Sziasztok!
Nem is tudom, hogy mit mondhatnék erre a fejezetre.:) Talán azt, hogy már ráfért egy ilyen rész főhőseinkre?:) A fejezet Damon szemszögéből folytatódik, és hogy mire számíthattok? Izzó légkör, egyre fogyatkozó gátlások és őszinte vallomások. A fejezet vége pedig... Kérlek, ne haragudjatok rám emiatt.:) A sors furcsa játéka folytán a következő fejezet pont karácsony napján érkezik majd.:) Emiatt a részt már reggel 8 órakor felteszem az oldalra, hogy aki kíváncsi az elolvashassa, illetve hogy utána mindenki boldogan készülhessen a szeretet csodálatos ünnepére.:)
De addig is... Erről a részről mit gondoltok? És a másik legfontosabb kérdés: mire számítotok a következő fejezetben?:)
Morwen
Ui: Az oldalon látható számláló december 24-én délben fog lejárni.:) Vagyis azon a napon nem csak a The Delena Fanfiction következő része fog érkezni reggel, hanem délben megérkezik számotokra az én karácsonyi ajándékom. Vagyis csak az első fele.:) Mert 26-án is hozok majd nektek valamit.:)
Ui: Az oldalon látható számláló december 24-én délben fog lejárni.:) Vagyis azon a napon nem csak a The Delena Fanfiction következő része fog érkezni reggel, hanem délben megérkezik számotokra az én karácsonyi ajándékom. Vagyis csak az első fele.:) Mert 26-án is hozok majd nektek valamit.:)
Mire sikerült beverekednem magam az üresnek cseppet sem
nevezhető bárba, Elena valamiért már rég a pultnál állt és széles vigyorral
köszöntött, amikor odaértem hozzá. Mellette a pulton két kitöltött ital várt
minket, ha jól sejtettem egy pohár bourbon és egy tequila. Azonnal felkapta
mindkettőt, a whisky-t a kezembe nyomta, a saját poharát pedig a magasba emelte
és mire szólhattam volna bármit is, már le is húzta a tartalmát.
- Elena, ha én is iszok, akkor ki viszi haza a csábítóan
részeg hátsódat? – kérdeztem tőle mosolyogva, mert ő eközben elkezdett táncolni
a helyiség egyik sarkában felcsendülő zenekar zenéjére.
- Most flörtölni próbál velem Mr. Salvatore? – kérdezte tőlem
vigyorogva és valamiért az a sanda gyanúm támadt, hogy ez a pohár tequila nem
az első volt neki. – Mellesleg ha nem vetted volna észre, itt van egy motel is
– felelte vihogva, majd a bárpult feletti kis táblára mutatott, amin a „motel”
felirat és egy nagyobb nyíl mutatott abba az irányba, ahol feltehetőleg a
szobák várták az Elena-hoz hasonlóan alkohol által kiütött vendégeket. – Amúgy
nem azt mondtad, hogy jól bírod az italt? – kérdezte tőlem felhúzott
szemöldökkel, majd látva a rosszalló pillantásomat, ismét elnevette magát.
- Természetesen jól bírom az alkoholt, de nekem is van egy
pont, ami után nem ajánlatos autóba ülnöm, pláne nem egy emberrel – feleltem
neki fejcsóválva, mire ő ismét nevetni kezdett. Még hogy én nem bírom az
alkoholt? Jó ha volt ideje a bárhoz érkezésem előtt egy plusz pohár tequilát
meginnia, és az máris kifejtette rajta a hatását. – Mellesleg neked már
alaposan a fejedbe szállt az ital.
- Ne sértegess Damon, mert megbánod – felelte fenyegetően,
de a szája szegletében bujkáló vigyora nem tette valami hitelessé a
fenyegetését.
- Húú, de félek. A részeg Elena Gilbert álmomban megtámad és
kibelez, mint Hasfelmetsző – feleltem neki tetetett rettegéssel, aminek
hatására ismét kitört belőle a nevetés, majd újra a pult felé fordult.
- Jamie, még egy kört nekem és a barátomnak – felelte Elena
a csaposnak, aki egy 30 körüli, átlagos kinézetű, barna hajú srác volt. Ő csak
mosolyogva megrázta a fejét, majd látva Elena jókedvét, határozottan kitöltötte
nekünk a két italt. – A barátom fizet – tette hozzá halkan Elena, aminek
következtében most belőlem tört ki a nevetés.
- Nocsak, most már a barátod vagyok? És a fizetésre jó
vagyok, igaz? – kérdeztem tőle rosszallóan, de ő azonnal rájött, hogy csak
ugratom, így vigyorogva bólintott.
- Így van. Ha másra nem is veszem most hasznod, legalább
fizetni tudsz – felelte pimaszul, mire én egy dühös pillantást vetettem felé.
- Szerinted én milliókat hordok a zsebemben csak azért, hogy
a te ivási vágyaidat bármikor kielégítsem? – kérdeztem tőle fejcsóválva, de ő
erre ismét nevetni kezdett. Komolyan mondom, ez már vicc volt. Nagyon elgurult
szegénykémnek a gyógyszere, de ezen nem is csodálkoztam. Az ég tudja, hogy
mikor szórakozott utoljára ennyire felhőtlenül.
- Ó Damon, tudsz te más módon is fizetni – felelte Elena
kacsintva, majd egy húzásra újra megitta az italát. – Jamie, még egyet!
- Először is Elena, nem vagyok meleg, hogy természetben
fizessem ki a számládat a csapos fiúnak, a másik pedig az, hogy lassíts a
tempón, különben a mosdóban töltöd majd az éjszakádat.
- Nocsak, Damon Salvatore lett hirtelen a megfontolt, és
óvatosságra intő tanár bácsi, aki kimarad a mókából? – kérdezte tőlem
piszkálódva.
- Az Ric, ne keverj össze vele, amúgy meg sosem maradok ki a
jóból – feleltem neki egyszerűen, majd az elismerő pillantása kíséretében
kiittam én is az első és a második kör whisky-met, aztán a harmadikat is, mert
időközben Jamie újra töltött. – És Ric sem szokott – tettem hozzá elmosolyodva.
- Igaz, ti ketten jó ivócimborák vagytok. De áruld már el
nekem Damon, hogy miért isztok állandóan úgy, mint a kefekötő? – kérdezte Elena
felhúzott szemöldökkel, ami elég vicces arcot varázsolt neki, tekintve, hogy
igencsak látszott már rajta, hogy becsípett.
- Pontosan azért, amiért most te. Felejtünk és könnyebb tőle
az élet – feleltem neki halkan és közben odahajoltam hozzá, közelről élvezve ezzel
annak a látványát, hogy ismét elpirul. Ezután egy elégedett féloldalas
mosollyal az arcomon ültem le a bárszékre és Elena is követte a példámat. Már
épp inteni akartam a csaposnak, hogy ismét öntsön, de mire ezt megtehettem
volna, a két ital már ismét előttünk volt. Elena zavartan felhajtotta az övét,
és úgy tűnt, egyáltalán nem hajlandó megfogadni a tanácsomat.
- Mit akarsz felejteni Damon? – szólalt meg végül Elena,
miután az üres poharat visszatette a pultra és ismét intett Jamie-nek.
- Szerintem pontosan tudod, hogy mit, jobban mondva kit
akarok elfelejteni. De szerintem te egyáltalán nem vagy most elég józan ehhez a
beszélgetéshez – mondtam neki fejcsóválva, majd én is megittam a whisky-met.
Jamie hamar újra öntött, majd a két teli pohár mellé letett
egy szobakulcsot is. Én kérdőn néztem rá, mire ő megvonta a vállát, és Elena
felé bökött a fejével, jelezve ezzel, hogy még korábban ő rendelte a szobát is.
Én végül nem szóltam semmit, csak a farzsebembe süllyesztettem a nyolcas szoba
kulcsát, majd megelőzve Elena-t, kiittam a poharam tartalmát. Elena is ugyanígy
tett, de még mielőtt ismét inthetett volna Jamie-nek, megfogtam a kezét és egy
pillanat alatt felhúztam őt a bárszékről.
- Hé Damon, mit csinálsz? Én még szomjas vagyok – felelte
Elena morcosan, mint egy kisgyerek, akitől elvették a kedvenc plüss maciját.
Elnevettem magam a viselkedésén, de nem törődve az ellenkezésével, egyenesen a
táncparkett felé húztam őt.
- Azt mondtad, hogy felejteni és sejtésem szerint szórakozni
is akarsz, és biztos vagyok abban, hogy ez volt az egyetlen módja annak, hogy
elrángassalak az új pasidtól – feleltem neki vigyorogva, majd hirtelen
megpördítettem őt úgy, hogy végül a karomba érkezett és azonnal el is kezdtünk
táncolni a zenére.
- Új pasi? Nincs nekem semmilyen új pasim. Jamie csak jó fiú
és engedelmesen tölti tele a pohárkáimat – felelte Elena komoly arccal, majd
ismét kitört belőle a nevetés. Alig bírta szusszal, így végül a homlokát a
vállamra hajtotta, mert sejtésem szerint már szédült is.
- Nem Jamie-re gondoltam, hanem arra a nagy, szőrös,
sombreros alakra, aki a mai kedvenc italodon virít – feleltem neki mosolyogva,
mire ő ismét elkezdett nevetni, jobban mondva még be sem fejezte az előzőt.
- Most hogy mondod, máris hiányzik nekem – felelte
mosolyogva, majd végre felemelte a fejét és ismét normálisan táncoltunk a
közepes gyorsaságú zenére. Még két számot csendben, és néha nevetéssel tarkítva
táncoltunk végig, majd Elena megint ragaszkodott ahhoz, hogy ismét találkozzon
a mexikói új haverjával.
Átverekedtük magunkat a tömegen, majd hamar újra a
bárpultnál álltunk és Elena ismét rendelt. Meg se várta azt, hogy a kezembe
vegyem a sajátomat, ő már meg is itta az övét. Közben felcsendült egy újabb
bulis nóta, ő pedig jókedvűen, magasba tartott kézzel indult vissza a
táncparkettre. Én csak fejcsóválva néztem utána, mire ő nevetve intett nekem,
hogy kövessem. Mosolyogva megittam én is az italomat, majd csatlakoztam hozzá.
Ismét megpördítettem őt, aminek a következménye az lett, hogy szó szerint a
karomba szédült. Cseppet sem zavarta a helyzet, mert csak egy jót nevetett
rajta, majd megfogta a kezeimet és újra táncolni kezdtünk. Ő boldogan,
mosolyogva és látszólag nagyon élvezve a zenét ringott a karomban, én pedig
közben azért imádkoztam magamban, hogy még sok ilyen boldog pillanatot tudjak
majd még ennek a csodálatos, bár most eléggé részeg lánynak adni. Rég nem
láttam őt ennyire önfeledtnek és ez a látvány nagyon jól esett nekem is. A
dalok sorra egymás után jöttek, Elena pedig látszólag egyre jobban érezte
magát. Néhány dallal később ismét visszarángatott a pulthoz, amin már meg sem
lepődtem. Sejtettem, hogy csúnya vége lesz számára ennek az estének, de ki
vagyok én, hogy megfosszam őt egy szó szerint ütős, vagy inkább kiütős estétől?
Jamie vigyorogva üdvözölt minket a pultnál és már a két
kitöltött ital várt ránk a székeinknél.
- Imádom ezt az italt – felelte Elena nevetve, miután
megitta a tequila-ját.
- Hát én inkább maradok a bourbon-nél – feleltem neki
mosolyogva, majd a magasba emeltem előtte a poharamat és én is megittam a sajátomat.
- Na, hogy bírod Damon? – kérdezte tőlem vigyorogva.
- Viccelsz velem Elena? – tört ki belőlem hangosan a
nevetés. – Tegnap több mint két üveggel megittam, pár pohárkát én már meg sem
érzek.
- És mondani mered azt, hogy nem vagy alkoholista – felelte
rosszallóan, de aztán ő is hamar rájött, hogy nonszensz lenne egy vámpírt, aki
feltűnően jól bírja az italt, alkoholistának nevezni. Elnevette magát, majd
újra intett Jamie-nek, aki nem volt rest ismét tölteni.
- Ha lehet, még azelőtt egyenlítsétek ki a számlát, hogy
fizetésképtelenné váltok – felelte mosolyogva, mire én intettem neki, hogy
hajoljon közelebb.
- Már fizettünk, a maradékot pedig majd reggel kapod meg,
mielőtt távozunk – feleltem neki megigézve szerencsétlent, mire a mellettem ülő
Elena-ból kitört a nevetés. Jamie csak ködös tekintettel bólintott, majd
hátrébb lépett, és ahogy kell, ment tovább a dolgára és kiszolgálta a többi
vendéget is.
- Nocsak, mégis beadtad a derekad és iszol velem
tisztességesen? – kérdezte Elena vigyorogva, majd megitta az italát, amit az
imént öntött neki Jamie.
- Ha tisztességesen nem is, de iszogatok veled. Valakinek
muszáj valamennyire józannak maradnia, különben a túlságosan is feloldódott
Elena Gilbert még meg fogja bánni a ma estét – feleltem neki egyszerűen, mire ő
egy pillanatra megfagyott és egy nagyot nyelt.
- Nem hinném – felelte végül elmosolyodva. – Tegnap is
úriember voltál és végül nem ráncigáltál be az ágyadba – tette hozzá hálásan és
elismerően.
- Ami késik, az nem múlik. Mellesleg én nem nevezném a
helyedben úriembernek azt, aki az akaratom ellenére megcsókol – mondtam neki
sokat mondó pillantással. Úgy gondoltam, hogy talán pont a részegsége az, ami most
kapóra jöhet, hogy megbeszéljük azt a bizonyos tegnapi nem létező pofont.
- Miből gondolod, hogy az akaratom ellenére volt? – felelte
sértetten, majd dühösen a csípőjére tette a kezeit, amivel tényleg úgy nézett
ki, mint egy megbántott kislány. Hoppá, nos igen, Elena valóban sikeresen
berúgott.
- Te mondtad. Még pofon is vágtál érte – feleltem
mentegetőzve, és magam elé emeltem a kezeimet, még jobban eljátszva ezzel az
ártatlanságomat. – Állítólag – tettem hozzá végül elmosolyodva, majd közelebb
hajoltam a füléhez. – Állítólag – ismételtem meg a szavamat, amivel pontosan
azt értem el, amit akartam. Ő teljesen ledöbbent és értetlenül nézett rám.
- De csöndes lettél hirtelen Elena – mondtam neki nevetve,
mire ő végül egy dühös pillantást küldött felém.
- Miért kell folyton kihasználnod azt, hogy vannak érzéseim
feléd is? – kérdezte tőlem mérgesen. – Miért nem hagysz békén és engeded meg,
hogy zavartalanul járjak Stefannal? – tette hozzá sértetten, mire én
elmosolyodva megcsóváltam a fejem, majd ismét közelebb hajoltam hozzá, hogy
csak ő hallja a szavaimat.
- Több okból is nem teszem ezt meg neked Elena. Egy: Stefan
épp gyilkos üzemmódban nyomja az ipart Klausszal és egyáltalán nincs most veled.
Kettő: nem könnyítem meg a dolgod azzal, hogy távol maradok tőled. Miért? Mert
önző vagyok és én is legalább annyira akarlak téged magamnak, mint Stefan. Ha
nem jobban – tettem hozzá még halkabb hangon és élveztem az apró kis pírokat,
amik megjelentek az arcán, és ami most túlságosan is közel volt hozzám. Tisztán
éreztem a forró, tequila illatú leheletét, de mire ez tudatosult volna benne, ő
hirtelen megszüntette köztünk a távolságot, és szenvedélyesen megcsókolt.
Sötétség, mámor és boldogság. Csak ez a három lebegett a
lelki szemeim előtt. A világ körülöttünk körbe zárult, amiben csak ő és én
álltunk, szorosan egymáshoz simulva, a bárpult előtt, a hatalmas tömeg közepén.
Hogy mit fogtam fel ebből? Az égvilágon semmit. Elena csókja egy más világba,
egy másik univerzumba repített minket, és ez a kis univerzum végre csak a
miénk, csak a sajátunk volt. Két forró, szenvedélytől izzó test, ami végre
összeforrt és mámorító boldogságban fedezte fel a másik tűzben égő ajkait.
Észveszejtő? Nem, ez a szó sem fejezné ki igazán azt, amit a csókja nyomán
éreztem és ami teljesen magával ragadott. Ugyanis a nő, akit annyira szerettem,
végre önszántából omlott a karomba és csókolt meg, és arra a mámorító
boldogságra, amit ez okozott bennem, arra nincsenek szavak. Igaz, hogy kellett
hozzá egy kis oldószer a tequila képében, de ez nem sokat rontott a helyzet
összképén. Pontosan tudtam jól én is és ő is, hogy nem vagyok közömbös a
számára, amit most tökéletesen alátámasztott a szenvedélytől izzó csókjával.
- Hé, adtam szobakulcsot, nem? Vonuljatok szobára – szólalt
meg valahol mellettünk Jamie, akinek most legszívesebben kitekertem volna a
nyakát, ha nem lett volna épp egy sokkal fontosabb és kellemesebb dolgom.
A szavai végül nem maradtak meghallgatás nélkül, mert Elena
vigyorogva elvált az ajkaimtól, majd kézen fogott és gondolkozás nélkül
elkezdett abba az irányba húzni, ahova annak a kicsi kis táblának a nyilacskája
mutatott.
Humorosan izzótt a levegő körülőttük. Pont úgy ahogy az a nagy könyvben meg van irva és ahogy el is várják tőlük. Nagyon szeretem ahogy vissza adod karakterek személyiségét, érzéseit. Egyszerűen fantasztikus. Imádom. Rettenetesen várom már a jővő heti fejezetet, de nem hiszem, hogy Damon kihasználná a részeg Elenát, mert ő azt akarja hogyha Elena ágyba bújik vele akkor tökéletes legyen és emlékezzen minden egyes percére, és nem csak Elena. Nem is beszélve arról, hogy ez egy olyan pillanat mindkettőjük életében amit nem szabad csak úgy félválról venni, egy olyan mérföldkő amit ha meglépnek már nincs vissza út. Legalábbis remélem! Gratulálok Morwen, ismét egy szenzációs fejezetet olvashattunk, nem is vártam mást tőled. Istenem milyen messze van még a jövö hét... :):):)
VálaszTörlésMérföldkő:) Húú, ezt nagyon jól és frappánsan, remek ráérzéssel fogalmaztad meg.:)
TörlésAnnyira örülök, hogy úgy látod, hogy jól dolgoztam. Nagyon igyekeztem a lehető leghűbben visszaadni a két karaktert és az, hogy sikerült... Jaj, el sem tudom mondani, hogy mennyire örülök.:)
A jövő heti rész pedig... Szép lesz, jó lesz és...:) Szerintem megbarátkozol majd vele, akármi is történik majd.:)
Lenyügőző, hogy mennyire visszadod a két karakter valódi személyiségét, valódi lényét. Természetesen, mint mindig imádtam minden betűt, vesszőt stb, stb... Rettenetesen várom már a jövö keddet, nem csak a karácsony miatt, ezek után már nem... Gratulálok, el sem hiszed milyen érzéseket vált ki belőlem ez a két karakter amikor valósággal izzik körülőttük a levegő. És igen, nagyon jó, bocsi nem jó, hanem tökéletes munkát végzel. :):):)
VálaszTörlésLehet, hogy nem tudom elképzelni, szóval nagyon nagyon nagyon nagyon szívesen elolvasnám.:) Ha meg tudod fogalmazni.:P
TörlésSzóval átjött az izzó levegő is.:))))
Nagyszerű epizód lett, nagyon jól formázod a személyiségüket és teljesen hitelesnek tűnnek. Damon mindig figyel Elenára, hogy ne csináljon hülyeséget is ez itt érződik amellett, hogy szerelmes belé. Elena lehet mos már jobban fog közeledni Damonhoz és másként is fog gondolni rá nem csak mint barát. Mindig a legjobb résznél kell abbahagyni ez itt is igaz. Várom már a következő részt.
VálaszTörlésKöszönöm.:) El sem tudod hinni, hogy mennyi erővel koncentráltam végig arra, hogy hitelesek maradjanak a szereplőim, mert sajnos voltak olyan történeteim, amikben egyszer csak elvesztettem a karaktereket. Ebben storyban viszont nagyon nagyon figyelek rá, hogy ne essek bele ugyanebbe a hibába. Köszönöm, hogy ez leírtad nekem.:)
TörlésA függővég pedig... Régen volt egy barátnőm, aki pont emiatt Mézesmadzagnak hívott.:D Pont azért, mert mindig elhúztam az orra előtt ez ilyenekkel a mézesmadzagot és még jobban várta a folytatást.:) Valahogy a függővég néha a véremben van.:)
Nekem is tetszik, gratulálok. Ez nem a történettel kapcsolatos de tudod mit hiányolok, egy kritikát tőled a félévadzárról olyat, mint amit a 8-ik rész után írtál.
VálaszTörlésHát, holnap hozom is a kritikát az félévadzáróról.
TörlésKöszi Nóri.:)
VálaszTörlésA félévadzáró kapcsán most nem gondoltam eszmefuttatást, de ha igény van rá... Nos meglátom, hogy miként lesz holnap erőm és talán bele is vágok majd.:) Most úgyis jóóó nagy szünet lesz a sorozatban és vannak bőven gondolataim is a történtekről.:) Csak most beteg is voltam/vagyok és ha volt erőm/időm, akkor a karácsonyi meglepiteken dolgoztam.:) De ha írok összegzést, akkor azt még a héten hozom.:)
Azért annyira nem sürgős és ha nincs kedved az sem baj. Jó bulást
VálaszTörlésa nagyja már megvan, csak még nem az igazi.:)
TörlésKöszönöm, igyekszek gyógyulni. Eddig elég lassan megy... De hát ilyen a tél.:)
Ezt úgy berakták elém, a fordításhoz világéletembe lusta voltam, biztosan a többség érti miről van szó. Én nem tudom, hogy örüljek -e neki, vegyes érzéseim vannak, ha nem lenne az utolsó mondat akkor biztos felhőtlenül örülnék, de a történetük erről szól, megpróbáltatásról, amit eddig mindig átvészelnek szerencsére. Ez most sem lehet másként. Nem örülök ha betesznek ilyeneket elém, mert csak azt érik el hogy jobban várjam a következő részt.
VálaszTörlésAre Elena and Damon really over on The Vampire Diaries? And does that mean we're back to the triangle? They're not down for the count just yet! "I wouldn't say it's a reset of the triangle," executive producer Caroline Dries tells us. "What the show does well is that it doesn't just make rash decisions with people that causes them to just stop loving the people they love. Damon and Elena have a deep-rooted love for each other and you can't just turn your back on that. Elena will always feel that for Damon even if they fight or break up. But we will see in future episodes that there is a huge strain in their relationship, bigger than them in a way."
Hát Nóri... Ennek én sem tudom, hogy örüljek-e, vagy sem... Ez olyan felemás info és biztató is, meg nem is. Ez a tipikusan "nesze semmi, fogd meg jól" esete.:S
TörlésHidd el, én is várom a folytatást, és asszem ezzel így leszünk, egészen májusig, az évadzáróig...
Most már tényleg bosszant, hogy még nem fejeztem be a kis elemzőmet, de valahogy ma másfelé húzott a szívem és mást "kellett" megírnom.:) Talán majd ezt később megbocsátjátok nekem.:)
Jujj ,de nem szeretem a bezavarokat! Hát nem tudok mit mondani. Fenomenális volt! Így jól megfogalmaztam. Jobbulást kívánok én is! P.S.:Remélem,ha történik valami Elena és Damon, Elena nem az alkoholt hibáztatja és azt mondja,hogy hiba volt.Megszakdna a szívem.
VálaszTörlésHát Minnie, nem lesz majd egyszerű nálam sem az ő útjuk, ezt elhiheted. Ami pedig kettejük közt történni, vagy nem fog történni... Akármi is lesz, elhihetitek, hogy hatása lesz még nagyon sokáig, sőt. A jövő heti rész minden szempontból nagy jelentőségű, de erre majd csak a történet vége felé kaptok konkrét magyarázatot.:)
Törlésez egy kis elõzetes a részbõl,hogy "Akármi is lesz, elhihetitek, hogy hatása lesz még nagyon sokáig, sőt." a következõ részbõl?? Biztos az idegeidre mehetek ezzel, amikor ezt csinálom.. De jó tudni kíváncsi vagyok általában mindenre.
VálaszTörlésIgen, valami olyasmi volt.:) És figyelemfelhívás arra is, hogy a jövő heti részt véssétek jól az eszetekbe, mert sokszor lesz még róla szó később is.:) Ezzel nem árultam el azt, hogy megtörténik-e köztük a dolog vagy sem, mert kétesélyes minden.:)
TörlésPersze tippelgetni lehet.:)
Ügyes vagy, jó irás , csak igy tovább :D
VálaszTörlésKöszönöm szépen Roni.:) Igyekszek majd:)
Törlés