2011. június 1., szerda

Kötelékek - Kapcsolatok (első rész - harmadik fejezet)


Elena – Caroline
telefon
Gilbert ház - kocsi
- Caroline, na végre hogy felvetted. Hol vagy már?
- Nyugi Elena, mindjárt ott vagyunk Bonnie-val. Csak még a hajunk nincs kész.
- Bonnie-val? - kérdezte Elena fintorogva.
- Igen. Jaj Elena, lépj már túl ezen az egészen. Én nem fogok közületek választani, oké? Ez a ti harcotok. Mellesleg - váltott suttogó hangra Caroline - igazán megbocsáthatnál neki. Tudod te is jól, hogy Matt volt az, aki kikezdett vele.
- Jól van na, értem én mire célzol Car. Na mindegy, akkor elindulok egyedül. Damonnel ott találkozok majd.
- Rendben és ne haragudj kérlek. Nagyon izgatott vagyok már, hogy megismerjem a fiúdat. Ideje már, eddig olyan volt, mint egy szellem.
- Igen, mert ritkán tudott meglátogatni. De most hogy itt lakik a városban, be tudom mutatni neked.
- Helyes, alig várom. Hú, nagyon szerethet téged, ha miattad ideköltözött. - mondta Caroline izgatottan.
- Igen. Na jó, akkor ott találkozunk. Ha lehet ma ne a party végére ess be.
- Oké. - mondta Caroline nevetve és letette a telefont.
"Ha tudnád te mennyire szeret" - mondta magában Elena mosolyogva. "Nem sokan mondhatják el magukról, hogy teljes mértékben biztosak a barátjuk érzéseiben. És azokat át is élni...." Elena beleborzongott az emlékbe, ahogy eszébe jutott a ma eltöltött délutánja Damonnel. Imádta, hogy egyszerre élte át a saját vágyait a férfi iránt és Damon vágyait is.
Gyorsan kihessegette az emléket a fejéből és úgy döntött elindul a buliba.
A bejárati ajtóhoz érve Jenna utána szólt.
- Kérlek vigyázz az öcsédre Elena, és magadra is.
- Meglesz Jenna. Nektek is jó szórakozást. - azzal kiviharzott a házból.
Épp leállította a kocsit ahogy a folyópartra ért, amikor hirtelen valaki kinyitotta a kocsi ajtaját, és ő összerezzent.
- Nyugi, csak én vagyok az.
- Damon, ne ijesztgess. Régóta itt vagy?
- Nem, most érkeztem.
- Örülök, hogy itt vagy. - mondta a lány majd forró csókot nyomott Damon ajkára.
-Á, sziasztok. Elena, te ismered a bátyámat? - kérdezte Stefan, amint hozzájuk lépett, az oldalán Vickyvel.
- Stefan. Vic, sziasztok. Igen. Nem is mondtam ezt reggel?
- Nem. Biztosan nem tartottad olyan fontosnak a dolgot, hogy elmondd. - mondta Stefan majd gúnyosan Damonra mosolygott.
- Máris részeg vagy Stef? - kérdezte Damon válaszul Stefan megjegyzésére.
- Nem bátyó, csak jól érzem magam az új barátnőmmel. - mondta, azzal megcsókolta Vicky nyakát és közben kivillantak a fogai, amit csak Damon vett észre.
- Elena - hallatszott Caroline hangja a távolból, majd pár pillanat múlva már fel is tűnt a sötétben.
- Car. Szia. Ilyen hamar ideértél?
- Igen, mert Bonnie mondta hogy ne várjam meg, mert Tylerrel jön majd.
- Tylerrel? - kérdezte Elena elhűlve.
- Ne már. Gáz. Meg is érdemli egymást a két balfék. - szólt közbe Vic.
- Hé, ácsi Vic, szállj le Bonnie-ról jó? Azért mert te ribanc voltál Ty-jal, és ő ezért dobott, nem kéne nekik esni. - mondta Caroline mérgesen.
- Na, hé, álljatok le csajok, jó? - szólt közbe Elena. - Szét. Car. Inkább bemutatlak a fiúknak. Ő itt Damon, ő meg az öccse, Stefan.
- Szia Damon. Bocs az előbbi balhéért. - azzal puszit nyomott Damon arcára.
- Semmi baj. - mondta Damon mosolyogva.
Majd Stefan felé fordult Caroline, és őt is megpuszilta. - Nem is tudtam, hogy Damonnek van egy öccse.
- Öhm, nem volt alkalmam elmondani neked Car.
- Sebaj. Örülök hogy megismertelek titeket. Ha nem haragszotok én most megyek. Jer már vár. - azzal el is viharzott Car.
- Micsoda kis amazonok laknak erre, igaz Damon? - mondta Stefan sanda mosollyal az arcán. - Na gyere kedvesem, menjünk. Fedezzük fel ezt a helyet. - azzal újabb csókot nyomott Vic nyakára és eltűntek a fák között.
- Damon, nyugi. - mondta Elena és megpróbálta kiszedni a kezét Damon görcsbe rándult kezéből.
- Csak tudnám hogy állítsam meg?
- Sehogy... Hagyd. - azzal jelentőségteljesen Damonra pillantott, jelezve neki, hogy Stefan még hallhatja őket.
- Szerinted mit akarhat? - kérdezte Damon jelentőségteljesen Elenától. "Úgy értem mit láttál a fejében?" - fejezte be a gondolataiban a mondatot.
- Még nem....? - kérdezte Elena elharapva a mondatot.
- Nem. - "Úgy gondoltam most jobb lenne, ha várnék a vasfűvel. Szóval?" - fejezte be Damon magában a mondatot.
- Nem tudom mit akarhat. - mondta Elena aggódva.
Damon arca elkerekedett. "Vasfű" - mondta magában kétségbeesve. "De miért?"
Elena némán rázta a fejét.
- Nem baj, hagyd az öcsédet szórakozni - mondta Elena jelentőségteljesen. - Menjünk mi is szórakozni.

Jenna – Ric
Gilbert ház
- Szerinted mit csinálnak a gyerekek?
- Ric, szerintem semmi jót. Ahogy általában. De Jeremy ma bulit rendez. Örülök neki, végre kezd újra megnyílni mások felé. - egy kicsit töprengett, majd Alaric felé fordult - Nem gondolod, hogy rájuk kéne néznünk?
- Jenna-benna, ne izgulj. Ők tinédzserek és a tinédzserek bizony buliznak olykor-olykor. Elena felelősségteljes lány, Jeremy meg... Azt hiszem igazad van.
- Nem bánod? - és az asztal felé bökött Jenna. - A vacsora...
- Dehogyis. elpakoljuk, aztán a buli után jobban fog esni. Apropó. Ma találkoztam egy idegen sráccal. Pontosan az a típus, akik miatt az anyukák zárdába küldik a lányokat. 5 perce ült a Grillben és máris felszedte Vic-et.
- Oh szegény lány. Csak rájár a rúd... Múltkor Tylerrel járta meg, majd az anyja lelépett... Az iskolában rendbejöttek már a dolgai?
- Még nem, de dolgozom rajta tyúkanyó - mondta Alaric nevetve és elkezdett kotkodácsolni.
- Ne már, olyan gonosz vagy.
- Tudod, hogy nem bántásból mondom. De mikor elvállaltad a gyámságot, nem gondoltam volna, hogy így megy majd neked. Most meg már az egész város gyerekeinek a sorsa felől aggódsz.
- Nem gondoltad? Hát ez kedves.
- Tudod hogy értettem. Indulás előtti héten még én kellett, hogy kihúzzalak a slamasztikából.
- Azt inkább ne is emlegesd, nem is akarok rá gondolni. Nem tudom mi ütött belém. Inkább menjünk.
Miután elpakolták a vacsorát, autóba szálltak.
- Légy szíves kapcsold be a rádiót
- Igenis drágám, ahogy akarod drágám - mondta Ric gúnyolódva.
Jó estét kívánunk kedves hallgatóink. Szörnyű hírrel kell kezdenünk a hírműsort. Újabb állattámadás történt a Mystic Falls-i erdőben. Az áldozat egy 20 év körüli lány. Igazolványait még nem találták meg, az azonosítás még folyamatban...
- Ric, ugye nem?
- Nyugi, Elenának nincs semmi baja. Hívd fel a seriffet, biztos tud segíteni.
- Ok. - Jenna elővette a telefonját és keresni kezdte a seriff telefonszámát és azonnal tárcsázott is.

- Seriff?
- Igen, miben segíthetek?
- Jenna vagyok, Elena és Jer nagynénje. Hallottam a rádióban az állattámadásról. Ugye nem...
- Nyugodjon meg, nem Elena az.
- Oh, nagyon szépen köszönöm... - majd ki is nyomta a telefont és azonnal tárcsázott megint.
- Jeremy. Hallottam mi történt, azonnal ott leszünk érted Rickkel. Elena ott van?
- Igen Jenna, Damonnel van. Rendben, várlak titeket. - majd kinyomta a telefont.
- Minden rendben Jenna? - kérdezte Rick.
- Igen. Elena is ott van, a barátjával, Damon Salvatoréval.
- Salvatore? Csak nem Stefan Salvatorénak a rokona?
- De igen, a bátyja. Ismered?
- Igen. Ő az az alak, aki felszedte ma Vickyt, róla beszéltem.
- Oh, értem. Nem is tudtam hogy ilyenek. Asszem el kell beszélgetnem Elenával.
- Ugyan. A másikkal még nem találkoztam, lehet hogy ő más, mint Stefan.
- Lehet. - mondta Jenna elvarázsoltan, majd meg is érkeztek a partra.

Elena – Damon
folyópart
- Megölöm. Hogy tehette ezt? Mindent tönkretesz.
- Shh, Damon ne. Ki kell találnunk valamit. Arra számít most, hogy felelőtlenül nekitámadsz. Ezt akarja. Okosabban kell ezt megoldanunk, mielőtt még több embert használ ki.
- Elena, akkor is ezt mondanád, ha mondjuk Caroline lenne a játékszere? - kérdezte Damon magából kikelve.
- Tudom... Igazad van. De most menjünk haza, és kitalálok valamit. Ideje kibékülnöm Bonnieval és ketten együtt talán össze tudunk hozni egy varázslatot, amivel elkaphatjuk Stefant.
- Gondolod, hogy képes vagy rá? Még mindig haragszol rá, pedig már régóta velem vagy.
- Attól még a barátnőm volt és elárult engem. Igaz segített anno levédeni a házat a vámpírok elől, de azóta...
- Tudom. Mondjuk ideje, hogy kibékülj vele. Gondolod, hogy képes vagy bízni benne?
- Remélem... Még azt is meg kell neki mondanom, hogy képes vagyok...
- Shh, tudom. Fel kell őt erről világosítani. Te tudsz majd bízni benne? Elena, ez fontos. Nem mondhatod csak úgy el ezt bárkinek.
- Igen. Boszorkányok vagyunk és köt minket a hűség egymáshoz. Minden rendben lesz.
Elena gyorsan elővette a telefonját, majd tárcsázni kezdett.
- Bonnie.
- Szia Elena.
- Beszélhetnénk?
- Biztos, hogy engem keresel?
- Igen Bonnie. Nézd, ideje tisztáznunk a kettőnk kapcsolatát. Beszélnünk kell, sürgős.
- Igen, azt hiszem ideje mindent tisztáznunk. A ma este után... Össze kell fogunk.
- Este átmegyek hozzád, rendben?
- Rendben, várni foglak. - azzal letette Bonnie a telefont.
- Most megyek, megkeresem Jeremyt és szólok neki hogy hazamegyünk. - mondta Elena Damonnak és már el is indult a buli sűrűjébe.
- Elkísérlek, nem hagylak egyedül most.
- Rendben.
Hamar megtalálták Jeremyt és elköszöntek tőle. Épp látták, hogy Jenna és Rick megérkezik, így nyugodtan hagyták ott Jeremyt és már szálltak is be az autóba.
- Nagyon csöndben vagy. - szólalt meg nemsokára Damon, megtörve a csendet.
- Ugyanezt rólad nem mondhatom el Damon...
- Oh... Mindig elfelejtem.
- Tudod nem vagyok féltékeny vagy ilyesmi, de valahogy nem bírom, amikor azokra az időkre gondolsz, amikor még Stefannal emberek voltatok és Kat...
- Megértem.
Pár perc után, Elena újra megszólalt.
- Damon...
- Megint? Oh, ne haragudj...
- Felejtsd el...
- Ok...
- Damon. Kérlek. Ne marcangold magad. Tudod mit, inkább kapcsoljuk be a rádiót. Szeretem, mikor magadban énekelsz.
- Igen? Akkor akár hangosan is lehet, ugye? - kérdezte nevetve Damon.
De csak ha tényleg jól énekelsz!
- Oké - azzal bekapcsolta a rádiót. - Imádom ezt a számot!
Elena nem szólt semmit, csak mosolygott.



1 megjegyzés: