2011. szeptember 13., kedd

Harmadik évad fanfiction 23. fejezet - Keresztút



Damon azonnal Elenához rohant és kitapintotta a pulzusát. Fellélegzett, amint megérezte a gyenge, de határozott lüktetést a lány nyakán. Gyorsan megharapta a csuklóját és máris itatni kezdte Elenát, aki pár korty után magához is tért.
- Megőrültél? - kiabálta Stefan, amint fel tudott kelni a földről. - Akár át is változhat.
- Elena már döntött - mondta Damon fel sem pillantva Stefanra. - Most is van vér a szervezetébe, de ahhoz nem elég, hogy meggyógyítsa.
- Mi? Te képes voltál önző módon ezt megtenni vele? - kérdezte Stefan dühtől izzó tekintettel.
- Te mondtad mindig, hogy tartsam tiszteletben a döntését! - vágta hozzá dühösen Damon, miközben elvette a kezét Elena szájától és térdére hajtotta a lány fejét. - Ezt ő akarta - tette hozzá Damon halkabban.
- Ti nem vagytok normálisak - mondta őrjöngve Stefan. - Katherine-nek mindvégig igaza volt.
- Katherine? - kérdezte döbbenten Caroline. - Te találkoztál vele?
- Klaus-szal van - felelte röviden Stefan, mire minden arcra döbbenet ült.
- Nos, ha már ilyen jól összejöttünk, ideje lenne tisztázunk a csapatfelállást - szólt közbe nyugodtan Elijah. - Stefan, hallgatjuk az állásfoglalásod. A bátyád és a régen hőn szeretett nő, vagy a bosszú és a bátyám? Melyik oldalon állsz?
Stefan dühösen nézett Elijah-ra, és mindenki tisztán látta, hogy hezitál. Lesiklott a tekintete a még mindig a földön heverő Elenára és Damonra. Összeszorult a szíve, de mégis úgy érezte, hogy mellettük a helye.
- Klaus ellen nem győzhettek - mondta végül lesújtva.
- De igen. Ha segítesz nekünk, akkor megállíthatjuk - lépett elé Bonnie határozottan.
- Hallgatlak - mondta végül Stefan, mire Bonnie elmosolyodott és intett neki, hogy menjenek át a szomszédos szobába.
- Bonnie! - szólt utána Damon, mire a boszorkány kelletlenül ránézett.
Bonnie nem felelt semmit, csak elmosolyodott és egy aprót biccentett Damonnak. A többiek értetlenül nézték a néma párbeszédet, de végül egyikük se tette szóvá.
Damon végül felemelte Elenát a földről, aki végre kezdett magához térni.
- Mi történt? - kérdezte erőtlenül.
- Kicsit kiütötted magad - mondta Damon halkan. - Na jó, én ütöttelek ki. És újra innod kellett.
- Stefan?
- Bonnie most tágítja az ostoba fejét - mondta szem forgatva Damon. - De mellettünk áll, szerencsére ennyire még nem mosta át a fejét Klaus.
- Hála az égnek - mondta Elena, és amint Damon letette az ágyra, maga mellé húzta, és befészkelte magát a karjaiba.
*
Klaus unottan dőlt el a kanapéján és szórakozottan nézte az idegesen fel és alá járkáló Katherine-t.
- Túl régóta elment - mondta türelmetlenül Katherine.
- Ha van egy csöpp esze is, akkor visszatér. És ha neked van egy kis szerencséd, akkor Elena és Damon valóban összemelegedtek - mondta mosolygva Klaus. - Nincs is jobb egy bosszúszomjas vámpírnál. Talán be se kell mocskolnom a kezem, és maga Stefan öli meg Elenát. De Damon... Nos nem, őt nagy élvezettel fogom magam megölni - tette hozzá még szélesebben elmosolyodva Klaus.
Hirtelen kicsapódott a szoba ajtaja és Stefan lépett be rajta dühösen.
- Mi történt drága barátom? - kérdezte tetetett aggódással Klaus.
- Az a rohadék... - sziszegte dühösen Stefan. - Megölöm.
- Nocsak! Segíthetünk neked valamiben barátom? - kérdezte Klaus mosolyogva, mire Stefan dühösen nézett rá.
- Nem érdekel, hogy megszeged vele az alkut - mondta dühtől izzva Stefan. - Holtan akarom őket látni! Mindkettőt!
- Csak nem igazam volt? - kérdezte tetettet aggódással Katherine. - Ó drága Stefan, úgy sajnálom - mondta Katherine, majd odasétált hozzá és átölelte az egész testében remegő Stefant. A válla felett egyenesen Klausra nézett és elmosolyodott. Legnagyobb örömére, az Első viszonozta a gesztust, majd felkelt a kanapéról.
- Hol vannak most? - kérdezte Klaus és melléjük sétált.
- Elküldtem őket haza, de biztos vagyok abban, hogy utánam jönnek - mondta Stefan, majd elmosolyodott.
- Helyes, helyes. Nagyon helyes - mondta Klaus mosolyogva, majd a telefonjáért nyúlt.
- Szervusz Monica! Küldd fel hozzám Maryt és Martint.
- És mi lesz a... - kezdte Monica, de elharapta a mondatot.
- Te és Marcus folytassátok, de őket kettejüket küldd ide. Most! - mondta ellentmondást nem tűrően Klaus, majd letette a telefont.
- Mi a terved? - kérdezte csillogó szemmel Stefan, mire Klaus elmosolyodott.
- Türelem - mondta mosolyogva Klaus. - Amint ideér a kis csapat, egy kis meglepetés várja majd őket. Te viszont szedd rendbe magad, látom megint verekedtél a bátyáddal.
Stefan kelletlenül bólintott és átment a másik lakosztályba, amit neki és Katherine-nek foglalt Klaus. Katherine ránézett Klausra, majd felszaladt a szemöldöke. Klaus csak mosolyogva bólintott, mire Katherine viszonozta a mosolyt és követte Stefant a lakosztályukba.
*
- Biztos, hogy jó ötlet ez? - kérdezte Tyler, amint elhajtottak a Las Vegas feliratú tábla mellett.
- Bíznunk kell bennük - mondta idegesen Caroline, mire Bonnie nagyot sóhajtott.
- Ne aggódjatok már annyit - mondta idegesen a boszorkány, de ő is lopva hátrapillantott az őket követő autóra. Egy cseppet sem tetszett neki, hogy Elijah olyan nyugodtan vezetett mögöttük. Ahogy végignézett az Elijah mellett és mögött ülő Elsőkön elfogta a félelem. Félt, hogy téved és akkor nekik mindnyájuknak vége. Elijah is elég lett volna ahhoz, hogy könnyűszerrel megölje őket, nem hogy még öt további Első, akik velük utaztak. Maryann és Elisabeth Damonnal és Elenával utaztak, ahogy ezt Elijah javasolta. Ők volt a legkevésbé lobbanékonyak és Jeremy állítása szerinte, ők voltak azok, akik elsőként rábólintottak a tervükre. James, Viktor és Isabella már kicsit keményebb eset volt. Őket fűtötte a bosszú és ők túl kiszámíthatatlanok voltak. Egyetlen reményük volt: bíztak abban, hogy gyűlölik annyira Klaust, hogy végigcsinálják velük a tervet.
Amint beértek a kaszinók közé, Bonnie lehunyta a szemét, és erősen koncentrált. Nem tudta, hogy kit kell keresnie, de bízott abban, hogy Alec szelleme súgni fog majd Jeremynek, hogy jó helyen jár-e.
- Igen, ő az - mondta Jeremy, és megfogta Bonnie kezét.
Bonnie transzba esett és hirtelen azt érezte, hogy kiszáll a testéből. Egy nő és egy férfi előtt jelent meg, akik egy nyomott és sötét pincében voltak és egy koporsó mellett ültek.
- Egy egyszerűen nevetséges - csattant fel a nő. - Klaus mindig is paranoiás volt. Minek kell megölnie azt a lányt? Esélyük se lenne ellene.
- Monica, állj már le! - vágta hozzá ingerülten a férfi. - Klaus dolga, hagyd rá és ne kérdőjelezd meg. Örülhetünk annak, hogy mi még élünk és együtt vagyunk. Maddox meghalt, több testvért nem veszíthetünk el.
- Maddox? - szólt közbe Bonnie, mire mindketten felé fordultak. - Bonnie Bennett vagyok, boszorkány. Azért jöttem, hogy a segítségetek kérjem. Tudom, hogy ki akartok szabadulni Klaus karmai közül és én segíthetek. Tudjátok, hogy van egy módszer, amivel meg lehet ölni őt.
- Miről beszélsz te? - csattant fel Monica. - És honnan tudsz erről? Hogy találtál meg minket.
- Klaus többi testvére már velünk van. De szükségünk van Alecre is. Támasszátok fel őt is, és akkor képesek leszünk megállítani Klaus. Alec nem fog bántani titeket, a szavát adta.
- Hogy mi? - kérdezte döbbenten a férfi.
- Vámpírszellemek... - suttogta halkan Monica. - Hát igaz amit olvastam? És te látod őket? Beszélsz velük? - kérdezte döbbenten.
- Nem én, hanem a barátom, akit visszahoztam a halálból.
- Szóval megrekedt a két világ között... De te visszahoztad és megkapta ezt az ajándékot - mondta hüledezve Monica.
- Én nem nevezném ajándéknak, de most igen hasznos. Kérlek siessetek, Alec-nek még magához kell térnie. Minden a gyorsaságunkon múlik.
- Honnan tudnánk, hogy igazat mondasz és hogy bízhatunk benned.
- Volt egy hatodik testvéretek is, akit Klaus még gyerekként megölt, ezzel érte el, hogy őt szolgáljátok. Alec hallotta, amikor erről beszéltetek pár napja.
Monica és a férfi döbbenten néztek rá, mire végül a férfi bólintott és odalépett a koporsóhoz. Felnyitotta azt, majd egy határozott mozdulattal kivette a tőrt az elaszott testből.
- Amint magához tért, mondjátok meg neki, hogy a terv szerint találkozunk a megbeszélt helyen. Ő majd beavat titeket a tervbe. Mennem kell, mert fogy az időnk.
Monica csak bólintott, mire Bonnie érezte, hogy megváltozik körülötte a világ, majd újra a kocsiban találta magát. Már nem az úton voltak, hanem egy sötét utcában parkolt mindhárom autó. Ahogy körülnézett, látta, hogy sok kíváncsi szempár mered rá a kocsiban és a kocsi körül is. Végül elmosolyodott és bólintott.
- Minden a terv szerint halad. Induljunk - mondta, majd kiszállt az autóból ő is, és a többiekkel a nyomában elindult az utca végéről tisztán látszó kaszinóváros fényei felé.
*
- Jaj Stefan, ne legyél már ilyen morcos - mondta unottan Katherine, mikor látta, hogy Stefan továbbra is csak idegesen rója a köröket a nappali közepén. - Klaus tudja, hogy miként vessen ennek véget, és hamarosan bosszút állhatsz.
- Már alig várom - mondta dühösen Stefan és tovább sétált.
- És gondolkoztál kettőnkön? - kérdezte Katherine sejtelmes mosollyal az arcán, majd közelebb lépett Stefanhoz, mire az abbahagyta a fel le járkálást a szobában.
- Kettőnkön? - kérdezte döbbenten Stefan.
- Most, hogy tudod, hogy nem hazudtam neked, igazán lehetnél velem kedvesebb - mondta megjátszott csalódottsággal Katherine, majd elmosolyodott. - Én tudod, hogy nem bántanálak. Én szeretlek Stefan. Nekem mindig csak te voltál.
Stefan csodálkozva nézett az előtte álló nőre és óvatosan végigsimított az arcát, mire Katherine jólesően behunyta a szemét.
- Ebben sose hazudtál nekem, igaz? - kérdezte halkan Stefan, mire Katherine újra ránézett és felelt neki.
- Ebben soha - mondta határozottan, majd közelebb hajolt Stefanhoz. De még mielőtt elérte volna az ajkait, Stefan volt az, aki megszüntette a köztük lévő távolságot.
Katherine mohón kapott Stefan csókja után és egy pillanat alatt szorosan magához ölelte. A bútorok egyre csak törtek darabokra, ahogy mindig másnak csapódtak hozzá, miközben a dominanciáért küzdöttek. Végül az ágyon kötöttek ki és tépték le egymásról az utolsó ruhadarabokat. Katherine szinte teljesen elbódult a kéjtől, amikor megérezte Stefant vele egyesülni. Mint akik soha nem érintették a másikat, olyan vággyal és tűzzel szeretkeztek, mire a szomszéd szobában egy mosolygós vámpír elégedetten dőlt hátra a kanapéján.

2 megjegyzés: