semmi akadálya Elena, de előbb
derítsd ki, hogy mit tudnak – felelte kedvesen Katherine.
- Rendben, felhívom Bonnie-t –
mondta hálásan Elena.”
Hamar felpattant az ágyból, majd
tárcsázni kezdte Bonnie-t. Bonnie álmosan vette fel a telefont és szólt bele.
- Elena? Vagy Katherine? Baj van?
– kérdezte aggódva.
- Nem Bonnie, csak meg akartam
kérdezni tőled, hogy mit mondtatok Jennának és Ric-nek a halálomról?
- Öhm, ezt Caroline intézte, de
ne aggódj, minden rendben van. Ric tudott a vámpírokról, így neki elmondta
Caroline az igazat. De kérte, hogy Jennának mondjuk azt, hogy egy időre
elutaztál Damonnal. Ric úgy gondolta, hogy Jenna összetörne, ha a te halálod is
a nyakába zúdulna, így ezzel még várni akartunk – felelte Bonnie álmosan.
- Köszönöm Bonnie és ne haragudj,
hogy felkeltettelek – mondta bocsánatkérően Kathlena.
- Semmi baj Elena – felelte
kedvesen Bonnie. - Ti jól vagytok?
- Persze, minden rendben van.
Most még – tette hozzá halkan Elena.
- Ne aggódj, majd mindent
megoldotok, amikor kell – felelte Bonnie együttérzően.
- Tudom és köszönöm Bonnie.
- Szívesen Elena – felelte Bonnie
álmatagon. – Majd később beugrok hozzátok.
- Rendben, szia Bonnie – mondta
halkan Elena, majd letette a telefont.
„- Nos, akkor induljunk a jó öreg
Jenna nénihez – mondta a fejükben Katherine, mire Elena elmosolyodott, majd
gyorsan átöltözött és lement a földszintre.”
- Ácsi, hát ti hova mentek? –
mondta Damon, amikor meglátta Kathlena-t az ajtó felé indulni. Elijah, aki
mellette állt, szintén kérdőn nézett rájuk.
- Amíg észnél vagyunk, szeretnék
beszélni Ric-kel és Jennával – mondta magabiztosan Kathlena.
- Szó se lehet róla Elena, egyedül
nem mehettek sehova – mondta Damon ellentmondást nem tűrően.
- Ne aggódj Damon, most még a
terhesség korai szakaszában vannak, még teljesen önmaguk – szólalt meg
nyugodtan Elijah.
- Amikor legutoljára hallgattam
rád, holtan végeztük mi is és a lányok is – fordult mérgesen Damon Elijah felé.
- De mind élünk, vagy nem? –
kérdezte Elijah határozottan.
- Nem neked köszönhetően, ezt te
is tudod – mondta dühösen Damon, mire Elijah szemében düh suhant át, majd
fenyegetően Damon felé lépett.
- Ha ennyire aggódsz, akkor tarts
velük – szűrte a fogain keresztül Elijah.
- Helyes, én is így gondoltam –
felelte mérgesen Damon, majd hátat fordított az Elsőnek és elindult a bejárati
ajtó felé és közben intett Kathlena-nak, hogy kövesse őt.
- Sajnálom Elijah – szólalt meg
halkan Kathlena.
- Semmi baj Elena, megértem, hogy
feszült a kialakult helyzettől – mondta nyugodtabb hangnemben Elijah. –
Vigyázzatok magatokra.
Kathlena csak bólintott, majd
elindult ő is Damon után. A ház előtt állt már a férfi az autójával, amibe gyorsan
beszállt Kathlena is. Hamar útnak indultak és nem kis sebességgel száguldottak
a Gilbert ház felé. Kathlena látta, hogy Damon mérgesen szorítja a kormányt és
remeg a keze a dühtől.
- Damon – szólalt meg halkan
Kathlena. – Nem kell aggódnod, most még teljesen tudatában vagyunk mindennek. Mi
irányítunk.
- Valóban Elena? – csattant fel
dühösen Damon. – És mégis honnan kellene ezt tudnom? Legutóbb az enyémben, majd
Elijah ágyában végeztétek, és közben fogalmunk sem volt arról, hogy ketten
vagytok! Most pedig, Elijah közölte, hogy nagy valószínűséggel ezek az ég tudja
hányszor fognak még megismétlődni, és te azt kéred tőlem, hogy nyugodjak meg?
- Én csak szeretném, ha tudnád,
hogy nekem csak te számítasz Damon – felelte halkan Kathlena, mire Damon
dühösen a fékre taposott, félreállt és Kathlena-ra nézett.
- És ezt mégis honnan kellene
tudnom? – csattant fel magából kikelve Damon. – Túl nyugodtan kezelitek ezt a
helyzetet. Talán mindketten pontosan ezt akarjátok! Talán te is még mindig
szerelmes vagy Elijah-ba.
Kathlena-t hirtelen elöntötte a
méreg és teljes erőből pofonvágta Damon-t, aki elképedve nézett a lányra.
Kathlena dühösen kiszállt az autóból és elindult az út melletti erdő felé, hogy
egy kicsit kiszellőztesse a fejét és megnyugodjon. Hallotta, hogy Damon is
kiszállt az autóból és követi őt.
- Ez nem volt válasz a kérdésemre
Elena – kiabálta utána dühödten Damon.
Kathlena könnyei kicsordultak és
mérgesen fordult Damonnal szembe, aki ekkor már mögötte volt.
„- Sajnálom Katherine, de be kell
bizonyítanom neki, hogy én még mindig itt vagyok a testünkben és szeretem őt –
mondta bűnbánóan Elena.
- Semmi gond Elena, beszéljétek
ezt meg – felelte halkan Katherine. – Amennyire lehet, igyekszek a háttérbe
vonulni.
- Köszönöm Katherine – felelte
hálásan Elena.”
- Válaszokat akarsz Damon? –
mondta keserűen Kathlena, majd mire Damon bólintott, közelebb lépett hozzá, és
halkabb hangnemre váltva folytatta. – Én, Elena Gilbert mondom ezt neked, hogy
csakis te élsz a szívemben és csakis téged szeretlek! Senki más nem érdekel!
- Az a baj Elena, hogy ezt
bármelyikőtök mondhatja, de sose tudhatom igazán, hogy kivel beszélek – mondta
dühösen Damon és közelebb lépett Kathlena-hoz.
- Most is tudod, hogy én beszélek
Damon – felelte csendesen Kathlena. – Érzed.
- Lehet – mondta Damon keserűen.
– De nem ez a lényeg! Arra kértek minket, hogy fogadjuk el, hogy hamarosan hol
az én ágyamban, hol Elijah-éban fogtok hemperegni, ketten! Ez őrület! Nem
Elena, ez ellen tennünk kell majd valamit!
- De nem lehet Damon, hallottad
Elijah szavait – szólt közbe Kathlena. – Én hiszek neki!
- Hiszel neki, vagy csak még
mindig szereted és vágysz rá, és ez az, ami elvakít? – kérdezte dühösen Damon.
- Az egyetlen férfi, akire vágyom
az te vagy – mondta magából kikelve Kathlena, majd váratlanul közelebb lépett
Damonhoz és szenvedélyesen megcsókolta őt.
Damon egy pillanatra teljesen
ledöbbent, majd amint magához tért, próbált elszakadni Kathlena-tól. De a két
lány együtt erősebb volt nála, és Kathlena nem engedte, hogy megszakítsák a
csókot. Damon még próbálkozott egy darabig, majd végül Kathelena érezte, hogy
dühösen visszacsókolja őt a férfi. Elena érezte, hogy egész szívét és testét
égeti a szerelem, amit Damon iránt érez, és ezt igyekezett minden mozdulatával
a férfi tudtára adni. Érezte, hogy Damon szép lassan ellágyul és megadja magát.
A szenvedély felizzott benne is, majd, amint Kathlena nem figyelt egy percre,
Damon az egyik fának szorította őt és tűzben égve csókolta végig Kathlena
nyakát és csak akkor tértek mindketten magukhoz, amikor Damonról az ing,
Kathlena-ról pedig a felső hiányzott. Damon nehezen elszakadt Kathlena ajkától
és könyörgően nézett a lány szemébe, de a tekintetében a vágy is égett, ezt
pontosan látta Kathlena is.
- Kérlek Elena, álljunk most le –
felelte vágytól izzó hangon, de próbált még az eszénél maradni.
- De annyira akarlak Damon –
nyögte elfúlva Kathlena, majd átkarolta Damon nyakát és ismét megcsókolta a
férfit.
Damon igyekezett észnél maradni
és úgy gondolta, hogy a heves tiltakozás helyett észérvekkel kell meggyőznie Elenát,
mert jelenleg a lány sokkal erősebb volt nála.
- Én is kívánlak Elena, jobban,
mint hinnéd – felelte vágytól izzó hangon, amikor nyögve elváltak az ajkai
Kathlena-tól. – De nem így és nem most. Észnél kell lennünk, észnél kell
lennetek. Megígértétek – tette hozzá halkan, mire Elena fájdalmasan nyögött
egyet, majd Damon vállába temette az arcát.
- Rendben – felelte fájdalmasan
Kathlena. – De tudnod kell Damon, hogy csak téged szeretlek.
- Tudom Elena – mondta nagyot
sóhajtva Damon és átölelte a lányt. – Éreztem minden érintésedből, hogy te
vagy. Sajnálom, hogy kételkedtem benned – tette hozzá bűnbánóan.
- Semmi baj, megértelek Damon. A
helyedben én is ezt tenném – tette hozzá halkan Kathlena.
Végül mindketten mély levegőt
vettek és elengedték egymást. Megkeresték a felsőjüket, és miután felöltöztek
és rendbe szedték magukat, visszaindultak a kocsihoz.
Már újra úton voltak, amikor
Katherine megszólalt a fejükben.
„- Kezdtem azt hinni, hogy nem
tudsz majd leállni – mondta nagyot sóhajtva Katherine.
- Egy pillanatra én is azt hittem
– mondta szomorúan Elena. – Sajnálom Katherine.
- Semmi baj Elena, éltem már át
rosszabbat is, ennyitől nem lesz bajom – felelte kedvesen Katherine. – Inkább
az aggaszt, hogy ha nem álltál volna le időben és átbillensz egy bizonyos
ponton, akkor egy idő után már én nem hagytam volna, hogy leállj. Nem Damon
miatt, ne aggódj! Csak kezdem érezni, hogy a libidónkat nem lesz egyszerű
kordában tartani.
- Nekem mondod? – kérdezte
fejcsóválva Elena. – Alig volt erőm elszakadni Damontól.
- Borzasztóan szerelmes vagy
belé, ez nem csoda – mondta Katherine mosolyogva.
- Igen, és remélem ebben most már
ő is teljes mértékben biztos – felelte reménykedve Elena.
- Makacs férfi, de okos, és végül
megbirkózik majd ezzel a helyzettel, ne aggódj. Ismerem ennyire – felelte
nyugtatóan Katherine.
- Köszönöm Katherine – felelte
hálásan Elena, majd nagy levegőt vett, amikor végre megérkeztek a Gilbert
házhoz.”
Hali, nagyon jó az egész történet és elégé magával tudja ragadni az embert, nagyon érdekes a történet és a karakterek kidolgozása is nagyon jó.
VálaszTörlésRemélem a folytatás is ilyen jó lesz.
Szia!:) Örülök, hogy ennyire elnyerte a tetszésed ez az igencsak alternatív TVD fanfic.:)
TörlésHa eddig tetszett, akkor szerintem ezután sem lesz vele bajod:p:)
szia! nagyon tetszet ez a rész.Sajnos nem nagyon írtam neked 2 okból is .Minden úgy összejött és a lustaság .Imádtam az összes részt, ami volt csak nagyon késve ültem mindig gép van, hogy csak 2 nap után tudom elolvasni az újakat.Csak azt akarom, hogy tud nagyon szeretem ezt a történetet ,mert úgy meg tudod csavarni ,hogy ilyen dolgok nem is jutnának eszembe.Pl.:Elenáék egy testbe,terhesség...Szóval nagy csodálod vagyok,mert iszonyat tehetséges vagy!!
VálaszTörlésÜdv újra itt Minnie!:)
TörlésKöszönöm, hogy ismét írtál.:) Nincs semmi baj, tudom, hogy néha nehéz eljutni odáig, hogy írjon bármit is az ember. De azért köszönöm nagyon, amikor megteszed, borzasztóan jól esik.:)))
Kitartást kívánok neked a sok tennivaló közt és köszönöm, ha még emellett is jut néha időd olvasni és írni:)))