2011. június 8., szerda

Kötelékek - Egy új élet (harmadik rész - második fejezet)


Elena - Katherine
Salvatore ház
Amint Elena belépett az ajtón, azonnal jobban érezte magát.
- Szervusz Elena - csengett Katherine ismerős hangja a házból. Elena követte a Katherine hangját a könyvtárba.
- Mit műveltél velem? - kérdezte mérgesen.
- Oh, szívesen. - mondta Katherine mosolyogva.
Elena odarohant hozzá és megragadta a nyakát. Hirtelen nem is gondolt arra, hogy Katherine-nek 500 év előnye van vele szemben és könnyedén elbánik vele. De Katherine teljes erejével küzdött, mire nagy nehezen lehámozta Elena kezeit a nyakáról.
- Csigavér. Meg fogod bánni, ha megölsz.
- Nem hinném.
- Oh, de igen, hidd csak el. Mondd csak, nem vettél észre semmi furcsát magadon? - kérdezte Katherine mosolyogva.
- De igen. Vámpír lettem - mondta Elena mérgesen.
- Nem erre gondoltam. - mondta morcosan Katherine. - Érezted a kapcsolatot?
Elena arca meglepett lett, de ugyanakkor kíváncsi is lett.
- Áh, szóval neked is feltűnt.
- Ezért jöttem ide - vágta hozzá keserűen Elena. - Miért?
- Mert hasonmások vagyunk.
- Nem értelek. Azt hittem én vagyok a te hasonmásod.
- Nem, én is egy hasonmás voltam 500 éve. Az ősünk most körülbelül 1000 éves lehet. Ha él még, és feltételezem, hogy él - mondta csalódottan Katherine.
- Hát ez fantasztikus. Van belőlem még egy, aki ugyanúgy néz ki mint én?
- Nem. Meredith-nek van két hasonmása. Én és te. Könnyedén megölt volna engem, ha elkap, de most hogy itt vagy te... - azzal Katherine gonoszul elnevette magát.
- Én leszek te... Ez a nagyszerű terved? - kiabálta Elena. - Felbosszantottad és most engem küldenél magad helyett a halálba. Remek - mondta bosszúsan Elena.
- Jaj Elena, ne legyél már ennyire színpadias és ennyire ostoba. Gondolkozz. Nem tűnt fel, hogy majdnem elbántál velem az előbb?
Elena elmosolyodott és Katherine-nek próbált nekitámadni, aki könnyűszerrel elillant most előle.
- Nem kéne ezt.
- Miért is nem?
- Mert szükséged van rám. - mondta Katherine mosolyogva.
Elena értetlenül nézett Katherine-re.
- Jaj, rakd már össze a kirakóst. Ugyanolyan erős vagy, mint én. Olyan, mintha 500 éve élnél. Te meg én együtt, ha összekapcsolódunk, akkor le tudjuk győzni Meredith-et és Klaust.
- Miért segítenék neked?
- Mert ha nem teszed, halott vagy. Azért menekültem előlük 500 évig, hogy végre megszüless és veled legyőzzük őket. Rémálom volt állandóan óvni téged, hogy egyáltalán felnőj.
- Hogy micsoda?
- Igen, jól hallottad. Ideje összefognunk. Én nem az ellenséged vagyok. Neked nincs miért tartanod tőlem. Erre majd te is rá fogsz jönni, amint jobban átérzed a kapcsot. Szorosabb ez mint bármilyen kapcsolat a világon. Ha ügyesek vagyunk képesek lehetünk egy testbe bújni, tekintve, hogy testileg teljesen egyformák vagyunk.
- Neked elment az eszed.
- Próbáld meg. Gyerünk.
- Mit?
- Koncentrálj rám.
- Dehogy teszem. Gyűlöllek.
- Tudom - mondta Katherine színpadiasan. - Ez az elsődleges érzése egy hasonmásnak afelé, akire hasonlít. De amint túlteszed magad rajta, ez megváltozik.
- Nem hinném.
Katherine nem szólt semmit, csak mélyen Elena szemébe nézett. Elena furcsán kezdte magát érezni. Hirtelen viszont meghallotta Katherine gondolatait, de nem látta maga előtt Katherine-t. Úgy érezte, mintha egyek lennének.
"- Érted már miről beszélek?
- Hol vagy?
- Melletted. Vagyis a testünk most eggyé vált, a te lelked és az én lelkem egy testbe került.
- Miiiiii?
- Shh. Figyelj."
Azzal Katherine képeket kezdett el mutatni Elenának. Amit ő látott, azt Elena is látta. Elena egy ugyanolyan nőt látott magával szemben, mint ő és Katherine. Egy középkori kietlen utcában álltak mindketten. Elena biztos volt abban, hogy ő Meredith, akiről Katherine mesélt. Mintha minden, amit Katherine mutatott neki egyértelmű lett volna számára. Mindent tudott, amit Katherine, semmi sem volt kérdéses számára. Hirtelen Meredith megszólalt.
- Katerina. Végre találkozunk.
- Ki vagy te? És miért hasonlítasz rám? - kérdezte Katherine rémülten.
- Azért, hogy általad lerójam a tartozásomat. - azzal Meredith elkapta Katherine-t és pillanatok alatt magával vitte őt egy gyönyörű szép házba.
- Klaus. Megjöttem.
- Mer drágám - mondta egy férfi aki megjelent egy pillanat alatt a helyiségben.
- Ahogy ígértem. Mondtam, hogy működni fog a varázs. Ő a leszármazottam, vele meg tudod törni az átkot.
- Helyes. Épp eleget vártam miattad. - mondta Klaus mosolyogva. - Elijah. - kiáltotta Klaus hangosabban. Erre egy másik férfi jelent meg a szobában. - Vidd kérlek a vendégünket a helyére. Végre eljött a pillanat.
A következő pillanatban a kép elmosódott és Elena Katherine-t látta maga előtt és Elijah-t, amint vadul szeretkeztek.
- Kérlek - szólalt meg Katherine lihegve. A férfi teljesen el volt bódulva és vadul csókolta őt.
- Nem tehetem - mondta Elijah kéjesen.
- Kérlek Elijah, ments meg.
Elijah mélyen Katherine szemébe nézett, megharapta a kezét, majd Katherine szája elé tette. Míg Katherine ivott, azonnal el is törte a nyakát.
A következő pillanatban egy idős nőt látott maga előtt Elena.
- Ha találsz még egy hasonmást, akkor vele megölheted az ősöd.
- Még egy hasonmás? - kérdezte Katherine mérgesen.
- Igen. A te születésed után pontosan 500 évvel fog születni.
- Még 300 év? Mit csináljak addig?
- Menekülj. Ha túléled, vele meg tudod ölni őt.
- Már 200 éve menekülök előlük.
- Akkor menekülj tovább.
Ezután újra elmosódott a kép és Elena Damont látta maga előtt, amint vadul csókolja Katherine-t. Akármit is mutatott neki Katherine, minden egyes emlékben átélte Katherine érzéseit. Nem akarta ezt is átélni. Mély dühöt érzett, és ellenkezett az ellen amit látott. Érezte, hogy Katherine csak kihasználta Damont és emiatt nagy gyűlölet ébredt benne. A következő pillanatban már maga előtt látta újra Katherine-t.
- Ezt miért kellett?
- Kíváncsi voltam, hogy meddig tudjuk működtetni. Te mit láttál?
- Emlékeket. Ő volt Meredith?
- Igen. És láthattad Elijaht, Niklaust és Damont. Éreztem, hogy te is látod, amit én.
- Igen. Láttam őket - mondta elfintorodva Elena. - És éreztem is őket.
Katherine szeme elkerekedett. - Hogy mi?
- Azt hiszem mindent éreztem, amit te, amikor ezeket átélted.
- Ez nekem is új.
- Nem, ez borzasztó. - mondta Elena, majd elindult ki mérgesen a házból. Katherine egy szempillantás alatt előtte termett.
- Várj. Te nem érezted? Nem érezted milyen erő volt bennünk?
Elena a szemét forgatta majd kelletlenül válaszolt. - De igen.
- Elena. Láttál mindent és érezted is, hogy nem hazudtam. Ez is lényege a kapocsnak. A hasonmásoknak össze kell tartaniuk, nem gyűlölhetik egymást. Mi azért létezünk, mert Meredith életre hívott minket, hogy velünk fizetesse meg azt, amit neki kellett volna. Mi vagyunk az ő áldozatai. Vagyis ő az ellenségünk, és össze kell fognunk ellene.
- Nem, nem kell. Nem leszek a szolgád. Nem hagyom, hogy csak úgy használj, amikor akarsz. - mondta Elena mérgesen.
- Aki kezdeményezi a kapcsolatot az irányít. - mondta Katherine mosolyogva. - És bármikor át is adhatja az irányítást.
Elena összeszorított a szemét, és mélyen Katherine szemébe nézett. Mintha ösztönösen érezte volna, hogy mit kell tennie. Újra eltűnt előle Katherine és maga mellett érezte őt.
"Akkor most figyelj rám jól. - mondta Elena mérgesen"
Eszébe jutott az a nap, amikor a szülei meghaltak. Ő éppen felébredt a kórházban és Jenna és Jeremy álltak felette könnyes szemmel.
- Jenna, Jer. Hol van anyu? És apu? Jól vannak?
- Elena - szólalt meg elfúlva Jenna. - Ők nem élték túl a balesetet.
Elena érezte, hogy az akkor átélt fájdalom újra átjárja az egész testét, de ez most még intenzívebb volt, mint akkor régen. A következő pillanatban érezte, ahogy Katherine kiválik a közös tudatukból és újra maga előtt látta őt. Katherine hangosan zilált és egy könnycsepp gördült le az arcán.
- Jól van, jól van, értem már mire gondolsz. - mondta mérgesen. - Óvatosan kell bánnunk egymás emlékével.
- Igen - sziszegte Elena feldúltam. - Most megyek.
- Várj Elena. - mondta Katherine és Elena elé állt.
- Nem! Ez nekem sok volt mára. Tudom hogy igazat mondasz, de attól még nem tudom elfogadni a lényed. Érzem a kapcsolatot, amit gyűlölni akarok, de nem tudom. Éppen ezért, most hagyj békén.
Katherine felemelte a kezeit és elállt Elena elől.
- Elena.
Elena visszafordult és ránézett Katherine-re.
- Sajnálom amit a szüleiddel tettem.
Elenának összeszűkült a szeme és mérges lett.
- Hol van az anyám?
- Elengedtem. Semmire sem emlékszik, már otthon van.
Elena mélyen Katherine szemébe nézett, de nem egyesült vele. Furcsa módon azt érezte, hogy Katherine nem hazudik. Hirtelen sarkon fordult és elviharzott egyenesen a Bennett házhoz. De nem találta ott Bonnie-t, ezért azonnal tárcsázta őt.
- Na végre Elena, hol vagy? Minden rendben?
- Titeket kereslek. Hol vagytok?
- Silent Hope-ban vagyok, Damon után jöttem ide. Telefonon megszakadt vele a kapcsolat és nem tudom elérni. Elena, azt hiszem, tudom mi történt.
- Én is. - mondta Elena keserűen. - Találkozzunk a főtéren.

- Elena. Minden rendben? Aggódtunk érted. - köszönt Bonnie, amint meglátta Elenát.
- Jól vagyok. De ti mégis mit kerestek itt?
- Utána akartunk járni a történteknek.
- Ah, miért nem maradtatok nyugton?
- Mi csak...
- Hagyjuk ezt most, keressük meg Damont.
- Nem tudom, hol lehet. Steven-höz küldtem őt, de telefonon mondta, hogy a lakása fel van dúlva és ő halott, aztán valaki szólította őt, és azóta nem tudom elérni.
- Bonnie. Keresőbűbáj - mondta Elena mérgesen.
- Igaz. Azonnal. Van nálad valami, ami Damoné?
Elena levette a nyakából a nyakláncát, amit Damontól kapott és odaadta Bonnie-nak.
- Tessék. Ennek működnie kell, ez az övé volt. Régi családi örökség.
Bonnie behunyta a szemét és mormolni kezdett.
- Innen nem messze érzem őt, a város szélén van, egy kietlen házban láttam. De nincs egyedül.
- Ki van vele?
- Nem tudom. Egy férfi. Nem ismerem.
- Rendben. Te maradj itt, én érte megyek.
- Veled megyek, szükséged van rám.
- Nem akarom, hogy miattam kockáztasd az életed.
Bonnie felemelte a kezét és megrázta azt Elena előtt. Elena észrevette a gyűrűt majd bólintott és együtt elindultak abba az irányba, amerre Bonnie mondta.
- Ez lesz az - mondta Bonnie, mikor kiértek a város szélére.
Elena óvatosan besétált az udvarra majd csendben benyitott a romos házba. Fényt látott az egyik helyiségbe, ezért arra indult. Amint belépett a helyiségbe a kandalló előtt egy székhez kötözve meglátta Damont. Nem értette, miért nem szabadult ki. Aztán furcsa illatot érzett, ami marta az orrát. Ösztönösen tudta, hogy óvakodnia kell tőle. A szag, ami marta az orrát Damon felöl jött. Most már értette, hogy miért nem tudott Damon megszökni. Vasfű.
- Katerina - szólalt meg egy ismerős hang a szoba egyik szegletéből.

A következő rész tartalmából:


Elena és Damon a nem megfelelő időben a nem megfelelő személlyel találkozik. Elena leleményességén múlik az életük. Elbizonytalanodik eddigi kapcsolatait illetően és a változással járó plusz információk összezavarják. Elena mindig veszélyes játékot űz szerelméért Damonért és szeretteiért.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése