Harmadik évad fanfiction 21. fejezet - A játszma indul

Késő estére járt már, mire Katherine megunta a roulettet és unottan kelt fel az asztaltól.

- Ennyi volt? - kérdezte Stefan a mellette álló Katherine-t.

- Hamarosan a Mirage-ban kell lennünk. Tudod, jobb ha nem várakoztatod meg minden idők legerősebb vámpírját. Vagy vérfarkasát - mondta Katherine elgondolkozva. - Vagy amelyik jobban tetszik kedvesem.

Azzal megfogta Stefan karját és felhúzta az asztaltól.

- Még nincs vége a körnek asszonyom - szólt nekik a játékvezető.

Katherine mérgesen ránézett és messziről megigézte. - De igen, vége van.

- Ahogy gondolja asszonyom - mondta ködös arccal a játékvezető.

Katherine hátat fordított az asztalnak, de mielőtt elindulhatott volna Stefan mérgesen megragadta a karját.

- Nem kellene ezt nyilvánosan csinálnod - sziszegte Katheirne arcába.

- Lazíts Stefan - mondta mosolyogva Katherine. - Emlékezz, nincsenek szabályok.

Újra karon fogta Stefant és elindultak ki a kijárathoz. Nem siettek, így kényelmesen körülnézhettek a Mirage-ba való sétájuk során.

- Elárulod most már, hogy miért jöttél? - kérdezte Stefan nyugodtan.

- Ne tégy úgy drága Stefanom, mintha nem tudnád. Érted jöttem - fordult komoly arccal a vámpír felé.

- Ne hazudj megint - mondta unottan Stefan.

- Te sose teszel olyat, amivel nem magadnak kedveznél. A te listádon mindig te vagy az első.

- Ez igaz - mondta mosolyogva Katherine. - Látom jól ismersz. Akkor azt is tudod, hogy kellesz nekem. Ezzel helytálló a te állításod, és az enyém is.

- Ne forgasd ki a szavaimat. - mondta unottan Stefan. Utálta, hogy sose tud dűlőre jutni Katherine-nel. - Túlságosan átlátszó minden lépésed. Önző módon engem akarsz, de azt nem veszed figyelembe, hogy nekem már nincs szükségem rád. Nekem Elena kell. És ez kölcsönös, akármivel is próbálod ezt meghazudtolni.

- Stefan, ebben nem hazudtam neked. - mondta mérgesen Katherine. - Nem tudom ugyan, hogy Elena kikötött-e már Damon ágyában, de... - elharapta hirtelen a mondatot és mosolyogva nézett a szikrázó szemű Stefanra. - Amikor elvittem Damonnak a vért, Elena karjaiban feküdt.

- Mert barátok. Elena tudta, hogy Damon haldoklik. - mondta mérgesen Stefan.

- Pontosan. De aki csak a barátod, azt sem csókolod meg szánalomból a halálos ágyán. - tette hozzá mosolyogva Katherine.

- Ha meg is történt ez... Csak egy csók volt. - mondta Stefan, de a hangjából tisztán hallotta Katherine a bizonytalanságot.

- Higgy amit akarsz Stefen, de te is tudod, hogy Elena egyre közelebb került Damonhoz. Ugyan Stefan, a vak is láthatta, hogy szikrázik körülöttük a levegő. Ezt most mint a barátod mondom neked, aki fel akarja nyitni a szemed.

Stefan hangosan felnevetett, mire Katherine bosszúsan nézett rá.

- Nevess csak, de Elena nem fog rád évtizedeket várni. Te is jól tudod, hogy Klaus nem fog elengedni, céljai vannak veled. Elena pedig nincs olyan ostoba, hogy várjon rád, miközben ő öregszik, te meg jókedvűen gyilkolod végig az államokat. Ennyire már nekem is sikerült megismernem Elenát.

Stefan nem szólt semmit, csak némán sétált tovább Katherine mellett, aki megengedett magának egy apró mosolyt, ahogy Stefan arcát fürkészte.

- Megjöttünk - szólt hirtelen Katherine, mire Stefan összerezzent és felnézett az előtte tornyosuló hatalmas épületre, ami ugyanolyan számkápráztató volt, mint a Bellagio.

*

Klaus a Mirage előcsarnokában beszélgetett egy fiatal nővel, amikor megpillantotta Stefant és Katherine-t, belépni az épületbe.

Szélesen elmosolyodott, amikor meglátta őket és lassan feléjük sétált.

- Remélem jól szórakoztatok kedveseim. - mondta negédesen.

- Pompásan Klaus - felelte mosolyogva Katherine.

- És te Stefan barátom, kikapcsolódtál? - kérdezte fürkésző tekintettel Stefant, aki csak kimérten bólintott.

- Ejnye Katerina drágám, mit műveltél, hogy ilyen morcos lett a mi Stefanunk? - kérdezte szelíd megrovással Katherine-t.

- Csak az igazat mondtam el neki, amit nehezen akar elfogadni, pedig ő is tudja, hogy nem hazudok.

- Csak nem a kis Elena? - kérdezte mosolyogva Klaus, mire Katheirne csak bólintott. - Látod drága barátom, most nem lennél így összezavarodva, ha hagyod, hogy azon az éjszakán meghaljon Elena.

Stefan szikrázó szemekkel nézett Klaus-ra, aki csak szélesen elmosolyodott.

- Hamarosan megtudod drága barátom, hogy Katerina hazudik-e. - mondta gonosz vigyorral az arcán, amire Stefan is és Katherine is megdöbbent.

- Micsoda? - kérdezte dühösen Stefan. - Azt ígérted, hogy őt és a bátyámat békén hagyod.

- Nem nem, félreértettél Stefan. - Klaus egyre szélesebben mosolygott és úgy folytatta. - Nem szabtál időkorlátot, hogy mennyi ideig hagyjam őket békén. Illetve nem szólt a megállapodásunk arra az esetre, ha netán ők keresnek meg engem. Vagyis jobban mondva téged.

- Damon és Elena... Utánam indultak? - kérdezte dühösen Stefan.

- Ezt csiripelték a madaraim - mondta Klaus lesújtó hangnemben. - És általában jó a füle az én összes madárkámnak.

- Engedd meg, hogy megállítsam őket. Megígértem, hogy szolgállak, de őket hagyd ki ebből.

- Nem tudom Stefan barátom, nem így szólt a megállapodásunk - mondta Klaus elgondolkodva, majd mosolyogva Stefanra nézett. - Csak vicceltem drága barátom. Egy esélyt kapsz. De most menjünk szépen fel a szobáinkba. Bátorkodtam neked és Katerinának egy szobát foglalni, hiszen olyan jól megvagytok.

Stefan döbbenten nézett rá, de Klaus végül nem mondott többet, hátat fordított nekik és intett, hogy kövessék.

Egy gyönyörű és fényűző lakosztályba vezette őket. Katherine azonnal a bárpulthoz lépett és töltött magának. Klaus pedig elővette a telefonját és leült, miközben telefonált.

- Monica kedvesem, hogy vagy? - kérdezte Klaus negédesen a vonal másik végén lévő nőt.

- Miben lehetek a szolgálatodra Klaus. Tudod éppen a dolgomat végzem.

- Ááá, szóval Mary már tájékoztatott, helyes. - mondta mosolyogva. - Jó kislány, ideje lesz megjutalmaznom.

- Igen, teszi a dolgát. - felelte kimérten a nő. - Mit tehetek érted?

- Szeretném ha feljönnél a lakosztályunkba a kis könyvecskéiddel együtt.

- Rendben, azonnal indulok. - felelte a nő, majd letette a telefont.

- Boszorkány? - kérdezte Stefan kíváncsian. - Mit tervezel?

- Szeretném, ha elővennéd azt a kis közös képecskédet Elenával. Szükségünk lesz rá.

Stefan dühösen nézett Klaus, mire az csak elmosolyodott.

- Ne aggódj Stefan. Rájöttem, hogy hibáztam, amikor egy szó nélkül elrángattalak Mystic Falls-tól. Úgy tűnik Elenának, hogy is mondjam, nem volt elég egy egyszerű búcsú üzenet. Most lehetőséget adok neked arra, hogy elbeszélgess vele és a lobbanékony bátyáddal. Természetesen tudom, hogy bízhatok benned és vissza fogsz térni - mondta mosolyogva.

- Igen, vissza fogok térni - felelte még mindig gyanakvó arccal Stefan. Értette jól Klaus rejtett fenyegetését. Hirtelen összeszorult a szíve, hogy újra láthatja Elenát, de ugyanakkor félt is, hogy mi van, ha Katherine-nek igaza van és valóban egymásra találtak Damonal. De tudta, hogy Katherine-nek igaza van. Klaus mellől nem fog egyhamar szabadulni és nem várhatja el Elenától, hogy várjon rá. Élnie kell tovább és tudta, hogy a bátyja meg fogja őt óvni és talán még boldoggá is tudná tenni. Végre lesz lehetősége elbúcsúzni tőlük és magukra hagyni őket, hogy éljék tovább az életüket. Mélyet sóhajtott, majd bólintott.

