Harmadik évad fanfiction 19. fejezet - Forró helyzet

- Hagyj békén Katherine! - sziszegte Stefan, majd ellökte magától a nőt.

Katherine mérgesen nézett rá, majd egy pillanat alatt megenyhült az arca. Odalépett a két holttesthez, elővett egy öngyújtót és felgyújtotta őket.

- Ez mire volt jó? Meg fogják találni őket - lépett hozzá döbbenten Stefan.

- Na és? - nézett rá mosolyogva Katherine. - Miért foglalkozol ezzel? Gyere, menjünk szórakozni.

Újra belekarolt Stefanba és pár lépés taszigálás után már önként ment vele Stefan. Kisétáltak a fényes sugárútra és elindultak a város szíve felé.

A város gyönyörű fény kavalkádban úszott. Mindenhol szebbnél szebb kaszinók, hotelek és bárok voltak. Katherine céltudatosan elindult az egyik legszebb kaszinó felé.

Hirtelen megtorpant egy elegáns szalon előtt és mosolyogva belépett rajta Stefannal az oldalán.

- Segíthetek hölgyem? - lépett hozzájuk egy fiatal eladó.

- Igen. - mondta mosolyogva Katherine. - A férjem és én - közben kacéran Stefanra pillantott - szeretnénk valami elegáns öltözetet. Kedvünk támadt szórakozni az esti sétánk során, de mint látja, nem megfelelően öltöztünk.

- Azonnal segítünk ezen asszonyom. - mondta mosolyogva a férfi. - Amélie! Gyere és segíts az úrnak ruhát választani! - szólt hátra a pulthoz a férfi. - Ön asszonyom, fáradjon velem, segítek valami igazán elbűvölő darabot választani önnek.

Katherine mosolyogva hátranézett Stefanra, majd belekarolt a férfibe és már el is tűntek a szalon hátsó részében.

Alig telt el fél óra, már estélyiben pompázva léptek ki a szalon ajtaján, a két eladó pedig csak ködös arccal nézett utánuk. A nő nyakán egy fekete sál volt körbetekerve, a férfi pedig szokatlanul zilált volt.

- Sosem változol Katherine - mondta Stefan fejcsóválva.

- Most miét mondod ezt kedvesem? - kérdezte ártatlan mosollyal az arcán Katherine.

- Tudod, vámpírhallás.

- Oh, hát persze. - mondta elmosolyodva Katherine. - Csak nem féltékeny vagy Stefan?

Hirtelen Stefan felé fordult és végigsimította kacéran az arcát. Közel hajolt a füléhez és forrón a fülébe súgott.

- A nyomodba sem érhet Stefan - búgta mézes-mázosan, majd csillogó szemekkel a férfi szemében nézett.

Stefan unottan sóhajtott, majd átkarolta Katherine-t és továbbsétáltak a kaszinók irányába. Amint megpillantották a Bellagio-t, Katherine arcán elégedett mosoly terült szét. Katherine nem hagyta Stefannak, hogy végigmérje a csodás épületet, hamar beléptek az előcsarnokba és azonnal a kaszinó részleg felé húzta őt.

- Elnézést hölgyem, de ide csak belépővel mehetnek be - állította meg őket egy férfi a bejáratnál.

- Már látta a belépőnket - fordult felé Katherine mosolyogva.

A férfi ködös tekintettel bólintott, mire Katherine diadalittasan elsétált mellette Stefannal az oldalán.

- Roulette? - kérdezte Stefan meglepetten, mikor Katherine odasétált az egyik asztalhoz.

- Nem olyan élvezetes, mint az orosz párja, de megteszi. - mondta kacéran, majd leült az asztalhoz és magával húzta Stefant is.

*

Pár órával később Damon lassítani kezdett és lefordult az országútról, egy öreg és poros kis útra. Elena kíváncsian tekintett körbe, majd Damonra nézett.

- Megjöttünk?

- Igen. Ez már Tonopah. Ha minden igaz a városon túl, innen nem messze lesz a tanya.

Elena csak némán bólintott és tovább figyelte a kietlen kis várost. Hamarosan túlhajtottak az utolsó házon is, és pár kilométerrel előttük már tisztán látta egy farm körvonalait. Alig pár perc elteltével már meg is érkeztek és Damon leparkolt.

