2011. június 5., vasárnap

Kötelékek - Váratlan fordulat (második rész - harmadik fejezet)


Damon – Bonnie – Elena
Gilbert ház előtt
- Bonnie, Bonnie, ébren vagy? - ébresztgette Elena Bonni-t, amint megérkeztek a házukhoz.
- Ühüm. Igen, csak elbóbiskoltam. Furcsa álmom volt.
- Bent megbeszéljük, oké?
- Hol vagyunk Elena?
- Nálam. Gondoltam itt lennénk a legnagyobb biztonságban. Meg Jenna sincs itthon.
- Viszont farkaséhes vagyok. Nem rendelhetnénk valamit?
- Oké, Damon, intézkednél? Köszönöm. – mondta Elena, majd szemével jelezte, hogy menjen előre, mert neki még dolga van.
- Tehát, hallgatlak. – mondta Elena Bonnie-nak, jelezve, hogy addig ebből az autóból nem szállnak ki, míg nem mondja el mi a helyzet.
- Semmi. Tényleg semmi Elena. – próbálkozott Bonnie. Persze sikertelenül. Mikor látta, hogy Elena arca merev és engedhetetlen, bele kezdett. – Na jó, de csak mert annyira akarod. Az előbb láttam valamit álmomban. Ami nem is annyira álom volt, mint inkább valamiféle látomás, vagy vízió. Nevezd, aminek akarod. Szóval. Te és Katherine egymással szemben álltatok. Mikor felemelted a kezed, akkor ő is. Mikor hátat fordítottál, akkor ő is. És ami teljesen kiborított: ő elővillantotta a vámpírfogait és te is. Majd felém fordultatok és éreztem valami hátborzongatót. Szó szerint halálfélelmem volt. Ebben a pillanatban láttam, ahogy Damon felétek sétál karóban a kezével. Mind a ketten bizonygatjátok, hogy ti vagytok te... De Damon nem tud dönteni. Ezért a karót a saját szívébe döfi.
- És ez szerinted mit jelenthet?
- Nem tudom. Ezek a típusú álmok általában nem szó szerint értendőek, csak jelzésértékűek, de akkor is jelent valamit… Csak nem tudom mit.
- Bejöttök még ma? Vagy kintre rendeljem a pizzákat?
- Persze, azonnal megyünk Damon.  – mondta Elena, és közben próbálta kitalálni, hogy mit hallott a beszélgetésből Damon. De Damon arca semmit nem árult el. Ezért elindult a ház felé. Bonnie kicsit vonakodott, de az éhség meggyőzte.
- Nos, mi a tervetek lányok?
- Megvárjuk a pizzát, aztán alvás. Én kivagyok. - mondta Bonnie fáradtan.
- Egyetértek.
- Én nekem mi a sorsom Elena? - kérdezte Damon letörve.
- Ezt hogy érted?
- Úgy, hogy legalább 3 napig ki sem mozdulhatok innen. Katherine elég idős, és emiatt a vére lassabban ürül ki a szervezetemből. Vagyis 3 napig te sem mehetsz sehova, mert veled akar majd Katherine előcsalogatni.
- Hát ez remek. - mondta Elena morcosan. - Egyre jobban utálom őt. Mégis mit mondjak Jennának, miért lógok ennyit az iskolából?
- Nyugi Elena, segítek. Tudok egy jó kis beteggé álcázó varázsigét.
- Pompás. De attól függetlenül nem hinném, hogy Jenna örülne, hogy 3 napra beköltözök hozzá. - mondta Damon keserűen.
- Neked meg mi bajod van Damon?
- Mégis mi lenne Elena? Ma majdnem megölt mindannyiunkat a vérengző exem, elintézte, hogy szobafogságban legyek, miközben ők az öcsémmel kedvükre vérengzenek. És az ég tudja mit terveznek! Mégis hogy lennék?
- Tudom, de az nem megoldás, ha egymásnak esünk.
- Na jó srácok, én lemegyek addig a konyhába, míg ezt megbeszélitek.
- Nem kell. - mondta Damon és Elena egyszerre kórusban Bonnie-nak.
Erre Bonnie elnevette magát, amire végül Elena és Damon is megenyhültek és elmosolyodtak. Damon odasétált Elenához és átölelte. "Sajnálom. A vámpírvér ingerülté is tesz bennünket."
- Sssh, semmi baj.
- Na jó, én nem bírom ezeket a fél kommunikációkat. Majd ha befejeztétek lent, megtaláltok. - mondta Bonni morcosan, mire Elena és Damon elnevette magát.
- Oké, befejeztük. - mondta Elena mosolyogva.
- Igen, vége.
Csingcsingcsing
- Megyek és kinyitom. Ez biztos a pizza lesz. - mondta Damon, azzal lesétált a nappaliba.
- Mi is megyünk, mert éhesek vagyunk. - mondta Bonnie, azzal követte Damont. Végül Elena is utánuk ment.
Hamar letelepedtek az asztalhoz és csendben megvacsoráztak. Damon is evett pár falatot, de csak azért, mert tudta, hogy most pár napig koplalnia kell majd. Nem hordott magánál pót-vértasakokat, mert eddig sose volt rá szüksége. Ezen túl erre is fel kell majd készülnie, mivel Katherine és Stefan a városba telepedtek le.
Vacsora után Elena és Bonnie bebújtak Elena ágyába, Damon pedig a fotelban tért nyugovóra.

" - Szia Bonnie! - köszönt Damon halkan.
- Hol vagyunk? - kérdezte Bonnie elmerengve és csodálkozva.
- Az álmodban.
- Szóval én most álmodok? - nevetett Bonnie. - Az ki van zárva. Sosem álmodnék veled.
- Ez nem a te műved. Csak itt tudok veled beszélni.
- Micsoda? - fakadt ki Bonnie mérgesen.
- Muszáj volt beszélnem veled, és Elena előtt nem tehettem. Csak bízok benne, hogy álmában nem hallja a gondolataimat.
- Szóval te most ébren vagy?
- Én igen, de te nem.
- Ez meg hogy lehetséges?
- Ez hasonlóan működik, mint a megigézés. Azt láttatjuk az áldozattal, amit akarunk. Ez esetben azt mutatom meg neked, amit el akartam mondani neked.
- Kezdesz felhúzni Damon. Már álmomban is téged látlak. Térj a lényegre. - mondta Bonnie mérgesen.
- Hidd el, nem tenném, ha tudnék veled másképp beszélni mielőbb. A látomásodról van szó.
- Mi? Te...
- Elfelejtettétek, hogy túl jó a hallásom.
- Ó hogy az a....
- Figyelj rám Bonnie, erre most nem érünk rá. Meg kell állítanunk őket, és tudom is hogy hogyan.
- Hallgatlak.
- Most már világos, hogy Katherine mit akar. Elenát, vámpírként. Nem tudom miért, de biztosan köze van ahhoz, hogy Elena a hasonmása. Ez sok előnyt és hátrányt is jelenthet neki. Valószínűleg azért akart irányítani engem, hogy én változtassam át őt, mert én közel tudok kerülni hozzá. És pontosan ezért beszélek most veled. Arra kérlek, hogy ha kell, bármi áron, de ne hagyd, hogy akár én akár bárki más, ezt megtegye. Úgy tudom neked még megvan a méreg, amit vasfűnek hittünk és Elenától kaptál. Ha eljött az ideje, használd.
- Rendben.
- És még valami. Elena sose menne ebbe bele. Ez legyen a mi titkunk.
- Szövetségesek?
Damon elmosolyodott. - Elenáért.
- Elenáért.
A következő pillanatban Damon alakja elhomályosult és Bonnie egy kellemes virágos réten találta magát, és közben mélyen aludt tovább."

- Jó reggelt. - nyújtózott álmosan Bonnie. - Elena? Damon?
- Itt vagyunk lett. - hallatszott Damon hangja a konyhából.
- Bonnie felkelt? - kérdezte Elena csodálkozva.
Damon csak egy csibészes mosolyt küldött Elena felé és a fülére mutatott.
- Sziasztok - köszönt Bonnie, ahogy lesétált a lépcsőn. Kíváncsian Damonra pillantott, majd jelentőségteljesen bólintott felé. Egyikük sem vette észre, hogy Elena látta a beszélgetésüket. Elena próbált Damon gondolataiban olvasni, de rejtve maradt minden előtte. Tudta, hogy valamit titkol előtte, de nem tette szóvá.
- Együnk, aztán irány a suli - mondta Elena vidáman.
- Mi? De hát tegnap megbeszéltük, hogy nem mehetsz el te sem.
- Nyugi, nem lesz baj. Elvégre is boszorkányok vagyunk, meg tudjuk védeni egymást. Neked viszont itt kell maradnod. Jenna ma meg holnap Ric-nél lesz, szóval nem lesz gond azzal, hogy itt vagy.
- Remek. - mondta Damon mogorván. Azzal otthagyta a lányokat és felment Elena szobájába. - Ha már úgyis kimozdultok, hozhatnátok nekem kaját. Vagy fogyókúráznom is kell? - kérdezte iróniával hangosan, hogy lent meghallják Elenáék.
- Meglesz. Ne menj sehova. - mondta Elena, majd kiléptek a házból. Gyorsan elmormolt valamit, majd intett Bonnie-nak, hogy menjenek. Bonnie kérdőn nézett rá, de Elena csak rázta a fejét.
- Szóval? Mit csináltál? - kérdezte Bonnie, amint beültek a kocsiba.
- Nem hagyom, hogy valami őrültséget csináljon. Bezártam.
- Uh, Elena, ezért még számolni fog veled. Nem érdemes újat húzni vele.
- Most ez a legjobb megoldás. És most, irány a Salvatore ház.
- Mi? Te megőrültél? - kérdezte Bonnie kiabálva.
- Nem. Ki kell derítenünk mit akarnak Katherine-ék. Nyugalom, ketten elbánunk velünk. Feltéve persze, ha segítesz.
- Persze, hogy segítek. Nem hagylak magadra. De szerintem ez nem jó ötlet.
- Az jobb amit Damonnal kiterveltetek? - kérdezte mérgesen Elena, majd szúrósan Bonnie-ra pillantott. Bonnie nem szólt semmit, csak rázta a fejét, de végül nem mondott semmit.

Stefan - Katherine
Salvatore ház
- Igazad volt Kat. Mindjárt ideérnek. Most fordulnak be a ház elé. - mondta Stefan elmélázva.
- Helyes. - mondta Katherine elégedetten. - Mindent előkészítettél?
- Igen, minden készen áll.

Damon
Gilbert ház
Amint Damon úgy látta, hogy a lányok elég messze járnak, azonnal leviharzott a lépcsőn, de amikor ki akarta nyitni az ajtót, az nem nyílt ki. Hiába próbálta, erővel sem ment semmire. Mintha egy erőtér lenne a ház körül, megakadályozva őt abban, hogy kilépjen a házból. Az összes ajtót, ablakot megpróbálta kitörni, sikertelenül. Még a falat sem tudta kiütni a helyéről. Sejtette, hogy annak nem örülne túlzottan sem Elena, sem Jenna, de mindent meg akart próbálni.
- Elena. Hogy tehetted ezt! - sziszegte a fogai között.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése