Harmadik évad fanfiction 18. fejezet - Fekete özvegy

- Mit művelsz itt Katherine? - lépett dühösen Stefan Katherine felé.

- Utánad jöttem édes Stefanom - mondta negédesen Katherine, majd Stefanhoz sétált és végigsimította az arcát. Stefan elhúzódott előle és undorral nézett Katherine-re.

- Katerina rájött, hogy kinek az oldalán érdemes állni. És úgy döntött csatlakozik hozzánk - mondta mosolyogva Klaus. - Hát nem édes? A szerelem nagy úr Stefan barátom.

- Ez a ribanc soha nem szeretett senkit magán kívül - sziszegte Stefan undorral.

- Az első lépés a szerelemhez az önimádat Stefan - mondta Katherine mosolyogva. - És most hogy már Elena nincs a képben, semmi sem akadályoz meg téged abban, hogy végre őszintén felém fordulj Stefan.

- Felejts el Katherine!

- Én nem vagyok Elena, Stefan. Én mindig is téged szerettelek. Elena viszont... - Katherine elharapta a mondatot és győzelemittasan nézett Stefan fájdalommal teli arcára. - Tökéletes páros Damonnal. Úgy tűnik Damon halálos ágya kellett ahhoz, hogy erre rájöjjön.

- Hazudsz! - üvöltötte Stefan.

- Majd meglátod, hogy nem hazudtam. - felelt Katherine és újra végigsimította Stefan arcát, akit ezúttal nem húzódott el.

- Elég legyen a szerelemes csete-patéból, dolgunk van. - Klaus egy pillanat alatt Katherine előtt termett és a nyakánál fogva a falhoz nyomta. - Katerina édesem, most hogy a mi kis csapatunk édes hármassá bővült, tisztázzuk a szabályokat. Egy! Nincs több játszadozás, egy apró stikli és halott vagy! Kettő! - közben még szorosabban fogta Katherine nyakát. - Ha bármi szökést is tervezel... A halálnál is rosszabb vár mindannyiótokra.

Miközben Katherine nyakát szorította Stefanra nézett. - Ez vonatkozik Elenára, Damonra, a kis Jeremyre, a boszira és mindenki másra, aki kicsit is számít neked ezen a világon.

Klaus visszanézett Katherine-re és az arca csak egy centire volt Katherine-étől - Elég világos voltam Katerina?

- Igen - nyögte Katherine, amint Klaus elengedte őt.

Stefan dühösen nézett Katherine-re és meg volt róla győződve, hogy csak bajt hoz rá. Az első megkönnyebbülés, amit érzett azonnal tovaszállt. Úgy érezte Katherine csatlakozásának nem lesz jó vége. Katherine mindig készül valamire, és az mindig tragédiába torkollik.

*

Elena és Damon a hallban talált mindenkit, amikor visszasétáltak a házba. Amint beléptek Bonnie odasétált Elenához és megfogta a barátnője kezét.

- Beszélhetnénk Elena?

- Persze Bonnie, gyere, menjünk be az egyik szobába - mondta Elena és már húzta is őt magával.

- Inkább sétáljunk egyet - felelt a boszorkány aggódva.

- Rendben.

- Ne kószáljatok el - mondta mosolyogva Damon.

- Ne kezelj minket gyereknek Damon! - morogta Bonnie alig hallhatóan.

- Hát ha szigorúan vesszük, akkor ti 17 évesek vagytok, én pedig... Hú, olyan sok, hogy már számolni sem tudom - mondta Damon nevetve, de egy pillanat alatt szigorú lett az arca, mert Bonnie megpróbált hozzávágni egy könyvet. - Óvatosan boszi, ne törd meg a fegyverszünetet! - mondta szigorúan, de a végén a szája sarka megrándult, mire Bonnie arca is megenyhült.

Bonnie kézen fogta Elenát, majd kisétáltak a házból.

*

- Bonnie, mi volt ez az egész? - kérdezte aggódva Elena.

- A barátnőm vagy Elena és... Féltelek. Látom mi lett Caroline-nal, és tudom, hogy ha választhatott volna, akkor nem kért volna a vámpírlétből. És te sem akartad ezt soha. Becsültem Stefant azért, mert soha nem kérte ezt tőled. De most...

- Damon sem kérte! - szakította félbe Elena. - Ez az én döntésem Bonnie, és kitartok emellett.

- Mi történt veled Elena? Úgy értem, te nem ilyen voltál. Ez annyira gyors és meggondolatlan.

- Nem Bonnie, nem az. Én... Szeretem Damont! Jobban mint az életem, jobban mint Stefant, vagy Mattet szerettem együttvéve. Mellette önmagam lehetek, vele boldog vagyok. Nekem rá van szükségem.

Elena megállt és kérdőn fürkészte barátnője arcát. Annyi minden történt velük az utóbbi időkben, hogy rég nem tudtak már ilyen nyíltan és őszintén beszélgetni. Bízott abban, hogy Bonnie megérti őt és elfogadja a döntését.

- Igazad van Elena. Valóban más, ami köztetek van. Ennyi megpróbáltatás után is, ha vele vagy, akkor kivirulsz. És Damon is más lett. Utálom ezt kimondani, de igazi jófiú lett miattad. - mondta nevetve Bonnie.

- Damon mindig is ilyen volt. Katherine tette tönkre és ölt ki belőle minden emberséget.

- Igen - mondta elgondolkozva Bonnie. - Ha már szóba hoztad... Vajon most hol lehet Katherine? Szerinted tényleg Stefant akarja?

- Nála nem lehet tudni, hogy mit akar... Hagyjuk Katherine-t, most hogy magunk vagyunk, mesélj, mi van veletek Jeremyvel? - kérdezte aggódva Elena.

- Ennyire látszik? - mondta lehorgasztott fejjel Bonnie.

- Jeremy az öcsém, te pedig a legjobb barátnőm vagy. Szóval ki vele, mi a gond?

Bonnie nagy levegőt vett és kelletlenül nekikezdett.

- Mióta visszahozták a boszorkányok a halálból, azóta nagyon furcsa velem. Alig beszélgetünk és hozzám sem akar érni. Ne érts félre Elena, nem a szex a lényeg és nem is erről beszélek, de Jeremy még megcsókolni sem akar. Amikor felhoztam ezt neki, akkor bizonygatta, hogy fontos vagyok neki, csak éppen nehéz időszakon megy keresztül.

- A szellemek?

- Valószínűleg. De nem mondd semmit. Semmit sem oszt meg velem.

- Nem egyszerű, amin most keresztül megy. Majd beszélek vele én is, hátha nekem többet elmond.

- Köszönöm Elena - mondta megkönnyebbülten Bonnie, majd átölelte Elenát.

- Csajok! Hát itt vagytok. - Elena és Bonnie elengedték egymást és az érkező Caroline felé fordultak. - A fiúk kész vannak, indulni kéne.

- De én még össze sem pakoltam - mondta hüledezve Elena.

- Damon már intézkedett - mondta mosolyogva Caroline, majd Bonnie felé fordult. - És Jeremy is.

- Rendben, akkor menjünk - mondta Bonnie megadóan.

- Várj egy pillanatot - szólt közben Elena. - Ha már a lelkizésnél és a fiúknál tartunk... - Lassan elmosolyodott és Caroline-ra pillantott. - Mi történt közted és Tyler közt?

- Öhm, semmi Elena. - mondta Caroline idegesen. - Újabb telihold, újabb átalakulás, ennyi.

- Caroline! - mondta egyszerre Elena és Bonnie.

Caroline a szemeit forgatta, majd kelletlenül válaszolt.

- Jól van na - mondta megadóan. - Tyler színt vallott és végül én is... Ráébresztett, hogy működhet a dolog. - tette hozzá mosolyogva.

- Caroline, ez nagyszerű! - ujjongott Bonnie és átölelte Caroline-t Elenával együtt.

Miután kibontakoztak az ölelésből Elena kíváncsian fürkészte Caroline-t.

- Matt?

Caroline kelletlenül sóhajtott, majd folytatta. - Matt döntött. Megtudta az igazat, és köszöni szépen, nem kér belőlem. Továbbléptem - mondta mosolyogva.

- Ha befejeztétek a bájcsevejt, indulhatnánk? - kiabált hozzájuk Damon a ház előtt parkoló autók mellől.

Bonnie közelebb hajolt Elenához és halkan megszólalt. - Hogy bírod elviselni?

Elena nem szólt semmit, csak elmosolyodott és elindultak együtt vissza a házhoz, ahol Damon, Jeremy és Tyler már várta őket.

Amikor odaértek Caroline kocsijába beszállt Bonnie, Jeremy és Tyler. Elena pedig Damon mellé ült be, de ezúttal mosolyogva és jókedvűen.

Egyenesen Tonopah felé vették az irányt, és úgy gondolták késő délutánra oda is érnek. Nem álltak meg útközben pihenni, úgy érezték, hogy már így is túl sok időt fecséreltek el a telihold miatt. Damon és Elena sokáig ültek egymás mellett csendben. Elena a tájat fürkészte, Damon pedig szótlanul játszadozott a hajával. Elena élvezte a vámpír jóleső érintését, és akármi is várt rá, jelen pillanatban nem érdekelte. Végre boldog volt a szíve mélyén.

- Merre jársz szépségem? - kérdezte Damon váratlanul.

Elena egy pillanatra összerezzent, majd a vámpír felé fordult, aki válaszul csak egy féloldalas mosolyt küldött felé.

- Nem is tudom... Szerinted mi vár majd ránk Tonopah-ban?

- Nem bízom Elijahban. Semmi jó nem sül ki ebből Elena, ezt már világosan elmondtam, de úgy tűnik nehéz a felfogásotok. Az biztos, hogy valamit rejteget ott Klaus, mert oda utalja azt a temérdek pénzt. De még mindig azt mondom, hogy az embereknek otthon kellene maradniuk.

- Azt már nem. Jobb ha hozzászoksz, hogy engem nem fogsz kihagyni az öngyilkos küldetésekből.

Damon szikrázó szemekkel nézett Elenára, aki csak elmosolyodott és egy csókot nyomott a vámpír arcára.

- Le se tagadhatnád, hogy Petrova vagy - mondta mérgesen.

Elena némán és mosolyogva bólintott, de nem felelt a vámpír kijelentésére. Damon átölelte őt, ő pedig megadóan hozzábújt és közben lassú körökben simogatta a mellkasát.

*

- Most merre tovább Klaus? - kérdezte egykedvűen Stefan Klaust, miután megigézte a portást, és elhagyták a motelt.

- Vegasba megyünk drága barátom.

- Mi dolgunk van ott? - kérdezte kíváncsian Stefan.

- Ejnye Stefan, nem tudsz élni? - vágott közbe Katherine, amint hozzájuk ért. - Vegas az élet központja. Pénz, szerencsejáték, szex és bármi más, amit el tudsz képzelni. - tette hozzá mosolyogva és közben végigsimított Stefan mellkasán.

- Te már csak tudod - vágta hozzá lenézően Stefan.

- Ezúttal nem szórakozni megyünk. Vége a csevejnek, autóba be és induljunk.

Autóba szálltak és elindultak Vegasba. Késő délután volt már, mire megérkeztek.

- Ti ketten, menjetek át a kaszinókba, nekem dolgom van. Négy óra múlva a Mirage-ban találkozunk - mondta Klaus szigorúan, majd hátat is fordított a meglepett Stefannak és a mosolygó Katherine-nek.

- Gyere Stefan, hallottad, irány a Bellagio, ott lehet a legjobban szórakozni - mondta játékosan Katherine, majd belekarolt Stefanba.

Stefan megadóan sóhajtott, majd elindultak az ellenkező irányba a Bellagio felé.

- Mondd drága Stefanom, milyen érzés, hogy végre önmagad vagy? - kérdezte Katherine nevetve.

- Nem vagyok önmagam Katherine, ezt te is tudod. Gyűlölöm azt, amivé Klaus tett.

- Mindig is ez voltál, nekem nem kell hazudnod - mondta magabiztosan és sejtelmes mosollyal az arcán. - Én tudom ki vagy édes Stefanom.

Katherine szembefordult Stefannal és kéjesen végigsimította a felsőtestét, amire érezte, hogy Stefan teste beleremeg.

- Mit tudsz te Katherine? - sziszegte Stefan és közben ellökte magától Katherine-t.

Katherine mérgesen Stefanhoz lépett és dühösen a falhoz vágta. Épp egy elhagyott utcában voltak, így senki sem láthatta őket.

- Mit tudok?! Azt kérdezed mit tudok?! - kiabálta magából kikelve Katherine és közben odasétált Stefanhoz,lehajolt hozzá és a nyakánál fogva szorította a falhoz. - Nagyon unom már az ostoba játékodat! Sajnáltatod magad, próbálod megjátszani, hogy te vagy a jófiú és Damon a gonosz szívtipró testvérkéd, aki megint el akarja rabolni a kedvesed - mondta mímelt és dühös hangon Stefannak, majd a következő pillanatban szorosabban fogta Stefan nyakát és úgy folytatta.

- Hát felvilágosítalak Stefan, hogy már rég megtette! Mikor Klaus vérét elvittem neki, épp Elena karjaiban feküdt és csókolóztak. Igen Stefan, jól hallottad, a te szent kis Elenád Damont választotta. Ez persze logikus, gondold csak végig. Te eltűntél, ő pedig ember. Számára repülnek az évek, miért várna rád? De nem is Elena a lényeg most, hanem te. Annyira szerettél, hogy a hasonmásommal kezdtél kavarni. És még van képed azt hazudni, hogy sose szerettél? Sokkal rosszabb vagy, mint Damon, ő nem hazudott egész életében ennyit, mint te, mióta újra visszatértem Mystic Falls-ba.

Mérgesen elengedte Stefant, majd hátat fordított neki és az utca vége felé nézett. Épp egy fiatal pár fordult be a sarkon és feléjük sétáltak. Katherine elmosolyodott, majd a következő pillanatra rávetette magát a férfira. Mire felnézett a kezei közt vérben haldokló férfiról a nőre, az már halott volt Stefan karjai közt.

Katherine elmosolyodott, majd odalépett Stefanhoz és a falhoz nyomta őt.

- Ez az igazi Stefan, nem pedig az, akit Elenának mutattál. Tudom, hogy ott a bűntudat Stefan, de te így vagy önmagad. Felejtsd el Elenát! Mellette nincs jövőd. Mondta neked valaha is, hogy vámpírrá akar válni miattad? - kérdezte kíváncsian, de máris tudta a választ. - Nem. Akkor mire vársz még? Régen olyan jól megvoltunk együtt.

Ahogy ezt kimondta szenvedélyesen hozzásimult Stefanhoz, aki csendben figyelte őt. Katherine látta Stefan arcán a kételyt, de olyat is megpillantott rajta, amit már nagyon régen nem látott a vámpír arcán: a vágyat iránta. Abban a pillanatban úgy érezte győzött és végre elérte, hogy Stefan újra higgyen neki és bízzon benne.

Következő rész