Kötelékek - Pókerarc ( kilencedik rész - második fejezet)

Isobel írt egy levelet a férjének, hogy sürgősen el kell utaznia egy barátnőjéhez, de amint tud hazatér. Elenával együtt beszálltak az autóba és elindultak vissza Mystic Fallsba.

- Mi történt azután, hogy átváltoztál? - kérdezte Isobel, miközben az úton száguldottak.

- Nem igazán volt időm feldolgozni a történteket. Klaus azonnal támadásba lendült, nekünk pedig meg kellett találnunk a módját annak, hogy megöljük.

- A gyűrűk.

- Igen, a Petrova gyűrűk. Amint megöltük Meredith-et visszaadom a tiédet, vagy talán még előbb is. Nem akarom, hogy veszélyben legyél. Te és Bonnie vagytok a jogos tulajdonosai a gyűrűknek.

- És te - szólt közbe Isobel.

- Nem, én vámpír vagyok. Nem venném hasznukat.

Isobel döbbenten nézett Elenára, aki nem értette, hogy miért olyan fontos Isobelnek ez az egész.

- Szóval te nem tudsz erről? - kérdezte döbbenten Isobel.

- Miről?

- Ha egy hasonmás öli meg azt, akivel az átkot megkötötték, akkor a hasonmás ajándéka egy új élet. Ha vámpírként öli meg a hasonmás, akkor választhat: tovább él vámpírként, vagy emberi életet kaphat. A Petrova boszorkányokat a gyűrű által nem csak fegyverként lehet használni.

Elena hirtelen a fékre taposott és döbbenten nézett Isobelre.

- Azt akarod mondani, hogy... Nem, ez lehetetlen.

- Nem Elena, nem az. Mondtam, anyám a legjobb boszorkányok egyike volt. Minden tudását igyekezett átadni. Én imádtam a mítoszokat, és minden ilyen átkot, történetet kívülről tudok. Ha te magad ölöd meg puszta kézzel Meredith-et, akkor újra ember lehetsz.

Elena döbbenten rázta a fejét és kicsordultak a könnyei.

- Ezért segítesz nekem? - kérdezte sírva Elena.

- Azzal, hogy magadra hagytalak, az nem azt jelenti, hogy nem szerettelek - mondta halkan Isobel, mire Elena váratlanul áthajolt az ülésen és magához ölelte Isobelt.

- De mi van, ha én ezt nem akarom? - kérdezte Elena, miután elengedte Isobelt és megtörölte a könnyeit.

- Miért ne akarnád? - kérdezte döbbenten Isobel.

- Előbb-utóbb magam változtam volna át. Damon vámpír, és mindennél fontosabb nekem. Még ember voltam, mikor egymásba szerettünk.

- Értem - mondta lesújtva Isobel. - Ez mindent megváltoztat.

- Most, hogy tudod ezt is, nyugodtan hazamehetsz... Nem leszek újra ember. Amúgy sincs rá garancia, hogy egyedül képes lennék megölni Meredith-et. Katherine, tudod ő az első hasonmás, segít nekem, mert egyedül túl gyengék vagyunk.

- Igen... Nem tudom, hogy ebben az esetben is működne-e az ajándék. De Elena, akárhogy döntesz, most nem foglak magadra hagyni. Nem! Akkor sem akartam, amikor megszülettél. Tudom, gyenge voltam, de most nem leszek az. Melletted leszek, mert mindannyiunk jövője a tét. Szeretném, ha újra a családomba tartoznál. Ha ennek vége, szeretném ha megismernéd a testvéreidet.

- A testvéreim? - kérdezte meghatódva Elena.

- Igen. Féltestvéreid ugyan, de ez mit sem változtat a dolgon. A férjem tud rólad, és akármennyire is megígértem anyámnak, hogy sose kereslek meg, a férjem sokszor bíztatott erre.

- Nem számít. Most itt vagyunk, és minden rendben lesz. Köszönöm, hogy segítesz.

Isobel csak bólintott, mire Elena újra elindult a kocsival, és folytatták az útjukat Mystic Falls felé.

*

- Katherine, beszélhetnénk? - kérdezte Stefan Katherine-t, mikor végre összefutott vele a folyósón.

- Mi akarsz? - kérdezte unottan Katherine.

- Mi ütött beléd? Már nem szeretsz? - kérdezte váratlanul Stefan, mire Katherine szemöldöke felszaladt. - Áh, értem. Szóval csak egy kis játékszer voltam! - vágta hozzá dühösen Stefan, és mire Katherine felelhetett volna, Stefan elviharzott.

- Neked is szia! - üvöltötte utána Katherine. Igazából hálás volt azért, hogy ilyen könnyen lekoptatta Stefant. De még a szobájához se ért, amikor legszívesebben inkább Stefant sírta volna vissza.

- Lám, lám, ma is ugyanolyan játék neked minden férfi - mondta mosolyogva Pearl. A folyóson állt Katherine szobája mellett és a falnak támaszkodott.

- Mit akarsz Pearl? Azt, hogy megköszönjem, hogy ahelyett, hogy megöltél volna, megmentettél? Köszönöm! - mondta mérgesen, majd szó nélkül beviharzott a szobájába. Dühében a földhöz vágta a vodkás üveget, amit egy másodperccel ezelőtt még fenékig ki akart inni.

Pearl döbbenten nézett maga elé és végighallgatta Katherine tombolását a szobában. Egyszerűen nem tért magához és nem értette, hogy mi ütött Katherine-be. Az a Katherine, akit ő ismert, sose köszönte volna meg a tegnapi segítségét. A kettőjük ügyét még korántsem zárták le, de úgy látta jónak, ha ezzel még vár egy keveset. Öröm volt néznie Katherine szenvedését, és jelen pillanatban ez pont elég volt neki. Elmosolyodott, ellökte magát a faltól, majd lement a könyvtárba, hogy csatlakozzon Damonhoz, aki időközben felkelt végre és oda vonult el.

*

- Mondd csak Damon, mi ütött Katherine-be? - kérdezte Pearl, amikor belépett a könyvtárba.

- Elenát kérdezd, ő jobban ismeri, mint bármelyikünk. Talán még Katherine-nél magánál is jobban kiismerte.

- Hm, ez roppant furcsa. Ha nem ismerném Katherine-t, azt hinném, hogy szenved - mondta mosolyogva Pearl és leült az egyik fotelba.

- Nem volt egyszerű amin keresztül ment. Azért valljuk be, minden idők legerősebb vámpírjai kínozták őt napokig.

- Mondasz valamit - mondta elgondolkozva Pearl. - Mindenesetre remélem, hogy most nem lesz olyan öldöklős kedvében, mint 150 éve.

- Még mindig ezen rágódsz Pearl? - kérdezte Damon nevetve. - Öregszel. Nem felejtesz.

Pearl összehúzta a szemöldökét, de végül ő is elnevette magát.

- Lehet. De ha igazam van, akkor a helyedben kezdeném félteni az öcsédet - mondta sejtelmesen elmosolyodva Pearl.

- Mire célzol? - kérdezte értetlenül Damon.

- Katherine épp az előbb vágta a fejéhez, hogy csak kihasználta.

- Remek! - mondta dühösen Damon. - Már csak ez hiányzott nekünk!

- Mi hiányzott? - kérdezte Elena, amint a nyomában Isobellel belépett a könyvtárba.

- Elena. Te... - Damon döbbenten nézett Elenára és a mögötte álló Isobelre. - Elmentél és elhoztad őt ide? - kérdezte értetlenül Damon.

- Ne aggódj miattam, én is a világotok része vagyok - mondta mosolyogva Isobel. - Te bizonyára Damon vagy, ugye? Elena sokat mesélt rólad.

Damon szemöldöke felszaladt és kíváncsian nézett Elenára, akitől csak egy bíztató mosoly volt a válasz.

- Persze, gondolom nem érted mire célzok. Elena nem véletlenül volt boszorkány mielőtt átalakult. A Petrova leszármazottak mind boszorkányok - mondta Isobel, majd beljebb lépett a szobában és Elena mellé állt. - Azért jöttem el, hogy segítsek a lányomnak és nektek. Ideje lezárnunk ezt az egész harcot és azt hiszem, hogy szükségetek lehet még egy boszorkányra.

Damon és Pearl szóhoz se bírtak jutni, inkább csak kérdőn meredtek Elenára.

- Minden rendben lesz, ne aggódjatok. Isobel mellettünk áll. Bonnie hol van? Szeretném, ha megismerkednének.

- Még a szobájában van - felelte Damon, mire Elena csak bólintott és intett Isobelnek, hogy kövesse őt.

*

- Biztos, hogy nem lesz baj? - kérdezte aggódva Isobel, amikor Elenával már a lépcső tetején jártak.

- Biztos. Ne aggódj, csak megdöbbentek. Nem hitték volna, hogy ilyen könnyen elfogadsz majd, a segítségedre pedig egyikünk sem számított.

Isobel bólintott, majd követte Elenát az egyik szobába.

- Ezek szerint ember és boszorkány beléphet a szobába - mondta mosolyogva Elena. - Szia Bonnie! - köszönt Elena, amikor Bonnie lépett ki a fürdőből egy szál törülközőben.

- Elena! Oh, nem tudtam, hogy jössz. Sziasztok! - köszönt Bonnie bizonytalanul és a szeme Isobelre tévedt. - Te...

Bonnie szeme elkerekedett, amikor felismerte Isobelt.

- Igen Bonnie, megtaláltam őt - mondta mosolyogva Elena.

- Ez hihetetlen - hüledezett Bonnie és közelebb lépett feléjük.

- És van még valami. Tudod nem véletlen, hogy én is boszorkány voltam - mondta mosolyogva Elena.

Bonnie döbbenten nézett Elenára, majd Isobelre. Egy pillanat alatt közelebb lépett Isobelhez és megfogta a kezét. Amint hozzáért ő is és Isobel is elmosolyodott.

- Érzem a rokonságot - mondta mosolyogva Bonnie. - Még ha annyira távoli is, de érzem.

- Igen, ez így van. Petrova leszármazottak vagyunk mind - mondta Isobel elmosolyodva.

- Bonnie, Isobelnek nem biztonságos itt. Szeretném, ha az ő gyűrűje és a tied is mindig rajtatok lenne. Estére Elijah magához tér és szeretnénk kifaggatni őt. De erőseknek kell lennetek, mert bármikor baj történhet. Nekem most át kell mennem Katherine-hez, mert beszélnünk kell.

- Rendben Elena, menj csak - mondta mosolyogva Bonnie. - Én addig beavatom anyukádat mindenbe.

- Igen, amiben tudok, segítek nektek - mondta kedvesen Isobel, majd leült a fotelba, amikor Bonnie intett neki. Bonnie elment felöltözni a fürdőbe, Elena pedig magára hagyta őket.

*

- Ki az? - szólt ki mérgesen Katherine a szobájából, amikor Elena kopogtatott.

"- Beszélnünk kell - mondta Elena a fejében Katherine-nek.

- Ha nem akarsz az őrületbe kergetni, akkor befejezed ezt! - üvöltötte a fejében Katherine, majd kitárta az ajtót Elena előtt és olyan gyilkos tekintettel nézett Elenára, hogy Elena egy pillanatra hátrahőkölt."

- Beszélhetünk? - kérdezte halkan Elena, mire Katherine az égbe emelte a tekintetét, de végül szélesre tárta az ajtót Elena előtt.

Együtt bementek a szobába és Katherine azonnal lehuppant a fotelba, és türelmetlenül nézett Elenára.

- Beszéltem anyámmal és itt van most a villában. Bonnie beavatja mindenbe. Mivel ő is boszorkány, a segítségére nagy szükségünk van.

- Bízol benne? - kérdezte a szemöldökét felhúzva Katherine. - Nem kellene - mondta szigorúan, mire is Elena értetlenül nézett rá.

- Miért mondod ezt? - kérdezte Elena feszülten.

- Amikor elfogtam őt, mindent tagadott rólad. Túl furcsa volt a viselkedése, de akkor ennek nem tulajdonítottam nagy jelentőséget. Nézd meg magad - mondta Katherine nagyot sóhajtva, majd a következő pillanatban Elena Katherine-nel egy testben találta magát.

Elena azonnal elkezdett kutatni az emlékek között, és hamar meg is találta azt, amit keresett. Katherine állt Isobel előtt és a nyakánál fogva a falhoz szorította őt.

- Ne kezdj ki velem boszorkány, mert megbánod! - sziszegte dühösen Katherine.

- A kapcsolat túl veszélyes! - mondta fulladozva Isobel. - Katherine, nem teheted. Klaust nem tudod megölni!

- Elenával megtalálom a módját és megölöm őket! Átváltoztatom és akkor lesz esélyünk.

- Katherine ne! Nem ezért segítettem eddig neked - kérlelte Isobel Katherine-t, akit ez látszólag cseppet sem hatott meg.

- Ó igen, ezzel tisztában vagyok. Csak tudod drága Isobel, öreg hiba volt eltitkolni előlem, hogy te vagy a másik hasonmás anyja!

- Nem tudtam, hogy ő az! Nem is ismerem őt!

- Pontosan, nem ismered őt! Sose láttad őt, nem tudsz róla semmit, és egyedül a férjednek árultad el, hogy van egy lányod - mondta Katherine megigézve Isobelnek, aki ködös tekintettel bólintott. - Soha senkinek nem fogod elmondani, hogy ismertél engem ezelőtt. Stefannak végig tagadnod kell!

" - Miért? - kérdezte a fejében Elena Katherine-t, miután az emléket végignézte.

- Szükségem volt rá és rád. Most már te is tudod, hogy csak együtt volt esélyünk Klaus ellen, akit sikeresen megöltünk. Még Meredith-et kell megölnünk és akkor talán nyugtunk lesz. Nekünk legalábbis az lesz. 500 év múlva eljön a következő hasonmás, és talán más Első is úgy fogja gondolni, hogy ideje megtörni az átkot. Az előbb nem mondtam el neked azt, amit Isobeltől megtudtam. Az átkot csak egy Első törheti meg, és mindenképpen szükség van a hasonmás vérére.

- Szóval azt mondod, hogy ha Meredithet kiiktattuk, akkor le kellene vadásznunk a többi Elsőt is, ha azt akarjuk, hogy az átok sose törjön meg?

- Látom jól vág az eszed. Viszont egy valamit nem mondtam még el neked. Ha valamelyik hasonmás öli meg Meredith-et, akkor...

- Akkor újra ember lehet... - fejezte be a mondatot a fejükben Elena. - Isobel ide felé jövet elmondta. A kérdés az, hogy bármelyikünk is elég erős-e ahhoz, hogy egyedül ezt megtegye? Ha igen, én szívesen átadom neked ezt a lehetőséget. Én Damonnal akarok maradni. Nem tudom, hogy ha ketten tesszük ezt meg, akkor is járna-e nekünk ez a fajta ajándék, ahogy Isobel nevezte.

- Nem tudom Elena. De gondold végig a dolgot. Ha bármelyikünk is visszaváltozna emberré, akkor azzal aláírnánk a halálos ítéletünket, amennyiben az Elsők közül egy is életben maradna. Vagyis amíg akár Elijah is él, nem biztonságos élni ezzel a lehetőséggel.

- Nem akarsz kockáztatni - tette hozzá Elena.

- Pontosan. Meredith bosszút forral, ebben biztos vagyok, ezért előbb őt kell megölnünk. Viszont együtt kell megölnünk, így remélhetőleg az úgynevezett ajándék nem fog életbe lépni.

- Biztos, hogy ezt akarod Katherine?

- Túl sokat menekültem ahhoz, hogy végül egy esetleges ostobaság miatt aláírjam a halálos ítéletemet."

Hirtelen Bonnie sikítását hallották a szomszéd szobából. Kathlena gondolkodás nélkül berohant a szobába, és döbbenten nézett szét a vérben fürdő szobában.

Következő rész