- Köszönöm - mondta végül, mire Klaus elmosolyodott, Katherine pedig aggódva nézett rájuk. Bízott abban, hogy jók voltak a megérzései, és Elena és Damon már elfeledték Stefant.

Katherine úgy döntött, hogy vesz egy forró zuhanyt és azzal üti el az idejét. Addig magára hagyta Klaust és Stefant, akik csak csendben iszogattak tovább. Épp felöltözött és csatlakozott hozzájuk, amikor kopogtattak. Klaus csendben intett a fejével Katherine-nek, mire ő az ajtóhoz sétált és szó nélkül szélesre tárta.

- Monica kedvesem, Isten hozott - köszönt neki Klaus negédesen a kanapéról. - Fáradj beljebb.

Monica sietősen besétált és Klaus előtt megállt. Letette az öreg könyveket a kezéből az asztalra és várakozva nézett a vámpírra.

- Miben segíthetek? - kérdezte érzelemmentesen a nő. Nagyon hasonlított Mary-re, de szemmel láthatóan jóval idősebb volt nála.

- Stefan barátunknak a régi kis barátnőjét kellene megtalálnod. Sajnos Stefan nem tudott megfelelően elbúcsúzni tőle, és ezt most sürgősen pótolnunk kell - mondta mosolyogva.

Monica bólintott és kinyújtotta a kezét Stefannak, aki kelletlenül előhúzott egy gyűrött fotót a zsebéből.

Monica letette az asztalra, felvette az egyik könyvet és céltudatosan kinyitotta középen. Beleolvasott, majd behunyta a szemét és elkezdett latinul mormolni. Egy pillanatra elsötétültek a fények szobában, de mire észbe kaptak volna, hogy sötét van, már újra égtek a lámpák.

- A lány Renoban van. - mondta határozottan, majd becsukta a könyvet és visszaadta a fotót Stefannak. Stefan egy pillanatra dühöt látott Klaus arcán átsuhanni, de mire felfoghatta volna, hogy mit látott, már el is tűnt az arcáról.

- Reno? Hm, ragaszkodó kis barátnő, Stefan barátom - mondta végül mosolyogva. - Áll az ajánlatom Stefan. Holnap estére térj vissza. Nem kell mondanom, hogy mi lesz, ha nem, ugye?

Stefan kimérten bólintott és mire Klaus bármit mondhatott volna, már ki is viharzott a szobából. Katherine döbbenten nézett rá és már indult volna utána, amikor Klaus elé rohant.

- Csak Stefan kapott kimenőt - mondta szigorúan az arcába.

Katherine mérgesen bólintott, majd odasétált a bárpulthoz és töltött magának újra.

- Ha nincs rám szükséged, akkor megyek vissza a dolgomra - mondta Monica idegesen.

- Hogyne, menj csak kedvesem. És a másik két testvéred is vidd magaddal a dolgodra.

Monica megtorpant az ajtóban és döbbenten nézett vissza Klausra.

- Úgy érted, hogy ők is... - de félve elharapta a mondatot és Katherine-re pillantott.

- Igen, úgy értem - mondta szigorúan Klaus, mire Monica csak bólintott és köszönés nélkül távozott.

Klaus Katherine-hez sétált és egy pillanat alatt elkapta a nyugodtan iszogató Katheirne torkát.

- Ha visszatér Stefan, akkor jobban vesd be magad, különben megbánod azt is, hogy megszülettél.

- Mindent megtettem, amit kértél - mondta fulladozva Katherine. - Stefan túlságosan szereti Elenát, nehéz elszakítani őt tőle.

- Akkor igyekezz jobban! - sziszegte Klaus az arcába, majd dühösen elengedte Katherine-t, mire ő nyakát fogva a földre rogyott.

- Stefan sose térhet vissza hozzá, és ezt ő is tudja. Előbb utóbb elfelejti őt. - mondta még mindig fulladozva Katherine.

- Inkább előbb, mint utóbb. Míg odavan érte, nem hinném, hogy Elena megölése után továbbra is számíthatok a hűségére. - mondta mosolyogva. - Nem szeretném Stefant is megölni, mert esetleg ellenem fordul. Gondolom neked is élve kell Stefan - mondta gonosz vigyorral az arcán.

Katherine, csak döbbenten nézett fel rá a földről. Lassan felkelt és határozottan nézett Klausra.

- Igen, élve kell nekem. - mondta magabiztosan.

- Akkor tedd a dolgot! - mondta mosolyogva Klaus és kényelmesen leült a kanapéra, hátradőlt és élvezettel nézte a még mindig megdöbbent Katherine-t.

Következő rész