Amint kiszálltak a kocsiból már Caroline is leparkolt és feléjük lépkedett.

- Ez lenne az? - kérdezte Caroline bizonytalanul.

- Elijah szerint igen, ez az. - mondta Jeremy magabiztosan.

Ahogy körbenéztek egy takaros házat láttak a nagy farmon, amit körülvett egy rozoga fa kerítés. Könnyen átléptek rajta és elindultak az épület felé.

- Állj! - kiabálta Jeremy, mire mind azonnal megtorpantak és kérdőn néztek a fiúra. - Elijah azt mondja, hogy néhány boszorkány varázslat őrzi a birtokot.

Bonnie pár lépést előrébb lépett, behunyta a szemét és mormolni kezdett.

- Igazat mond - mondta pár perc elteltével és a társai felé fordult. - Nem biztonságos a hely, le kell róla vennem a védő varázslatokat.

- Remek. Mondtam, hogy ne bízzunk benne - morogta Damon. - Szólhatott volna előbb is. Mennyi idő Bonnie? - kérdezte türelmetlenül a boszorkány felé fordulva.

- Nem tudom, Damon. Minden tőlem telhetőt megteszek. - mondta újra csukott szemmel Bonnie és tovább mormolt. - Egy megvan, folytatom a következővel.

Tyler megfogta Caroline kezét és visszahúzta a kocsi irányába. Damon és Elena is ugyanígy tett, egyedül Jeremy maradt Bonnie mellett, ő tolmácsolta Bonnienak Elijah szavait.

- Túl közel vannak Klausék, Reno alig pár órára van innen. Ez nem lehet véletlen. - mondta Damon, majd Jeremyhez kiáltott. - Jeremy! Küld el Elijaht a bátyja után, tudni akarom hol van. Valami nagyon nem stimmel itt.

Jeremy bólintott, majd normál hangerővel Damon-hoz szólt. - Elment.

- Remek. - mondta csendesen Damon, úgy hogy csak Elena hallja. - Legalább nem fog itt kotnyeleskedni.

Azzal elindult vissza Bonnie-ékhoz, Elena pedig csak értetlenül nézett utána.

- Damon várj, most mit csinálsz? - kiáltotta utána Elena.

De Damon nem szólt, csak ment tovább egyenesen Bonnie-ék felé.

- Bonnie! - szólt a boszorkányhoz, mikor mellé ért. Bonnie mérgesen kinyitotta a szemét és ránézett.

- Mi az Damon?

- Neked sem tűnt fel, hogy itt valami nem stimmel? - mondta szikrázó szemekkel.

Közben Caroline melléjük ért és közbeszólt ő is.

- Damonnak igaza van Bonnie. Miért csak most figyelmeztetett minket Elijah? Mi van, ha ez csapda és Klaus tudtára adjuk a varázs feltörésével, hogy itt vagyunk?

- Minden vámpír ilyen paranoiás? - kérdezte dühösen a boszorkány majd újra a tanya felé fordult és elkezdett mormolni.

Damon mérgesen megfogta a boszorkány kezét és maga felé rántotta.

- Várj már egy kicsit! Előbb mondd el miféle varázs védi a birtokot!

- Csupán védelmi varázsok. Vámpírra és emberre mind halálos.

- És a vérfarkasra? - kérdezte Tyler mosolyogva mikor odaért.

Bonnie elhűlve nézett Tylerre, behunyta a szemét, majd pár másodperc múlva döbbenten nyitotta ki.

- Rájuk úgy érzem nem veszélyes.

- Remek, akkor megyek is. - azzal Tyler határozottan elindult be a házba.

- Hé öcsi! Csak a hullákat hozd ide, a tőröket ne vedd ki egyikből se! - kiáltotta utána Damon.

Tyler csak bólintott egyet, majd belépett a házba.

*

Klaus amint magára hagyta Katherine-t és Stefant elszáguldott egy fényűző hotel felé. Megállt előtte az autóval és szó nélkül elsétált a bejáratnál álló őr előtt. Amikor belépett az előcsarnokba a portás sem állította meg őt. Azonnal a lifthez sétált és felment a huszonötödik emeletre. Sietős léptekkel bekopogott az egyik ajtón, mire is pár pillanat múlva egy sötét hajú, fiatal nő nyitott neki ajtót. A nő arcán félelem suhant át, amint meglátta a látogatóját.

- Mary - mondta negédesen Klaus. - Már be sem hívsz?

Mary azonnal szélesre tárta az ajtót, mire Klaus lassan besétált.

- Minek köszönhetem a látogatásod Klaus? - kérdezte a nő gombóccal a torkában.

- Ejnye, hát már meg se látogathatom az én kedvenc kis boszorkányom? - kérdezte Klaus mosolyogva.

- De, természetesen. Csupán tudom, hogy ok nélkül te semmit sem teszel.

- Igaz, jól ismersz kedvesem.

Klaus besétált a nappaliba és leült a kanapéra.

- Mint tudod, a testvéred segítségével megtörtem az átkot.

- Igen tudom. És azt is, hogy Maddox meghalt - mondta szigorúan a nő.

- Ejnye, tudod jól, hogy nem én vagyok ezért a felelős. Mást kell gyűlölnöd ezért.

Mary izzó szemekkel nézett a vámpírra, aki csak mosolygott a boszorkány dühén.

- Miben segíthetek Klaus?

- Ez a beszéd kedvesem - mondta Klaus, majd felpattant a kanapéról és Mary elé sétált. Végigcirógatta a nő arcát, mire az beleremegett a félelembe. Klaus elégedetten elmosolyodott, majd továbbsétált a bárpulthoz és töltött magának egy italt.

- Hol vannak a testvéreid Mary? - kérdezte Klaus, miközben lehúzta a pohár italt.

- Monica és Martin a testvéred őrzik. Marcus pedig hamarosan itt lesz.

- Remek. Most pedig ideje elmesélned nekem valamit. - mondta vészjóslóan Klaus és újra Mary elé sétált. - A kis madárkáim szerint Stefan bátyja és a kis barátai utánunk indultak. Nos ismerem annyira őket, hogy tudjam, nem kelnének útra, ha nem hinnék, hogy van valami a kezükben, amivel árthatnak nekem. Mondd csak Mary kedvesem, van valami amivel árthatnak nekem?

- Az lehetetlen Klaus. Aki megtörte az átkot, az egyben bele is halt. Nincs mitől félned.

Klaus hirtelen elkapta Mary nyakát és közel hajolt az arcához.

- Én sosem félek!

Elengedte a nőt és a földre dobta.

- A hasonmást megmentették, feltámadt a szertartás után.

- Az lehetetlen! - hüledezett Mary.

- Megtalálták a módját, hogy megmentsék. - sziszege mérgesen Klaus. - Szóval Elena a kulcs ismét. - morfondírozott a vámpír. - Hogy lehetséges ez?

- Az ő vére törte meg az átkot, de mivel túlélte a szertartást, veszélyes rád. A vörös telihold alatt megölhetnek téged a vérével.

Klaus hangosan felnevetett, majd újra leült a kanapéra.

- Nem hiszem kedvesem. Még azelőtt levadászom őt és a kis barátait.

- És Stefan? Még mindig kötődik a lányhoz. Pár napja ellenőriztem az érzéseit, ahogy kérted. Ha megölöd, akkor ellened fordul.

- Épp most felejti el a kis Elenát a hasonmásával - felelte gonosz vigyorral a arcán Klaus. - Remek ötlet volt Katherine-t hozzám küldened.

Mary csak bólintott Klaus elismerő szavaira, nem akarta tovább firtatni a témát.

Klaus lassan felállt a kanapéról és az ajtóhoz sétált.

- Értesítsd a testvéreidet, hogy hamarosan szükségem lesz rájuk. Legyetek készenlétben.

Mary csak bólintott, mire Klaus elégedetten elmosolyodott és magára hagyta a boszorkányt.

*

Tyler magabiztosan lépkedett be az előszobából a nappaliba, de semmi olyanra nem bukkant, ami kriptákra vagy halott vámpírokra utalna. Körbejárta az egész házat, minden szobába benyitott, de még az emeleten sem talált semmit. Ahogy visszaért a nappaliba egy furcsa zaj ütötte meg a fülét. Más hangja volt a lépteinek, amikor elsétált a nappali közepén. Félrehúzta a szőnyeget és egy csapóajtót pillantott meg. Gondolkozás nélkül felnyitotta és lesétált a lépcsőn. Kitapogatta a kapcsolót és feloltotta a villanyt, amivel nem sok fény terült szét az apró helyiségben. Sose gondolta volna, hogy ennyire piszkos és eldugott helyen fogja Klaus őrizni a családját. Bár remek rejtekhely volt, pláne hogy a varázslatok is kiegészítették a hely védelmét.

Lassan körbenézett és három koporsót pillantott meg maga előtt. Odalépett az egyikhez és felnyitotta a tetejét. Egy szőkés hajú, elaszott testű női vámpírt talált benne. A szívéből egy ősöreg tőr állt ki és biztos volt abban, hogy jó helyen jár.

Úgy döntött, hogy csak a testeket viszi fel, a koporsókat nehezen tudná egyedül felvinni a kis csapóajtón. Felkapta a nőt, felvitte a lépcsőn és kisétált vele egyenesen a többiek elé. Ott letetette a vámpírt és már indult is vissza. A többieket még látta, hogy szó nélkül merednek a vámpírra, mert egyikük sem ismerte fel őt.

Lement a másik két holtestért is, és mikor a harmadikat letette a földre, Elena felsőhajtott.

- Megvan Elijah. Remek, hozd a többit is Tyler.

- Csak ennyi van.

- Mi? - kérdezte egyszerre kórusban Damon és Bonnie.

- Csak három koporsó volt. Végigkutattam a házat és nagy nehezen találtam rájuk a pincében. Jól el voltak rejtve.

- Hát ez fantasztikus! Újabb meglepetés Elijah barátunktól! - sziszegte Damon mérgesen.

- Épp most tért vissza Elijah. Azt mondja, hogy Klaus Las Vegasban van. - mondta Jeremy meglepetten.

- És Stefan? - kérdezte gyorsan Elena.

Jeremy a fejét ingatta és látszólag nagyon figyelt a ház irányába.

- Stefant nem látta vele. Klaus valami boszorkány szolgájánál van. A tanácsát kéri, mert tudja, hogy a nyomában vagyunk.

- Micsoda? Azt ne mondja már, hogy Klaus fél tőlünk. - mondta dühösen Damon.

- A boszorkány elmondta Klausnak, hogy Elena vérével meg lehet őt ölni. - mondta döbbenten Jeremy, majd a többiekhez fordult. - Sürgősen meg kell találnunk a többi elsőt.

- Elárulná nekünk Mr. Gentleman, hogy mégis hol keressük őket? - mondta mérgesen Damon.

- Igen. - mondta Jeremy lassan és kimérten. - Másik három testvére Renoban van, a negyedik pedig Las Vegasban. Őt Klaus legnagyobb szolgái őrzik. Mindig is ő volt az, akitől Klaus a legjobban tartott így őt vadászta le elsőként. Most kéri, hogy vegyük ki a tőrt a szívéből, szükségünk lesz rá.

Elena Elijah testéhez lépett és leguggolt elé. Damon mérgesen hátat fordított nekik, megfogta az egyik hullát és a kocsik felé vitte. Caroline ugyanígy tett a másikkal, és berakták együtt őket a csomagtartókba. Mire visszaértek Elijah épp felállt és leporolta a ruháját.

- Köszönöm. - mondta kimérten. - Ideje indulnunk, a bátyám biztosan a nyomotokban van már.

- Irány Reno - adta ki a parancsot Damon, majd a kocsik felé indult. - Te velünk jössz. - vetette oda Elijahnak.

Elijah egy pillanat alatt Damon előtt termett és közel lépett hozzá.
- Nem felejtem el azt, hogy feltámasztottatok és tisztában vagyok azzal, hogy nem bízol bennem. Elárultalak titeket a családomért. De ez nem jogosít fel téged arra, hogy tiszteletlen legyél velem!

- A tiszteletet nem csak úgy osztogatják az árulóknak. Előbb bizonyíts! Utána követelj! - mondta mérgesen az első arcába, majd beszállt a kocsiba, és amint Elena beült mellé, Elijah pedig Elena mögé, már rá is taposott a gázra.

Következő rész