- Megyek és lefürdök, velem tartasz? - kérdezte Katherine.
- Menj csak nyugodtan, én most eszek. - mondta Damon, miközben besétáltak a szobájába.
- Rendben. - mondta Katherine és a fürdőbe vette az irányt.
Damon lesétált a pincébe két tasak vérért, majd visszament a szobába és leült a fotelba. Amint Katherine kilépett a fürdőből egy szál törülközőbe a kezébe dobta a másik tasakot.
- Köszönöm.
- Szívesen. Szóval, most mit fogunk tenni?
- Még nem tudom. Katherine beszél Stefannal, holnap reggel pedig áthívom Bonnie-t és vele kitalálunk valamit.- Nem kéne azonnal cselekednünk?
- Nem. Minden rendben lesz, Katherine-nel együtt le fogjuk győzni őket. A meglepetés ereje a mi oldalunkon van.
- És te hogy vagy?
- Kimerülten. Fárasztó ez a kapcsolat.
- Hogy bírod őt elviselni?
- Nem olyan rossz ő Damon. - mondta Katherine mosolyogva. - Való igaz, borzasztó stílusa van, de jót akar.
- Ő? - kérdezte Damon nevetve.
- Persze, a maga érdekében tesz mindent, de nem verne át. Tisztán látom a gondolatait és az érzéseit.
- Hátborzongató. - mondta Damon undorodva.
- Igen, az.
- És te? Hogy vagy? - kérdezte Katherine, majd odasétált Damonhoz.
- Minden rendben van. Most ezzel kell foglalkoznunk.
- Tudom. - mondta Katherine, majd lehajolt Damonhoz és megcsókolta őt.
- Most nem erre kéne koncentrálnunk... - mondta Damon zihálva és alig bírt elszakadni Katherine ajkától.
- De igen. Az életünk nem állhat meg Damon azzal, hogy vámpír lettem. Vagy így már nem akarsz? - kérdezte Katherine megjátszott ijedtséggel.
- Tudod jól, hogy igen, de... - nem fejezte be a mondatot, hanem felpattant a fotelból, ölbe kapta Katherine-t és az ágyra fektette. Tudta jól, hogy már nem kell óvatosnak lennie vele, mert nem volt már Elena törékeny.
" - Ne, ne, ne, fejezd be Katherine' - kiabálta Elena.
- Shh, inkább élvezd a dolgot Elena."
Elena próbált küzdeni, de nem bírta megszakítani a kapcsolatot. A szíve keservesen fájt, amikor a Katherine-nel közös testük összeforrt Damonéval. Minden pontosan érzett ő is. De ebben a kapcsolatban, valamiért Katherine érzéseit is érezte. A nő egyáltalán nem szerette Damont, csak a kíváncsiság hajtotta. Élvezte ugyan a szexet, de a leginkább az izgatta őt, hogy kiderül-e, hogy őt szereti-e Damon. Elena szíve sajgott, és tudta, hogy mekkora kín lesz ez Damonnak, ha rájön, hogy mi történt. Félt, hogy ezek után Damon sose mer majd hozzáérni, nem tudván, hogy kit ölel. Elena érezte, hogy a testük teljesen felhevül és ő is érezte az orgazmus minden másodpercét. Úgy hitte, hogy ilyen érzés lehet, ha valakit az akarata ellenére megerőszakolnak. Nem Damonra haragudott, őt nagyon szerette, és félt attól, hogy miként fog reagálni a férfi. De Katherine-t gyűlölte, ő volt az, aki birtokba vette a testét. Pár másodperc múlva Damon is átélte a gyönyört. Ebben a pillanatban Elena úgy érezte, hogy meghasadt a szíve. A szívét átjárta a mérhetetlen szerelem, amit Damon iránt érez, és igyekezett minél jobban felerősíteni ezt, hogy Katherine is érezze. Mellette a bűntudatra koncentrált erősen.
"- Elég! Fejezd be! - kiabálta Katherine.
- Engedj el'
- Nem!"
A következő pillanatban rájött Elena, hogy mivel állíthatná meg Katherine-t.
" - Ideje, hogy bebizonyítsam, engem szeret Damon. - mondta mérgesen Elena"
A következő pillanatban jeleneteket kezdett el mutatni Katherine-nek, amikor Damon gondolatiban és érzéseiben olvasott, még emberként.
" - Ez meg mi? - kiabálta Katherine.
- A szerelem, Katherine. Az előbb átélhetted, azt, amit én érzek Damon iránt, és most megmutattam neked, az ő érzéseit. Emberként tudtam olvasni a gondolataiban."
Elena még jobban koncentrált, amikor is hirtelen az ágy mellett találta magát meztelenül és maga előtt látta Damont és Katherinet egymáson az ágyban.
- Damon. - szólalt meg elcsukló hangon a könnyei közt.
Damon rápillantott és a következő pillanatban Katherine-re nézett, aki rajta feküdt. Katherine szélesen elvigyorodott és Damon azonnal megfagyott. Egy pillanat alatt rájött, hogy mi történt.
A következő pillanatban hatalmas düh járta át, és Katherine-t a szembe lévő falnak vágta.
Egy pillanat alatt felkapta az alsónadrágját, közben Elena elkapta Katherine-t és folytogatni kezdte.
- Takarodj innen, tűnj el, nem akarlak többet látni sem. - sziszegte Elena a könnyei között.
- Valld be, hogy tetszett a dolog. - mondta Katherine nagy nehezen.
Elena szorítása erősebb lett. Miközben Damon a falnak vágta Katherine-t, egy szék eltört, annak a lábát felkapta Elena, és már lendítette is Katherine felé, amikor hirtlelen Damon elkapta a kezét.
- Ne!
Elena mérgesen nézett rá.
- Szóval ő kell neked? - kérdezte írtózatos dühvel.
- Nem! De ha ő meghal, te is.
- Úgy ám, hallgass Damonra Elena. - mondta Katherine mosolyogva.
Elena lassan engedte, hogy Damon kivegye a kezéből a szék lábát, majd Katherine felé fordult.
- Az alkunak vége. Holnap felkeresem Klaust, és elmondom neki, hogy újabb 500 évet várhat, miattad.
- Ne légy ostoba, meg fog ölni téged.
- Ahogy téged is akkor. - sziszegte Elena.
- Mindenkit meg fog ölni, akit szeretsz.
- Te nem tudod mi az a szeretet! - mondta mérgesen Elena.
- Ó dehogynem, az előbb átélhettem.
Elena szeme szikrákat szórt. Megfogta Katherine-t és kihajította szobából, majd becsukta az ajtót. Megfordult és látta amint Damon a karóval a kezében elsétál a bárszekrényhez, kivesz egy üveg wiskey-t, majd leül a fotelba. Alaposan meghúzta az üveget és meredten nézett maga elé. Elenának folytak a könnyei, de nem bírt megszólalni. Tudta, hogy ugyanúgy szenved most Damon is, mint ő.
- Sajnálom, hogy ilyen ostoba voltam. - szólalt meg Damon nagysokára.
Elena nem szólt semmit, felvette Damon ingjét a földről és belebújt.
- Nem a te hibád...
- Ó, de igen. Nem voltam elég figyelmes, és nézd mit tettem. Megcsaltalak azzal a ribanccal.
- Nem csaltál meg... Én is jelen voltam...
Damon arcán fájdalom suhant át és kicsordultak a könnyei.
- Ez semmin sem változtat Elena. Elena?! Azt se tudom, hogy most az vagy-e! - mondta kiabálva.
Elena odasétált hozzá, leguggolt elé és a szemébe nézett.
- Az vagyok.
Damon a fejét rázta.
- Nem tudom, hogy az vagy-e! Ma se tudtam! Megbuktam! Nem tudok különbséget tenni köztetek! - mondta fájdalmasan.
- Ma egy testben voltunk, ezért zavarodtál össze.
- Ez az Elena! Ezentúl honnan tudjam, hogy egyedül vagy-e vagy sem?!
Elena nem felelt, csak visszasétált az ágyhoz és némán leült.
- Sajnálom, hogy ezt tettem ma veled. - mondta Damon nyugodt hangnemben. Elena felpillantott rá, mert furcsálta Damon hangszínét. Egy szempillantás alatt Damonnál termett és az utolsó pillanatban kikapta a karót a férfi kezéből, amikor az már csak már cm-re volt a mellkasától. A karót messze a szoba másik végébe hajította.
- Megőrültél? - fakadt ki keserűen Elena.
Damon némán rázta a fejét. Majd Elena szorosan átölelte őt és végül szép lassan megnyugodtak mindketten egymás karjában.
Katherine eközben átment Stefan szobájába. Töltött magának egy győzelmi italt. Elheveredett a kanapén és várt. Várt Stefanra. Tudta, hogy nincs sok ideje. Elena és Damon nagyon közel vannak a tűzhöz és nem akarja ő húzni a rövidebbet. Kezdett idegeskedni, amiért még nem érkezett meg. Tudta ő, hogy Stefannak lételeme a vadászat és a nőket is csupán két lábon járó vártasaknak tekinti, de azért piszkálta a büszkeségét, hogy ennyi ideig megvan nélküle. Talán Damonnal kéne kezdenie. Pezsdítő volt számára az előbbi kis ágytorna. És amit Elena mutatott neki. Egy olyan érzés, amire már alig emlékszik. Pedig ő is képes volt erre. Egyszer régen. Azután az életéért kellett futnia és azzal lennie, akivel nagyobb esélye van a túlélésre. Nem arról van szó, hogy Stefant nem szereti. De vajon Stefan is igazán szereti őt? Bűbájos igézés és egyéb varázslat nélkül vajon még mindig vele lenne?
- Üdvözletem szép hölgy! Min mereng ezen késői órán?
- Pont rád gondoltam Stefan. Miért késlekedtél idáig? Tudod, hogy sok dolgunk van. – mondta Katherine játszott mérgességgel.
- Amennyiben belefér előtte … - kezdte Stefan, majd lassan csókolgatni kezdte e kezét, majd haladt lassan fölfele a válla felé – Fúúúj, már megint Damon? – kérdezte Stefan cseppet sem játékosan.
- Stefan, van esetleg valami problémád a kialakult helyzettel? – kérdezte Katherine, miközben mélyen Stefan szemébe nézett és kacéran simogatta a karját, a lábát….
- Amit csak akarsz – mondta Stefan, majd hevesen csókolni kezdte. És ott helyben leteperte őt.
Ez alatt Damon és Elena a szomszéd szobában némán ültek egymás mellett. Mikor Damon meg akarta simogatni Elena kezét, ő önkénytelenül elhúzódott, mikor Elana közeledett Damon felé, ő elfordította a fejét. És így ment vég nélkül. Végül Elena felállt és közölte, hogy most elmegy. És lehetőleg ne menjen utána.
Elena sokáig bóklászott az utcán, majd az erdőbe tévedt. Úgy érezte, hogy szó szerint meghasad a szíve. Az éhség elemi erővel tombolt benne. De uralkodott magán. A fizikai fájdalommal úgy érezte enyhíteni tudja a lelki gyötrelmeket…
*
- Köszönöm ezt a különleges estét Tyler, nagyon jól éreztem magam veled. De most haza kell mennem.
- Ezt nagyon sajnálom, pedig még nem is láttál Rumbázni. Vagy talán pont ezért akarsz hirtelen elmenni?
- Nem dehogyis, biztos vagyok benne, hogy remekül rumbázol, ahogy a salsával sem volt gondod, csak a ritmus zavart meg néha a táncolásban – mondta Bonnie, miközben szélesen mosolygott. Tényleg igazán jól érezte magát, jobb is volt, mint amire számított, de Elenának szüksége volt rá és nem hagyhatta magára. Látta Elenát, mikor Klausszal beszélgetett és az arca semmi jót nem árult el.
- Hazakisérhetlek?
- Szerintem anyukád ki lenne akadva, ha lelépnél már az este elején. Holnap beszélünk, rendben? – kérdezte Bonnie. Mikor Tyler bólintott, Bonnie adott neki egy visszafogott, elegáns, a helyszínhez méltó csókot Tylernek, aki alig ocsúdott fel a dologból, a lány már beszállt a taxiba.
- Ez a lány aztán tudja hogy kell lelépni a színről. – mondta félhangosan Tyler.
- Jól vagy Ty? Mióta beszélsz te magadban?- Hagyd Jeremy! – mondta Anna -, nem látod, hogy szerelmes? – fejezte be a gondolatát. Huncutul mosolygott Tyra, majd arrébb rángatta Jeremyt. Tyler fülig vörösödött. Eszébe sem jutott, hogy ezt bárki is láthatja, hallhatja. Nem az a kitárulkozós típus, pláne nem vadidegenek előtt.
*
- És te Jeremy Gilbert? Hogy érzed magad velem?
- Remekül Anna kisasszony. Óhajt még maradni, vagy más tervei is voltak mára?
- Én remekül érzem itt magam, bár ezek a falatkák nem elegek éhségem megszüntetésére. Talán nézzünk utána, hátha találunk valami finomabbat – mondta Jeremy, majd bevezette a lányt a Lockwood házba. Még kiskorában járt a házban, próbálta felidézni, hogy merre lehet a konyha. Ahogy a folyosókon bolyongtak, megláttak egy szobát teli képekkel. Jeremy bevezette oda Annát. Szerette volna ott megcsókolni, de a falon valami olyasmit látott, amitől elállt a lélegzete. Egy képen, ami a dátum szerint 1863-ban készült, ott volt Anna. Ugyanúgy nézett ki, mint most, csak korabeli ruha volt rajta. Anna próbálta kivezetni onnan Jeremyt, de ő nem bírta levenni róla a szemét és hitetlenkedve nézett rá. Anna látta, hogy nem tudja meggyőzni a fiút és éhes is volt már, ezért felé fordult és ezt mondta:
- Jeremy, én egy több száz éves vámpír vagyok. Ne kérdezz többet és ne állj az utamba. Most pedig inni fogok a véredből és ezt te hagyni fogod. Ha valaki megkérdezi milyen sérülésed volt, majd szexuális játékra fogod. – és a mondókája után belemélyesztette éles fogait Jeremy nyakába, aki egy csöppet sem ellenkezett. Miután Anna végzett, megigazította a ruhát Jeremyn, majd elismételte azt a részt, amiben a hallgatásról és engedelmességről beszélt. Majd kiléptek a szobából és a konyha felé vették az útjukat. Jeremy látszólag vakon követte Annát, de közben lopva a csuklóján díszelgő órára pillantott, amit még az apjától kapott egyszer régen…
*
- Gyönyörűségem, légy oly kedves és hozz nekünk egy italt.
- De hát Elijah, nem neked kéne hoznod italt? – kérdezte Caroline felháborodottan.
- Azt mondtam hozz egy italt nekünk – mondta Elijah, miközben Caroline szemébe nézett.
- Tudjátok mit? Hozok nektek italt, amíg beszélgettek. - mondta Caroline engedlemesen.
- Remek ötlet kedvesem, nem kell sietned – mondta Klaus.
- Nos fivérem? Most mi a terved?
- Ne aggódj öcsém, minden a tervek szerint halad. Még akkor is, ha az már inkább B terv. És ne aggódj Katherine miatt, őt is megkapod. Így vagy úgy, de előbb meg kell találnunk a hasonmást. Katherine jól elrejtette előlünk. De majd a kis Jeremy előcsalogatja a nyulat a bokorból.
- És mi van, ha a kis vámpír-lady nem lesz olyan készséges, mint mondta?
- Nagyon egyszerű: elviszem az anyjához és megigézem, hogy döfjön tőrt belé. Majd őt is megölöm, és hidd el, mindez úgy fog végbemenni, hogy ha tehetné a saját szívébe is tőrt döfne.
- Akkor efelől nyugodtak lehetünk.
- Áh, Meredith, kedvesem. Hogy érzed magad? - fordult Klaus Meredith felé, mikor az visszatért hozzájuk.
- Egy pasas egy fél órán keresztül untatott a családfájával, ami még akkor sem lett volna érdekes, ha közben szívószállal szívom a vérét a nyaki ütőerén keresztül… Unatkozom. És ha unatkozom, annak valaki megissza a levét. Vagyis én. Szóval részemről halottnak tartom a bulit, megyek, nézek valami harapnivalót. Ne várjatok.
A következő rész tartalmából
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése