2011. május 26., csütörtök

Ölj meg! 1. fejezet - Kegyetlen játék

A kis tóparti ház körül minden nyugodt volt. A házikó közelében nem volt szomszédság, egyedül árválkodott a tó partján. Már hajnalodott és a nap első sugarai áttörték a tó feletti felhőréteget.
A házban Stefan ült merengve a fotelban és az ágyat nézte. Az ágyban Elena még mélyen aludt és közben nyugtalanul dobálta magát.
"- Miért nem mondtad el nekem, hogy megölted Jonathan Gilbertet?
- Tudod, öhm... Ez nem egy egyszerű dolog. Sok minden van a múltamban, amire nem vagyok büszke.
- Én ezt értem Stefan, de miért nem mondtad el? Damon tetteivel nap mint nap szembesítesz. de a te sötét oldalad rejtve maradt.
- Tudod, ha tetszik, ha nem, vámpír vagyok. Ha ezen próbálok is úrrá lenni, és mostanra egészen jól megy, régebben ez nem így volt. És ezért...
- Bravo kisöcsém! - szakította félbe a beszélgetést Damon. - "Megöltem, mert kezdő voltam." Ez aztán a magyarázat. És te kicsi Elena, te ismét ellágyulsz és megbocsájtasz. Most mondd meg: én miért nem érdemlek bocsánatot? Mert nem akarok hazudni neked? - ekkorra Damon és Elena között már csak milliméterek voltak."

Elena izzadságtól csöpögve ébredt fel. Stefan az ágy melletti fotelről figyelte és ráncolta a homlokát. Tudta, hogy megint vele álmodott. Tudta, hogy ez ellen nem tehet semmit sem, nem ez volt az első és nem is az utolsó, hogy vele álmodott.
- Minden rendben Elena? Rosszat álmodtál? - kérdezte Stefan.
- Nem, nem, csak hirtelen ébredtem fel. - mondta Elena zihálva, és remélte hogy nem árulták őt el a gesztusai. Bízott abban, hogy nem beszélt álmában.
- Ennek örülök. Hozok neked reggelit, rendben?
- Rendben, köszönöm.
Azzal Stefan kiment a szobából és magára hagyta Elenát. Elena meredten nézett maga elé, és az álmán járt az esze. Mély benyomást tett rá a tegnapi beszélgetése Stefannal. De nem értette, hogy most miért került álmában ebbe a jelentbe Damon is... A következő másodpercben már tudta is a választ.
"Miért bocsátok meg mindenért Stefannak? Ő is ugyanúgy vétett, ahogy Damon is most... Ő is követett el kegyetlen dolgokat, talán többet is, mint Damon. Miért vagyok ilyen kegyetlen Damonnel?" - kérdezte magában.
A szívébe hasított a fájdalom, ahogy Damon eszébe jutott. Érezte, hogy az arca kipirul és a szíve hevesen elkezd verni. "Mi történik velem?"
A következő pillanatban ijedten pillantott az ajtó felé, amikor meghallotta, hogy valaki belép rajta. Stefan volt az, a kezében egy tálcával, rajta pedig mindenféle jóval. Ahogy Elenára nézett fájdalom suhant át az arcán. "Igazam volt." - gondolta magában. "Érez valamit iránta, teljesen kipirult és zavarban van. Az álmaiban nem hazudnak a reakciói. Jó hogy ezzel az álommal, amit mutattam neki, ebben már biztos lehetek".
*
- Damon, kérlek ne csináld ezt!
- Mit ne csináljak sweety? - kérdezte Damon incselkedve.
- Ne gondolj rá és ne próbálj úgy csinálni, mint aki nem rá gondol.
- Majd ha megmondom neked mit csinálj, akkor esetleg beleszólhatsz a dolgomba, Andie Star. Szuper név egy ilyen kis cukorfalatnak, mint te. Ahelyett, hogy más dolgokba dugnád azt a pisze orrocskádat, inkább menj és tedd a dolgod. Most! - és mélyen a szemébe nézett és megigézte.
- És csak hogy tudd: Igenis megmondod nekem, hogy mit csináljak. - mondta mérgesen Andie, majd kilépett az ajtón.
Damon csak rázta a fejét Andie viselkedésén, majd elindult a Gilbert ház felé. Tudta, hogy senki sincsen otthon, hiszen Jenna valami kutatást végez a polgármesternek, Jeremy pedig valószínűleg duzzog valahol, mint mindig. Elena pedig... Nem akart rá gondolni, és még csak az eszébe se akarta juttatni, hogy az öccsével mit csinálhatnak éppen.
Bement a házba, egyenesen fel Elena szobájába. Megkereste a vasfüves tasakját és kicserélte valami másra. Ahogy kutakodott megtalálta Elena naplóját. Természetesen beleolvasott. Ahol kinyílt a könyv egyetlen mondatán ragadt meg a szeme:
"Miért tette ezt Damon?"
Nem volt ideje továbbolvasni, mert a zsebében rezegni kezdett a telefonja.
*
Stefan letette a tálcát Elena ölébe és egy csókot nyomott a homlokára. - Jó étvágyat! Én mindjárt jövök, csak hoznom kell be tűzifát. Hideg lesz ma este.
- Rendben, köszönöm szépen Stefan. Stefan… itt vagy még?
- Hallgatlak. Mit szeretnél?
- Szeretnék hazamenni. Tudom, hogy ez a mi…
- Ne aggódj. Értelek. – mondta keserűen Stefan. Tudta, hogy az álom miatt akart elindulni, mert nyugtalanította őt. – Elmegyünk hozzám, rendben?
- Igen, az jó lesz. A szüleim... Tudod... – próbálkozott Elena.
- Semmi baj – felelte Stefan. Nagyon fájt neki, hogy Elena hazudott.
Azzal Stefan lesétált a lépcsőn és azonnal tárcsázni kezdett. A vonalban hamar meghallotta a bátyja hangját.
- Hol vagy most? - kérdezte Stefan
- Egy szobában? – kérdezte Damon színpadiasan.
- Elintézted amire kértelek?
- Még nem egészen. - válaszolt Damon elmerengve.
- Szólj ha végeztél. - mondta sürgetően Stefan.
- Tudom a dolgom öcsi! - felelt ingerülten Damon.
- Jól van.
- És te? Megtudtál valamit? - kérdezte Damon kíváncsian.
- Igen… Igazad volt. Össze van zavarodva. Nem vagy közömbös neki.
- Tudom Stef. De ebben a helyzetben most nem örülök ennek a ténynek. - mondta nagyot sóhajtva Damon.
- Én semmikor sem örülnék neki. De ki kell most derítenünk, hogy ő mit akar. Mi az amit ő érez, és mi az amit Klaus táplált belé? - mondta Stefan aggódva. - És meg kell tudnunk, hogy mi volt ezzel a célja Klausnak.
- Tudom. Ha nem lesz vasfű a szervezetében, talán meg tudjuk ketten igézni, hogy kiderítsük az igazat. Majd hívj ha hazaindultok.
- Nemsokára indulunk haza. Elena nem érzi itt jól magát… - Azzal letette a telefont és körülnézett a nappaliban. A tűzifa már régen a kandalló mellett volt, még reggel gondoskodott róla. El volt keseredve, mert nem tudta, mi lesz ennek az egésznek a vége.
*
Amint úgy érezte Elena, hogy Stefan elég messze van, gyorsan előkapta a telefonját és már tárcsázott is.
- Bonnie? Nagyon figyelj, mert nincsen időm megmagyarázni, Stefan bármikor visszajöhet.
- Hallgatlak Elena.
- Valami nincsen rendben. Mikor láttad Damont utoljára?
- Tegnap a grillben. Miért?
- És ma?
- Ma Caroline-nal van valami farkas-expedíción.
- Értem. Köszi, majd hívlak. - mondta halkan Elena és rácsapta Bonnie-ra a kagylót. "Ezek szerint nem járhatott itt. Akkor nem értem. Miért álmodtam vele? Megint..."
- Jól vagy? Azt hittem már elfogyasztottad a reggelidet. - mondta Stefan, amint belépett a szobába és rögtön Elena mobiljára pillantott, ami még világított.
- Igen, csak még nem akartam felkelni. - mondta Elena és eközben óvatosan maga mögé csúsztatta a mobilját.
- De most már ideje lenne. Reggelizz meg, aztán mehetünk is.
*
- Van itt valaki?
- Fölösleges kiabálnod csoki-baba. Tudod, szuperhallás - mondta Damon, majd felvillantotta az 1000 dolláros mosolyát, amint Bonnie belépett Elena szobájába.
- Mit csinálsz itt Damon?
- Stefan küldött, hogy csekkoljam a kecót.
- Nem úgy volt, hogy farkas... izére mész?
- Az már megvolt. Tudod, nemcsak a hallásom jó, gyors is vagyok. Még van egy-két dolog, amiben jobb vagyok, mint gondolnád... – mondta Damon, majd csibészesen Bonnie-ra kacsintott.
- Brrrr, ezt most hagyd abba... Kérlek!
- Ám legyen. Nem tudod mit hagysz ki - mondta majd elgondolkozott. - Stefannal beszéltél ma?
- Úgy érted Elenával?
- Igen Bonnie, úgy is értem. Szóval?
- Valamit sejt Elena, de tudattam vele, hogy neked nem lehet benne a kezed abban, hogy veled álmodott.
- Mi? Elmondta neked az álmot? - kérdezte Damon ijedten.
- Nem, csak gondolom azért volt zaklatott, mert azt hitte, hogy közöd van hozzá. Stefan azt mondta, hogy beigazolódott a gyanútok.
- Igen. - mondta Damon lesújtva. - Ez nézd! - azzal Bonnie kezébe nyomta Elena naplóját.
- Mi? Damon, te elolvastad a naplóját? Én nem, én nem fogom ezt tenni.
- Csigavér Bonnie, ez nem árulás. Olvasd csak el. Három napja írta.
Bonnie szigorúan nézett rá.
- Jól van na, akkor majd én. - mondta mérgesen Damon, majd kitépte Bonnie kezéből a naplót. - Nyugi, én sem direkt olvastam bele, hisz ismersz - azzal egy csibészes mosolyt küldött Bonnie felé majd olvasni kezdte a naplót.
"Miért tette ezt Damon? Mért feledtette el velem azt a vallomást? Az mindent megváltoztatott volna, akkor talán ma vele lennék."
Damon fürkésző tekintettel pillantott fel Bonniera, akinek tátva maradt a szája.
- Ez mit jelentsen Damon? - kérdezte Bonnie elhűlve.
- Egyszer bevallottam neki az érzéseimet, de nem volt nála a nyaklánca és azonnal el is feledtettem vele. (A jelenet itt megtekinthető. Ha kértek hozzá fordítást, szóljatok)
- De akkor most hogyhogy emlékszik rá?
- Gondolkozz már szuperboszi. Csak egy módon emlékezhet egy kitörölt emlékre.
- Ha vámpír lett - mondta Bonnie tátott szájjal.
Damon a szemét forgatta és úgy felelt.
- Akkor két módon.
- Arra gondolsz hogy... - Bonnie elharapta a mondat végét.
- Igen, arra hogy Klaus kitörölte az összes megigézést és hamis érzéseket ültetett belé. Csak emiatt lehet, hogy három napja írta ezt. Nem tudom mit akar ezzel elérni, miért játszik mindhármunkkal, de azt tudom, hogy Elena nem így érzett akkor. Ha egy kicsi esélyét is láttam volna, hogy a szavaimmal bármit is hatottam rá.... Akkor nem törlöm ki az emlékét. - a hangja elgyötört lett majd Bonnie-ra nézett. - Téged meg mi lelt?
- Nem hittem volna, hogy Damon Salvatorétől valaha is ilyet hallok majd.
- Akkor jól jegyezd meg, mert nem lesz rá többször lehetőséged. - mondta Damon mérgesen, majd visszatette a naplót a helyére. - Gyerünk, menjünk. Ki kell ma még találnunk, hogy miként szeressen vissza Elena Stafanba, hogy aztán újra én legyek a rosszfiú, aki epekedik a barátnője után - mondta keserűen Damon, majd kiviharzott a szobából, magára hagyva az elképedt Bonnie-t.
- Bonnie, te vagy az? – kérdezte Jeremy.
- Szia, hát te? Nincsen órád?
- Nem, ahogy neked sem. Mit keresel itt ilyen korán Elena szobájában?
- Elena bajban van. Most nincs időm elmondani, a lényeg, hogy Klaus megigézte, és valami nagyon rossz készül. Most elmegyek a könyvért.
- Veled megyek!
- Ok, 5 perced van elkészülni!
- Rendben. – mondta Jeremy. Beviharzott a szobájába, szekrény ajtók csapódtak és záródtak, vízcsurgás, majd kilépett Jeremy a szoba ajtaján.
- Ez gyors volt!
- A rutin. Sok iskolai késés, megtette a hatását.

3 megjegyzés:

  1. Az egész sorozat alatt azt vártam, hogy Elena végre bevallja magának, hogy szerelmes Damonba is. Hát végre (ha nem is a sorozatban) de egy ilyen remek regényben megtette. :D nagyon jó:D gratula mindkettőtöknek ;)

    VálaszTörlés
  2. Köszönjük szépen:) Akkor a többi regényünket egyenesen imádni fogod:) Ez csak a kezdet:)))

    VálaszTörlés
  3. elolvasom azokat is :D

    VálaszTörlés