2013. október 6., vasárnap

4. Kritika: Ötven árnyalat trilógia kritika és elemzés



Sziasztok!

Ismét egy kritikával/ismertetővel jelentkezek, ami most nem másról fog szólni, mint a híres-hírhedt Ötven árnyalat trilógiáról. A könyv írója Erika Leonard James, röviden E. L. James. Fontos azonnal leszögeznem, hogy a könyv tartalma miatt, és az alább leírt enyhe spoilerek miatt, ezt a kritikát is csak 18 éven felüliek olvassák el! Szó lesz olyan dolgokról is, amik valóban csak erős idegzetűeknek ajánlottak! Még most az elején hangsúlyoznom kell azt is, hogy minden pozitív töltetű méltatásom csakis az első két részre vonatkozik! A harmadik rész nekem nagyon nem nyerte el a tetszésem.



Először is kezdem ott, hogy miért választottam ezt a könyvet és miért éreztem azt, hogy feltétlenül írnom kell róla nektek. Az első, és talán legfontosabb ok, hogy az ember kíváncsi természet, így én is az vagyok. Nagyon érdekelt, hogy ez a nagy felhajtás a könyv körül, miért is van valójában. Aztán amint végigolvastam az első könyvet, csalódnom kellett. De pozitívan! Amit lépten nyomon olvasni, hallani lehet a médiában arról, hogy ez mennyire egy durva BDSM történet és elfajzott szexregény, az véleményem szerint NEM IGAZ! Durvábbra számítottam, de véleményem szerint ennyit bőven meg lehetett emészteni. Én eddig jóformán csak borzasztóan rossz véleményeket, kritikákat olvastam a könyvről, így úgy gondoltam, hogy ideje eloszlatni a negatív felhőt a könyv fölött és leírni azt, hogy miről is szól igazán a mű. Félreértések ne essenek, sok-sok problémám van a könyvvel nekem is, de erre később térek ki.

De ne szaladjunk ennyire előre. Most jöjjön a második ok, amiért el akartam olvasni a könyvet. Ugyebár sok helyen hallani lehet, hogy miről is szól nagyjából a könyv. A velejéig romlott, furcsa szexuális fétisekkel, vagy nevezhetjük beállítódással rendelkező Christian Grey, és az ártatlan, kedves, aranyos és egyszerű Anastasia Steele között egy roppant érdekes, mondhatni szexuális kapcsolat alakul ki. A „probléma” az volt számomra, hogy tudtam, hogy a harmadik kötet végére valami normális kapcsolatféle alakul ki köztük, és végül egy párt fognak alkotni. Nos nekem ezzel csak egy bajom volt: lehetetlennek tartottam. Szakemberként úgy gondoltam, hogy ha valakinek ennyire aberrált szenvedélye van, mint Christiannak, akkor az nem csak egy egyszerű vonzalom, e mögött valami komoly pszichés probléma állhat, ami nem tud csak úgy elmúlni és a háttérbe szorulni. Magyarul: megkérdőjeleztem már az elején, hogy ezek után hogy lenne képes E. L. James egy hiteles szerelmi történetet írni. Hát erre a kérdésemre is megkaptam a választ. Az írónő olyan pazarul tárta elénk szépen lassan Christian érzéseit és a traumatikus múltját, hogy teljes mértékben hiteles maradt, és az „új”, jobban mondva lelkileg egészséges Christian a második kötetben egyszerűen fantasztikus. :) Szóval kedves E. L. James, le a kalappal!

De most csapjunk is bele, és haladjunk szépen végig a könyveken. Az első ugyebár A szürke ötven árnyalata. Ez az a rész, amiben megismerjük főhőseinket és amivel a legtöbb problémám is volt (a harmadik kötet számomra nem létezik, szóval az kiesik az összehasonlítási alapból.) A túl sok obszcén fogalmazás, a néha már-már vulgárisan leírt aktusok olvasása idegesítő volt. Nem maguk a jelenetek voltak problémásak, hanem a megfogalmazásuk. Abban biztos vagyok, hogy a fordításnak is sok köze van ehhez, és emiatt néha élvezhetetlen a könyv. Pl., míg a holy shit kifejezés angolul frappánsan hangzik, a magyarban nem feltétlen a szent szar kifejezés adja vissza azt az érzelmi állapotot, amit az írónő meg akart fogalmazni. Magyarul ez szörnyen is hangzik, szóval igazán lehetett volna kreatívabb a fordító… Ez csak egy a sok példából, ha elolvassátok a könyvet, megértitek, hogy miért volt ez „kellemetlen” a regényben. A második részre ez már árnyalódik és alig veszi észre az ember. Talán mert már hozzászokik.:)
Szóval az első részben még nagyon érezni lehet, hogy kezdő az írónő. Nem valami vagy durranás a story se, amit felvázol, de az ember kíváncsi és elolvassa. Kell az erő, hogy végül kezedbe vedd a második kötetet, de nekem szerencsém volt, mert egy nagyon kedves író barátnőm meleg szívvel ajánlotta. Azt mondta, hogy az elsőt szinte fáj olvasni, de a második az nagyon nagyon jó. Hát bátran mondhatom, hogy igaza volt.:)

De kicsit most kitérek a történetre és a nagy média felhajtásra, ami körülötte volt. Mint fentebb írtam, ugyebár a csapból is az fojt, hogy milyen egy aberrált szexkönyv és hogy mennyire durva. Szegény, aggódó férfiak nagyon féltik ettől a műtől az asszonykáikat, mert hát a könyv teljesen átmossa majd az agyukat! Hát, el kell keserítsek mindenkit, ez az egész egy óriási tévedés! Ettől a könyvtől senkinek sem kell félnie, és ezek a rémhírek teljesen alaptalanok a véleményem szerint. Félre értés ne essék, igenis vannak a könyvben olyan részek, amikor valamilyen szexuális segédeszközt kipróbál a párocska, vagy van benne persze elfenekelés, ostor is. De bármennyire szörnyen hangzik ez most, valójában nincs mitől tartani. Olyan szépen tálalja ezeket az írónő, hogy egyszerűen sehol sem durva, vagy elviselhetetlen. Jómagam azért tekintettem így a részekre, mert hittem, hogy ezek hozzátartoznak Christian lelki fejlődésének továbbviteléhez, vagy jobban mondva a lelke meggyógyításához. Kell látnunk azt, hogy honnan indult, azért, hogy elismeréssel tekintsünk majd arra, ahova eljutott.

De most vissza a szerelmi szálra. Mindenhol érződik a könyvben, hogy szépen lassan épül fel a két főhős közti elszakíthatatlan érzelmi kapocs, a szerelem. Christian végig törődő Ana-val, és már akkor beleszeret, amikor még fogalma sincsen róla. Ana érzései végig tiszták, és ostoba módon csak azért megy bele Christian „játékaiba”, mert túlságosan beleszeret a férfiba. Ostoba? Mondhatjuk úgy is. De valahogy mégis úgy tálalja elénk ezt az írónő, hogy helyesnek érezzük Ana ezen döntését. Persze a végén Ana rájön, hogy olyan dolgokat vár el, vagy szeretne tőle Christian, amit ő képtelen megadni neki. Képtelen ezekbe a szexuális játékokba újra belemenni, és ezen elhatározása mellett ki is tart, és végül elhagyja a férfit a könyv végén. Szóval semmi olyan nem történik, amit mindkét fél, ilyen vagy olyan okból ne akarna. Az más kérdés, hogy Ana úgy hiszi, hogy csak így lehet a férfi mellett. Végül ráébred arra, hogy hol vannak a saját határai és ezek után végig betartja őket.

Tehát ha nagy nehezen átverekedtük magunkat az első köteten, jöhet a második, A sötét ötven árnyalata. Hát mit ne mondjak… Az egyik legjobb szerelmes könyv, amit valaha olvastam, pazar lelki fejlődéssel fűszerezve! Itt már abszolút háttérbe szorul Christian „beteg” énje, és már csak a szerelmes, odaadó és kedves Chrisitan Grey létezik. De finom formában, szóval egyáltalán nem csöpög a könyv! Egyszerűen szép, ahogy az írónő felépíti a kettejük kapcsolatát és szerelmét. És amikor végül az utolsó határok is áttörnek Christianben és beavatja a múltja legféltettebb zugaiba a lányt és elmondja neki a legsötétebb titkait… Egyszerűen katartikus jelenet! Ennyire szép és ki nem mondott szerelmi vallomást még sosem olvastam! Az ember szeme könnybe lábad, mert pontosan tudja, hogy mit kellett gyermekként átélnie a kis Christian-nek és hogy ezek milyen mély maradandó sebeket ejtettek a lelkén és persze a testén. A folyamat, amit felépített az írónő, egyszerűen remek. Lassan és egyre mélyebben ismerjük meg Chrisitiant és azon kapjuk magunkat, hogy ugyanúgy megszeretjük az „elcseszett” Grey-t, mint Ana. Én pontosan ezek miatt akartam elolvasni a könyvet: képes-e az írónő hitelesen átvinni a két szereplő közti „BDSM” szexkapcsolatot egy ízig vérig valódi, őszinte érzelmekkel teli mély szerelmi kapcsolatba. A válaszom határozott IGEN!:) Szóval a második kötet végére érzelmileg gyönyörűen egymásra talál a két főszereplő és kiderül, hogy Christian nem is olyan romlott, mint amilyennek a média beharangozta őt. Sőt! Igazán szép lelki utat járat be vele az írónő, ami a magam részéről az egyik kedvencem mindenben, amit olvasok.:)

Egy picit kitérnék a negatívumokra is, mielőtt a harmadik részről is írnék. A story vonala. Kezdem először is ezzel, mert talán ez a legfontosabb. Vannak apró akció szálak, amik szerintem nélkülözhetőek lehetnek. Pl. Leila esete, vagy Jack ténykedése. Valahogy úgy éreztem, hogy e nélkül is megállta volna a helyét a történet, egyszerű szerelmi történetként. Még ezekkel együtt sem nevezném akciódúsnak a regényt, de nem is igazán ez a lényeg benne. Nélkülük is jó lett volna. Ennek ellenére is élvezhető a két szereplőre épülő szerelmi románc kibontakozása.
Fentebb már írtam a szegényes stílusról és az „első regényes író” feelingről. Még itt hozzátenném, hogy a folyamatos jelen, amiben az írónő ír, számomra roppantul idegesítő, de ez nem a mű hibája. Egyszerűen nem szeretem, ha ebben az igeidőben írt történetet kell olvasnom. De végül legyűrtem ezt az ellenérzésem és a kíváncsiság nyert: ennek ellenére is elolvastam a történetet.
A néhol túl vulgáris megfogalmazást már említettem, erre nem is akarok több szót fecsérelni. Térjünk át a kulcsfontosságú témánkra, a szexre. Nos az első részben közel sincs annyi, mint a másodikban, és a második sokkal érzelmesebb. Itt már nem „baszások és dugások” vannak, ahogy az írónő fogalmaz, hanem szeretkezések. Üdv a vaníliaszex világában.:) De mindegyik ennek ellenére is különleges, szép és mély érzelmekkel teli.:) Hiába van benne sok, erre mégis csillagos ötöst érdemel James.:) Ha már a negatívumoknál tartok, a szexuális tartalmú részek kapcsán is meg kell jegyeznem valamit, ami nekem nem igazán tetszett, de ez csak az én személyes véleményem. Nem szeretem, ha az ilyen jellegű jelenetek nem finoman vannak megfogalmazva. Így elveszti a varázsát számomra a jelenet. De végül megszoktam ezt is ebben a műben, és a második kötetben már igazán szép eredményeket mutat fel ebben is az írónő.:)
Negatívumok még. Nos, ha már az erotikus részeknél tartunk, ezt is meg kell említenem. Ana és a szüzességének az elvesztése. Hát csajok, gondoljunk egy picit vissza mind. Akármennyire is extrakedvesóvatosfigyelmes is a partner, az első alkalommal ilyen eget rengető orgazmust átélni… Szóval a lényeg, én még csak hallani sem hallottam soha senkitől ilyet, illetve nem is olvastam. Tehát igazán megmaradhatott volna az írónő is a valóság talaján ezen a téren.
Negatívumok közé sorolnám még azt is, hogy néha (bevezetőben vagy epilógusban) vagy bónusz részként olvashatunk Chrisitan szemszögéből is. Hát, ezek a részek úgy ahogy vannak teljesen feleslegesek. Nem adnak semmi pluszt a könyvhöz, nem tudunk meg újat és nem tudja ezzel közelebb hozni hozzánk Christiant az írónő. A bónusz részben a trilógia végén a két főhős megismerkedését olvashatjuk el Christian szemszögéből, amiben semmi új nem derül ki Christian-ről. Csak annyit tudunk meg, hogy az írónő képtelen volt Christian fejébe bújva valami újat mutatni. Egyrészt szinte teljesen ugyanolyan Christian fejében lenni, mint Ana-éban, másrészt Ana szemszögéből már tökéletesen megismertük Grey-t. Ha már Christian szemszögű részt akart írni, pl. Ana szüzességének az elvesztését nagyon szívesen elolvastam volna a férfi szemszögéből. Ott nagyon érdekel, hogy pontosan mit élt át, mit érzett Grey. Szóval kedves E. L. James, ezek a részek tökéletesen feleslegesek voltak. Egyedül a gyermek Christian történetei voltak szépek, sőt, egyenesen szívbemarkolóak voltak.
Végül még egy negatívum itt a végére. A két főhős kapcsolati hálója viszonylag szűk és zárt, ami már-már zavaró. Pl., Ana legjobb barátnőjét és annak bátyját Christian testvéreivel hozza össze az írónő és itt be is zárul a kapcsolati hálójuk. Annyira magától értetődőnek írja meg ezt James, hogy az már zavaró. Mintha csak azért létezne ez a négy mellékszereplő, hogy egymásra találjanak és, hogy egy naaagy boldog család legyenek mind. Mintha ezzel akarta volna gyorsan boldoggá tenni James a mellékszereplőit, és ezzel megúszva a munkát, happy end-et varázsolt nekik is. Ennél több kreativitást vártam volna tőle. Nem mintha nem lenne szép páros Elliot és Kate, vagy Mia és Ethan. Egyszerűen kifejtetlen a szerelmük, Kate-ék eljegyzése pedig nagyon váratlan és szerintem nincs megalapozva. Mia-ék kapcsolata pedig nincs kifejtve a könyv végére sem.

A negatívumok után, vagy inkább azokra koronaként, jöjjön most A szabadság ötven árnyalata. Szándékosan a legvégére hagytam a trilógia harmadik részét. Hogy miért? A válasz nem az, hogy azért, mert ez a sorozat befejező része. Nem… Hanem azért, mert véleményem szerint ez a rész elrontotta azt a varázst, amit az első kettőben már szépen felépített az írónő.  Az a varázs, amit a második részre felépít, a legvégére úgy eltűnik, mint a kámfor. Hiába van 1-2 apró, izgalmas rész benne, ez mégis édeskevés. Szép lassan felépítette a második részben az írónő Christian jellemét, kezdte odáig vinni a szálat, hogy valóban csak a hányattatott gyermekkora miatt ilyen elcseszett, ahogy a könyv fogalmaz. A szép „happy end” az lett volna a trilógiában szerintem, ha Christian teljes mértékben  elhagyja a BDSM-mel kapcsolatos vágyait, és kiderül, hogy ezekre csak az érzelmi sérülései miatt volt szüksége. Ana elvileg mindenre gyógyír neki, ezt ő mégsem volt képes elhagyni. Pedig annyira szépen és hihetően vitte efelé a szálakat az írónő! Végül mégis a könyv olvasása előtti szakmai megérzésem győzött: akinek ilyen jellegű szexuális vágyai vannak, abból nem lehet csak úgy kigyógyulni, majd egy egészséges kapcsolatot építeni rá. Vagyis: véleményem szerint egy egészséges párkapcsolatban, házasságban, vagy szexuális kapcsolatban (mindegy, hogy most miről beszélünk), a felek kölcsönösen átadják a másiknak a domináns szerepet, kiélvezve ezzel a szexalitásuk minden aspektusát. De itt ez nem működik, mert Christian képtelen arra, hogy ugyanazt elviselje Ana-tól, mint amiket ő csinál vele. Így a könyv végére, tudván, hogy Christian-nak a BDSM iránti vágyai kiirthatatlanok, számomra már élvezhetetlen a könyv. Ez nem egy egészséges kapcsolat, és soha nem lesz az. Az epilógust pedig.... Az, hogy egy apa, vagy férj, férfi, tökmindegy minek nevezzük, képes olyat megcsinálni, hogy egy terhes nőt kikötöz és hiába csak „finoman”, de az, hogy megostorozza… Nem, ez egyszerűen nonszensz, visszataszító, mind a férfi, mind pedig a nő részéről! Ez nekem sok volt. Itt most nem csak egy szexuális aktusról volt szó, amit élvezni akarnak, hanem arró, hogy nem is veszik figyelembe, hogy egy terhes nőnek bármi beindíthatja a szülést, még 25 vagy nem tudom hány hetesen is. Egy 25 hetes magzat túlélési esélyei pedig igen kicsik. Minél korábban születik meg egy baba, annál nagyon az esélye a rendellenességeknek, de az életben maradása is kétséges tud lenni... Én emellett pedig nem tudok szó nélkül és vélemény nélkül elmenni. Az írónő könyveit több százezren, vagy millióan olvassák, és mit lát majd ebből egy átlag ember? "Nem lesz baj, ha megütöm a terhes feleségem." Az öreganyáinktól oly sokat hallott mondatot pedig ne is említsem! Mindig azt mondták, hogy ahol a testén megüti magát a kismama, az pontosan ugyanazon a helyen meg fog látszani a babán. Nem hinném, hogy ok nélkül élne több évszázada ez a szóbeszéd, és szerintem senki sem szeretné ezt a saját gyermekén letesztelni. Minden terhesség más és más, még egy ember esetében is, és ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni. Lehet, hogy az elsőt időre szülöd meg, de a másodiknál már az is lehet, hogy hónapokig kell azért küzdened, hogy ne szülessen meg túlságosan is idő előtt a baba. Elég egy rossz mozdulat és vége. (Ezt a témát nem akarom tovább feszegetni itt. Csak azért egészítettem ki vele a kritikát, mert hosszabb beszélgetés és vita volt erről lent a hozzászólásokban.) Még egyszer leírom, hogy nekem összességében véve nem a szexuális aktusokkal volt bajom, hanem egy terhes nő megütésével és kikötözésével, ami teljesen mindegy, hogy milyen mértékű.

Nos, miután remélem, hogy kellően, de nem túl spoileresen kiveséztem a trilógiát, muszáj beszélnem a regény születésének a körülményeiről is. Mint tudjuk, a történet egy Twilight fanfiction, amihez szerintem nem valami sok köze van. Pár lényeges hasonlóság persze fellelhető a két-két főszereplő közt. A négy főszereplő tehát: az Isteni, Mindenható, Elérhetetlen, Ultraszexi Edward és Chrisitan, valamint a magát Alábecsülő, Önbizalom hiányos, Szürke kisegér érzületű, Két bal lábas Bella és Ana. Szóval ez a rész igencsak stimmel az ihletet adó történettel. A másik hasonlóság a helyszínek: Seattle és környéke. Christian és Edward tökéletes családja is stimmel, valamint az elérhetetlen, örök agglegény jelzők is megegyeznek. Bella és Ana anyja is ki tudja hányadik férjét fogyasztja, és mindkettőnek mindig van valami új, aktuális hobbija. Aztán az apák kérdése. Bella és Ana a gondoskodók, az apához költöztek mindketten, hogy anyuci boldogan éljen az új férjecskéjével, akit persze ennek ellenére is mindketten borzasztóan szeretnek. Szóval van itt hasonlóság, de ezeket is akkor fedezi csak fel az olvasó, ha szándékosan keresi őket. Tehát egyáltalán nem zavaróak, élvezhető enélkül is a történet.

A regény fő szeretnivalójára is szeretném felhívni a figyelmet, ami nem más, mint a mély és elsöprő, mindent legyőzni képes szerelem. De ezt csak akkor tudom teljes mértékben kijelenteni, ha az utolsó könyv végén történteket figyelmen kívül hagyom. Az a fajta szerelem, ami bármilyen problémára tökéletes gyógyír. Az igaz szerelem! Ezt pedig nagyon szépen bemutatja az írónő, nagyon jól felépített fokozatosságban. Tehát ha elolvassátok a könyveket, a következőket tartsátok szem előtt:

  • Ne várjatok féktelen szado-mazo szexet, mert ilyen nincs benne (ami van, az túl lágy és egyszerűen nem tudod undorodva olvasni, mert felleled mögötte a még ki nem mondott mély érzelmeket).
  • Ne várjatok akciódús storyt!
  • És még valami: készüljetek fel arra, hogy nagyon is meg fogjátok kedvelni Christian Greyt. Most nagyon szomorú vagyok amiatt, hogy végül nem Ian Sommerholder játssza majd el őt, mert ez a karakter nagyon hasonlít Damonra. Akit, mint tudjuk, Ian pazarul alakít. Sajnálom, hogy végül nem ő kapta a szerepet. Szóval a lényeg: Christian Grey, a mocskosul gazdag sármőr belopja magát a szívetekbe és megszereted, és megérted őt, hogy miért lett ilyen. És a legszebb, hogy Ana képében érkezik számára a megmentő.:)

Szóval kedves olvasóiam, remélem, hogy jó pár előítéletet sikerült eloszlatnom bennetek és talán páratokat sikerült meggyőznöm arról, hogy ez egy igenis szép szerelmi történet, a maga nemében. De tényleg csak akkor, ha nem veszem figyelembe a harmadik rész végét... Megpróbáltam értékelni azt a csöppnyi jót, amit az első két kötetben megírt az írónő. Nem mondanám túlságosan nagy remekműnek a könyvet, néha magam is megkérdőjelezem, hogy miért is adták ki tulajdonképpen. Story szempontjából egy egyszerű blogregénynek mondanám. Az, hogy film lesz belőle… Hát, már most előre megsúgom, hogy nagyon-nagyon sokat kell majd beledolgoznia a filmeseknek, hogy legyen benne egy kicsi akció is, mert ami a könyvben van, az szinte nulla, és még egy rövidke filmre se lenne elég.

Nos, azt hiszem ennyi, nem szándékozok több szót pazarolni erre a könyvre. Elgondolkodtató és felborzolja a kedélyeket a könyv, az már egyszer biztos. Még számomra is ilyen volt, szóval értem, hogy miért volt ez a felemás médiafelhajtás körülötte.

Mit is mondhatnék még így a végére? Tudom, hogy elég megosztó könyvet vettem most górcső alá, szóval nagyon örülnék, ha ti is leírnátok ezzel kapcsolatban a véleményeteket. Nekem is volt pozitív és negatív gondolatom és nagyon kíváncsi vagyok, hogy bennetek milyen nyomot hagyott a mű.

Várom a véleményeteket!:)

Morwen


***************************************
Ui: egyes részeket utólag átírtam, mert volt aki szerint sajnos elvetettem a sulykot. Sajnálom, ha valakit ezzel megbántottam. Legközelebb jobban odafigyelek rá és igyekszek majd mindig finoman fogalmazni.

71 megjegyzés:

  1. Szia! :)
    Én is kicsit kifejtem a véleményemet, ha nem bánod, persze csak röviden. Szóval, sok dologban egyetértek veled, van amikben nem, de ebbe most ne menjünk bele. Szerintem tökéletes lett az egész, akárki akármit mond. Nekem elnyerte a tetszésem és szívesen olvasom el még egyszer, ha arról van szó. A film nincs főszereplő nélkül, Charlie Hunnam fogja eljátszani, ezt már a Twitteren is megerősítették többször is, nem mondta vissza a szerepet, hál' Istennek, mert én tökéletesnek tartom a szerepre! Imádom a férfit, és nagyon örülök, hogy őt választották, nem pedig valamelyik bájgúnár felkapott fiúcskát. Félreértés ne essék, nem Ian-re értem. Imádom őt, nézem a TVD-t (persze Team Klaus), és szeretem Damon karakterét, Ian-t pedig tehetségesnek tartom - elég sok szerepben láttam, hogy meggyőzzön -, ám engem ez a Matt Bommer láz készít ki teljesen. Komolyan? Az embereknek nincs szemük? Itt nem arról van szó, hogy meleg, dehogyis. Nem, nem! Hanem arról, de arról, hogy egy valaki őt akarta, követte a többi liba és már a fél rajongó tábor csak őt fogadja el. Matt annyira, de annyira nem illik ebbe a képbe, hogy az kifejezni nem tudom. Persze ez csak az én véleményem.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Köszönöm, hogy megosztottad a véleményed:) nem lehet mindenkié egyforma, ezt én tiszteletben is tartom.
      A főszereplő nélkül maradást azért írtam, mert kb. egy hete olvastam, hogy végül Charlie Hunnam visszadobta a szerepet. Matt Bommer-ről pedig nem tudok nyilatkozni, mert abszolút nem ismerem. Én abból indulok ki, hogy ismerem Ian-t, a színészi teljesítményét, stílusát, és véleményem szerint tökéletes lenne a szerepre. De nem ezen fog múlni, hogy kíváncsiságból megnézem-e majd a filmet, vagy sem.
      Most mindenesetre kíváncsivá tettél, hogy akkor megint mi van a férfi főszereplő személyével.:)

      Törlés
  2. Nos pedig a férfi főszereplő tényleg visszamondta, szóval Morwen jók voltak az információid.
    Azonban Ian biztos nem lesz a Christian.

    http://movies.yahoo.com/blogs/movie-talk/sorry-ladies-no-way-matt-bomer-ian-somerhalder-164543989.html

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi az infókat, akkor mégsem értesültem rosszul a hírekről, és most tényleg megint férfi főszereplőt keresnek. Kérdés: valaha leforgatják még ezt a filmet?:D Már a napját sem tudom, hogy mióta megy ez a huza-vona és ígérik össze-vissza, hogy lesz film.
      Amúgy az, hogy valaki egy aktív sorozatban, nagyon is aktívan forgat, nem szokott akadály lenni más film forgatásánál, vagyis ha megnézzük a TVD főszereplőit is, időről időre forgatnak filmeket is, persze nem feltétlen főszerepben.

      Törlés
    2. Azt hallottam, hogy novemberben kezdenék el forgatni, bár a jelenlegi helyzetet látva ez nem igazán valószínű. Mivel túl sok mellékszereplő sincs még nagyon azokat a jeleneteket sem tudják forgatni, szóval nem tudom mikor kezdik el.
      Nos nyilván a sorozatszínészek azért vannak kilőve, mert túl sok időt jelentene egy ilyen film, amiben ekkora a főszerep. Mert ha a könyvből indulunk ki, akkor Ana a jelenetek 90-95%-ában benne lesz, míg Christian szintén legalább 70-75%-ban. Persze nem tudom milyen forgatókönyvet írnak hozzá, lehet teljesen más lesz.
      Meg sok helyen bevett szokás, így nem tartom kizártnak, hogy esetleg itt is van ilyenről szó, hogy az egyes sorozatoknál leszerződtetett színészeknek vagy a szerződésükben egy záradék arra vonatkozóan, hogy milyen filmekben szerepelhetnek, illetve milyen karaktereket vállalhatnak el.

      Törlés
    3. Igen, az effajta szerződés szerintem is lehetséges a sorozatszínészeknek, szóval nem tudom, hogy pl. Ian-t mennyire kötné ez meg. Az idő pedig... Nos valóban, sok időt felemésztene a forgatás, és mivel valóban még alig vannak szereplők, nagyon kíváncsi vagyok, hogy lesz-e ebből valaha film, mert már tényleg jó ideje húzzák-halasztják és tolódnak sorra a forgatás kezdésének az időpontjai. Amennyire emlékszek, ez már nem az első csúszás, és már tavaly is voltak huzavonák, hogy kik lesznek a főszereplők.
      A mellékszereplők a könyvben amúgy annyira mellékszereplők, hogy tényleg nem sok értelme van elkezdeni velük forgatni. Amúgy arra is kíváncsi vagyok, hogy mennyire írták át a forgatókönyvet, mert az első könyv nem valami akciódús.
      Mindenesetre ha végre lesz VÉGLEGES főszereplő, talán egyszer elindul a forgatás is:)

      Törlés
    4. Nem tudom, de ha film nem is születik a forgatókönyvet szívesen elolvasnám, mert ez komolyan érdekel, hogy hogyan lehet ebből filmet csinálni. :)
      Mondjuk nem csoda, hogy ennyi a csúszás, mert azért már a könyv körül is volt elég nagy botrány. És általában a könyveket sokkal kisebb érdeklődés övezi, mint a filmeket. Szóval nyilván a film körül is lesznek botrányok, hiába lecsengett már. Ez megmagyarázza a sok visszatáncolást. Végül is lehet, hogy a forgatókönyv változtatások vannak és ezek miatt ugrálnak ki a szereplők.
      Mellék szereplő az első részben igazából Kate, Elliot, Jose, Ana anya, meg a mostani férje lehet. Ana nevelőapja annyira nem fontos szereplő, de engem pl érdekelne a diplomaosztó utáni kis fogadás ahol találkozik Christiannal, szerintem az egy vicces rész lehetne. Christian oldaláról meg ugye Grace és a család, de nem tudom ez mennyire lehetne fontos a filmben. Attól függ milyen hosszú :) Mondjuk remélem Grace látogatását Anna első ott töltött éjszakája után meghagyják.
      Szóval vannak lehetőségek arra, hogy nagyon jól lehessen oldani humorral a filmet és remélem ezt meg is teszik a készítők :)
      De igen a végleges szereplőkre én is kíváncsi vagyok már :)

      Törlés
    5. Én meg arra vagyok már nagyon kíváncsi, hogy te ki vagy.:p Nem ...., a .... oldalról?:D Ha nem, bocsi:D
      Na de a forgatókönyvre visszatérve, na azt én is nagyon szívesen elolvasnám.:) De még mennyire, mert hogy ebből milyen film, vagy ha nem is lesz, forgatókönyv készülhet, az nagyon nagyon érdekel. Alapvetően kíváncsi vagyok amúgy az örök-vidám, diktátor Kate-re(nekem valahogy így maradt meg a fejemben), és Christian családja is nagyon érdekel. De nem csak Grace jelenetei Ana-val, amit írtál is, hanem Carrick "összetüzései" is a lánnyal. Na meg a nagypapi és a nagymami:D Favoritok lennének:D
      Ahogy most felsoroltad a szereplőket, akaratlanul is "sikerült" összekapcsolnom a Twilight-tal az egészet. José=Jacob, Ana anyja=Bella apja, Ana apja=Bella apja és a hasonló jelenetek a szülőknek való bemutatással... Hát, remélem azért itt újat mutat majd a film, ha lesz.

      Törlés
  3. Én csak azért ezeket a szereplőket soroltam fel, mert ezek vannak benne az első részben és most csak arra az egy filmre gondoltam. Abban még nem gondolkodom, hogy esetleg a többit is megfilmesítik.
    A hozzá szólásod többi részét nem értem.
    Szoktam blogokat olvasni, de nem tudom pontosan kire én honnan gondolsz.
    Illetve az utolsó bekezdésed sem értem. José=jacob vonalat még igen, de Ana anyja és Bella apja között nem látok párhuzamot. De szerintem ez Ana anyja=Bella anyja akart lenni ahogy így gondolkodom és akkor talán értem, hogy mire gondolsz.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mindegy, csak azt hittem, hogy esetleg beszéltünk már régen, mert emlékeztettél valakire, de ezek szerint nem.:) Bocsi, vedd tárgytalannak a megjegyzésem. Becsapós, hogy Névtelen "néven" írsz, de ez nem baj:)
      Igen, az elírás volt, és Bella anyja=Ana anyja akart lenni, csak én már fejben előregondoltam és nem figyeltem, elírtam. Szóval a lényeg, hogy elég sok párhuzam ugrott most be a Twilight film szereplőivel. Nem konkréten a könyvre gondolok most. Hanem egyszerűen Ana anyját, apját a a Twilight René-jével és Charlie-jával képzeltem el, vagyis hogy ők játsszák el Ana szüleit is.
      Hirtelen már az összes könyvre gondoltam és azért említettem, hogy ezeket is szívesen megnézném filmen majd. De majd kiderül, hogy egyáltalán első film lesz-e:D

      Törlés
    2. Igen, így helyesbítéssel már értem a vonalat, bár mondjuk ez nekem már a könyv olvasatának első pillanatában leesett. Mondjuk igaz, hogy ugye ez is egyfajta Twilight fanfictionnak indult, tehát nem meglepő, hogy végül az írónő meghagyta ezekkel a jellemekkel a karaktereket és engem ez abszolút nem zavart. Hát nem tudom, hogy kik fogják játszani ezeket a szülőket, rám annyira nem tettek nagy benyomást a színészek, így nem feltétlen ragaszkodom hozzájuk :)
      Előbb legyen meg az első film csak utána merek gondolkodni abban, hogy esetleg lesz folytatás. Nem tudom hogy lesz-e egyáltalán. Én nagyon szeretném, ha jó gárda áll össze, mert akkor szerintem sok nagyon szép jelenetet lehet kihozni a 3 könyvből. Illetve lehet, hogy mondjuk a 3. vagy még kicsit a 2. részben is az akció szál nagyobb szerepet kaphatna és akkor több értelme lenne.
      Lassan lehet jobb lenne ha a rajongók összeállnának és megírnák a forgatókönyvet, előbb készen lenne :)

      Törlés
    3. Lehet, hogy jobban is járnánk, mert néha jobbat össze tudnak hozni a rajongók, mint maguk a forgatókönyv írók:)
      Amúgy ezek a párhuzamok nekem is világosak voltak már elsőre is a könyvben, csak most akaratlanul is társítottam őket a film színészeivel.
      Remélem is, hogy ha lesz, akkor kicsit felturbozzák majd az akciószálát, mert a könyvben elég gyérre sikerült. Mire végre belendült volna pl. a Jack szál és "összecsapott" vele Ana, már vége is volt.Szóval lehetne az ilyeneken többet dolgozni. Amúgy még kíváncsi lennék arra is, de nagyon, hogy ki játssza majd az "ősboszorkát", Elena-t. Na meg arra, hogy az ő dinamikáját Christian-nal hogy mutatják majd be.

      Törlés
  4. Nem tudom,miért mondod azt,hogy bárki is ne olvassa el a harmadik részt.Ez a könyv úgy jó,ahogy van.Miért pocsékolás?Miért undorító,ha mondjuk egy terhes nővel azt teszik,amit?A játék kettőn múlik,és legyen szó bármilyen mocskos dologról,ilyen téren mindenkinek más az ízlése.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A játék tény, hogy kettőn múlik, de itt már egy harmadik felet is érint a dolog, mégpedig az Ana hasában növekvő magzatot. Azt a részét pedig már ne is említsük, hogy nem egy esetben megmaradnak a babákon bizonyos nyomok, amiket még terhesen az anya kapott. Pl. egy ütés a karra, ami később örökre meglátszódik a babán is. Nos, én ebből indultam ki, és egy ilyen nézettel én azt mondom, hogy felelőtlenség és gondatlanság ilyet tenni, aminek ki tudja, hogy milyen következményei lehetnek a babára nézve. Ki tudja mennyi alapja van ennek, mindenesetre szerintem nem véletlen, hogy lépten-nyomon ezt hajtogatják a nagy öregek.
      Mellesleg nem hiszem, hogy olyan nagyon megerőltető lett volna Christiantől és Ana-tól, hogy 10 hónapig mellőzik eme szokásaikat... Hangsúlyozom, a probléma azzal van, hogy nem tudni, még E.L. James se tudja, hogy milyen hatással lehet egy ilyen egy kismamára, vagy a babára, mégis ilyet leírni... Sok ember tényként kezelheti ezt, esetleg belevághat, de a következményeit aztán ő valóban viselni fogja, míg Ana és Christian nem, ők csak kitalált szereplők, akik sajnos példaértékűek is lehetnek másoknak.
      Remélem sikerült kifejtenem azt, hogy én ezt miért nem tartom elfogadhatónak. Felelőtlenségnek tartom, hogy ha valakinek egy élet növekszik a hasában és szülők lesznek mindketten, akkor ilyet tesz. Én csak remélem, hogy a való életben aki végre gyermeket vár, az nem tesz olyat, amivel kicsit is bajba sodorhatja a babát.
      Ja és az esetleges, nem alátámasztott lelki sérülésekről pedig már ne is beszéljünk... (mármint a baba kapcsán.)

      Törlés
    2. Én nem az vagyok, aki az előző hsz-t írta, de egyszerűen reagálnom kellett erre.
      Amit itt beszéltetek arra szeretnék reagálni. Sőt vissza is olvastam direkt, hogy helyesen reagáljak.
      1., Christian szerintem aggódó, törődő, a tökéletes apuka megtestesítője és ki is lehet olvasni a részből, hogy vigyáz Annára, tehát a babára is.
      2., Annyit hallani, hogy terhes nő motorozik 5-6 vagy akár még több hónapos terhesen, ahol személyes dolga eldönteni mindenkinek, de talán még több kockázatot vállal
      3., Az ostorcsípés többször is megjelent a könyvben és általában csak felületi nyom maradt utána Annán, semmi maradandó. Tehát gondolom a terhes Annát Christian nem olyan intenzítással csapkodja, nem kockáztatná, hogy baja legyen a gyereknek.
      4., Amiért elfogadható, hogy a könyvben én azt olvastam, hogy Christian Anna fenekét ütögeti. Szerintem igen kicsi a valószínűsége, hogy a baba így bármilyen károsodást is szenved.
      Tehát nagyon sokan szeretkeznek elég vadul a terhesség alatt, úgy gondolom ez semmivel sem volt több.
      Elsőre kiborító, de ha az ember elolvassa figyelmesen akkor látszik, hogy E.L. James oldani próbálja a helyzetet.
      Ilyen szempontból most te is elég egyesek szerint talán erkölcstelen dologról írtál az utóbbi időbe. (Azokról a részekről beszélek, amikhez oda is írtad a figyelmeztetést). Te is próbálod ezt oldani, mentséget találni. Ezt csak azért hozom fel, mert szerintem hasonlóság van ilyen téren E.L. James és közted. Mind a ketten megpróbáljátok elfogadhatóvá tenni. Én a te tényeidet elfogadtam és a fent leírt indokok miatt E.L. Jamest is elfogadom.
      Illetve ez a trilógia a botránykeltés nagykövete lett az utóbbi időben. Miért térne ki ezalól az utolsó rész, miért szakítana a hagyománnyal? Igen támadható ez a rész, de szerintem az előző két rész és az enyhítő körülmények alapján teljesen elfogadható.

      Törlés
    3. Én is bekapcsolódom.

      Szerintem is túlzó az a kijelentés, hogy felesleges elolvasni a harmadik részt, nem volt felesleges. Lehet, hogy nem olyan jól sikerült, de akkor is vannak benne szép jelenetek. Sőt nekem kifejezetten tetszett a végén Christian szemszöge, sőt még ennél sokkal több részre is kíváncsi lennék az ő szemén keresztül.

      Törlés
    4. Köszönöm, hogy írtatok és hogy megosztottátok a véleményeteket. Ezt a szemszöget is megértem és mivel emberek vagyunk, így ízlésünk és a nézeteink sem egyformák. :)
      Egy dologra szeretnék csak most reagálni. Gondolom, hogy a Kötelékek mostani erősen 18+-os részeire céloztál. Azt hadd tisztázzam, hogy nekem semmilyen erkölcsi aggályom nem volt az 50 árnyalat trilógiával. Nekem a kismama megütése volt sok, még ha csak finoman is történt. Számomra elfogadhatatlan az, hogy valakik ilyet tegyenek, hisz annyi minden okozhat bajt és a legkisebb apróság is beindíthat egy szülést.
      A másik, hogy az én történetem 100%-ig fikció, már csak amiatt is, mert vámpírok, vérfarkasok meg hasonlók nem léteznek. James storyja pedig két halandó emberről szól, akiknek egy normál terhesség jutott. Az ő életük egyes aspektusait pedig könnyen követendő példának vehetik az emberek. Én nekem ez nem tetszett és emiatt nem voltam képes ezt a részét lenyelni a regénynek. Sajnálom, ha ezen véleményemmel valakit megbántottam. Én csak egyszerűen úgy gondolom, hogy aki megkapja az élettől azt a felelősséget, hogy anya és szülő lesz, az tegyen meg tőle telhetően mindent, hogy ne sodorja veszélybe a gyermekét.

      Törlés
    5. Azért, mint írták előttem is ehhez a dologhoz két ember kell és Christian nagyon odaadó apa lett, tehát szerintem E.L Hames nem engedte volna meg a karakternek, ha ez akármilyen valódi veszélyforrást hordoz magában. Nyilván ezt mindenki máshogy gondolja, de szerintem valaki minél távolabb van ettől a világtól, annál kevésbé tudja megítélni. Christian elég képzett szexuálisan ahhoz, hogy ezt megoldja veszély nélkül.
      Illetve engem az zavart, hogy ezt valahogy olyan fennhanggal írtad, mintha ez lenne a legrosszabb, legveszélyesebb dolog, amit egy anya tehet. Pedig nem ez az.
      Szerintem százszor veszélyesebb, amikor mondjuk az anya hatalmas pocakkal nekiáll motorozni... Most a motorosok nekem támadhatnak, de ezt például én sokkal veszélyesebb helyzetként értékelem.
      Illetve a veszélybe sodrás mindig egyénfüggő, mindenki maga tudja, hogy mit vállalhat. Viszont tényleg vannak, akik túlvállalják magukat.

      Törlés
    6. Tény, hogy veszélyes, mert soha nem tudhatja senki, hogy mi az, ami esetleg beindítaná a szülést. Minden nő más, és minden terhesség is, még ugyanazon nő esetében is. Én személy szerint úgy gondolom, hogy ilyen állapotban nem csak a motorozást, hanem egyéb veszélyt jelentő tevékenységet is kerüljön az ember. 9 hónap, ki lehet bírni... Ez olyan mint a cigi pl. Van aki azt mondja, hogy belefér, inkább mint hogy stressz érje, holott a pszichológust még könnyedén meg tudod oldani a gyereknek, de ha az magzati korban a kevesebb oxigénhez jutás miatt 10-20-30, vagy netán több ponttal kevesebb IQ-val születik a baba... Vagy egyéb károsodása lesz, meg pl kicsi súlya lesz... Relatív, hogy ki mit tart veszélyesebbnek.
      Sajnálom, ha ez a kijelentésem valakinek sok volt. A lényeg szerintem az, hogy mindenki ismerje fel a saját korlátait és felelős szülőként viselkedjen majd, pláne ha nem csak magáért, hanem egy másik élet egészségéért is felel.

      Törlés
    7. A cigi és a motorozás szerintem azért más eset, mert a motorozás csak, akkor káros, hogyha balesetet szenved a kismama.
      Az, hogy miről kell lemondani függ a kismamától, tehát szerintem is minden terhesség más, illetve attól, hogy az a dolog mennyire volt az adott kismama életének része addig.
      Terhesség... ez a szó igen sokat szerepel a köztudatban és lehet nem megfelelő erre az állapotra. Én magam is egyetértek sokakkal, akik azt mondják, hogy a társadalom már szinte beteg nőként tekint a terhesekre, holott nem azok, képesek szinte ugyanolyan életre. Manapság, a média hatása miatt is, persze sokkal több elrettentő történet van, mint régen, de azért nézzünk vissza az időben. Attól, hogy valaki terhes volt anno annak a nőnek is épp ugyanúgy ki kellett mennie a határba és kapálnia kellett délben is, nem sokan engedhették meg maguknak, hogy ezt elkerüljék. A mai modern világ már túl sterillé teszi szerintem a kismama környezetét és a mai anyukák túl aggódják sok esetben. Önmaguk általában észre sem veszik, vagy tagadják mégis ha egy 70-80 éves nénit megkérdeznének róla az csak legyintene, hogy milyen felesleges.
      Sajnálom én is ha valakit megbántok ezzel, de én ezt gondolom.

      Törlés
    8. Igen, de sajna akkor még több is volt a sérülten született baba, bár sajna még napjainkban is van erre példa. Nem feltétlen emiatt történt ez, én inkább a felelőtlen, túlzott vagy nem időben beavatkozó orvosi asszisztálást okolnám. Vagy pedig sok esetben a szülés siettetése a kórházakban volt a gond. És még az előző században is a hétköznapok része volt, hogy nem csináltak akkora ügyet abból, ha egy baba meghalt, vagy halva született. A halál az élet mindennapi része volt és emiatt sem kötődtek sokan túlzottan a gyerekeikhez. Ma viszont már senki sem meri megengedni azt magának, vagy az orvostudománynak, hogy a gyermek, akit szül, azt elveszíti. Mondhatni úgy, hogy ma már kevesebb gyereket vállalnak, de azokat az elejétől a végéig fel akarják nevelni a szülők.
      De persze akkor is és most mindenki másképp viseli a terhességet. Van aki még 8 hónaposan is aktívan képes sportolni, van akinek meg hónapokat kell feküdnie.
      A terhesség szó amúgy eredetileg nem a teher szóból ered. Kazinczy nyelvújításából ered, és pontosan a szó ezt jelentette a kismamákra: "térben-időben kiteljesedő gyönyörűségben lévő". Ez sokkal közelebb áll a valósághoz, bár azt akkor sem szabad elfelejteni, hogy fizikailag is megterhelő egy terhesség. A köznyelv sajna ma már valóban a terhes szóból eredezteti a szót...
      A túlaggódás pedig... Ebben is szerintem igyekezni kell megtalálni az egyensúlyt. Minden téren és sok jót lehet tanulni az öregektől, az biztos:)

      Törlés
  5. Sziasztok!
    Én csak az első részt olvastam, de számomra annyira "egyszerű", annyira irodalomtalan, annyira értéktelen a fogalmazási stílus, hogy kizárólag a story miatt olvastam végig, mert kíváncsi voltam mi lesz a vége. Kb. 14 éves koromban már jobban fogalmaztam a saját naplómban a velem történt dolgokat. Nekem nagyon sablonos, nagyon egyszerű és emiatt idegesítő volt.
    A második és harmadik részeket emiatt nem olvastam el. De lehet, hogy megpróbálom, bár azt gyanítom, ugyanilyen sablonos, unalmas fogalmazási stílussal íródott.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Valamivel jobbnak mondanám a második részt, de ott is hasonló az írónő stílusa, szóval irodalmilag és fogalmazásilag valóban nem egy nagy eresztés... A története miatt lett ez a könyv nagy szám, nem azért, mert valami olyan nagy értékről ír, vagy valami nagyon jól lenne megírva. :)
      Az első rész után én is csak azért olvastam tovább, mert azt mondták, hogy a második már egész jó. Magamtól nem mentem volna végig azon sem.:) Aztán csak meg lett, de nem lett életem legjobb olvasmánya, az biztos :)

      Törlés
  6. Nekem az első rész egyáltalán nem tetszett. A második részbe azért vágtam bele, mert már érdekel, hogy mi lesz a szereplőkkel, bár én már tudtam mi lesz a vége, de ennek ellenére muszáj volt elolvasnom. Az én negatívumaim:
    -Először is maga Ana. Szerintem az írónő tökéletesen idegesítőre fejlesztette ki. Ráadásul a belső istennős téma nem kicsit volt zavaró.
    -Másodszor szerintem túl sok benne a szexjelenet. Ha egy kicsit is kevesebb lenne sokkal élvezhetőbb lenne. Christian karaktere tényleg alaposan ki van dolgozva a könyvben, és amit a második részben megtudunk róla már nem is annyira "undorodunk" attól az életviteltől amire végülis sikeresen ráveszi Anát, hiszen ez megtörténik.
    -Harmadszor szerintem is jobban kilehetett volna dolgozni az akciódúsabb jeleneteket is. Nekem tetszett a Leilás sztori vonala, mert legalább volt valami izgalom. Na meg a Jack sztori. Abból alapjában véve nagyon sokat kilehetett volna hozni. De ez annyira nem történt meg.
    A filmre nagyon kíváncsi leszek, hogy hogyan fogják prezentálni pl. a szexjeleneteket és hogy mennyire lesz más. Ha mindent le lenne forgatva mint ami a könyvben van leírva, igazából egy felnőtt filmről is lehetne szó. De egyébként a szereplők már megvannak.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szerintem a második részben nem volt sok a szexjelenet. Vagyis sok volt, de ott az írónő jó érzékkel oldotta azt meg, hogy mindegyik más legyen, ne legyenek egyformák, ilyen szempontból nagyon kreatív volt. Viszont az akció szálakban sok lehetőség benne maradt szerintem is sajnos.

      Törlés
    2. igazából szerintem kicsit már sok volt. kb. minden 10. oldalon szexjelenetek voltak. szerintem ebből a szempontból nem volt annyira kreatív

      Törlés
    3. Sziasztok!
      Névtelen november 9. Amiket felsoroltál, azokkal szinte kivétel nélkül, pontról pontra egyetértek. Rövid, tömör és lényegretörő voltál.:)
      Névtelen november 12. Azért tényleg piros pont James, hogy habár hemzsegtek a könyvek a szexjelenetektől, valahogy mindegyik más volt és a maga nemében különleges. Bár az tény, hogy néha sok volt... Néha meg pont elég volt. Nehéz az egyensúlyt megtalálni, az biztos:)

      Törlés
  7. Névtelen, én a kreativitást arra értettem, hogy mindig másfajta szexjelenetet írt.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én is arra értettem, azt hiszem. :) Legalább ezen a téren valóban kreatív volt.

      Törlés
    2. Tudom, ezért Névtelennek címeztem. :)

      Törlés
  8. FRISS!
    Vajon ő már a végleges C. G. lesz?
    http://www.ew.com/ew/gallery/0,,20483133_20754880_30051099,00.html#30051095

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ez nem friss hír, régóta tudni, hogy Ő lesz Christian. A friss hír az az, hogy áttették a premiert 2014 augusztus 1-ről 2015 február 14-ére.

      Törlés
    2. Én csak tegnap láttam ezt és nem tudtam, hogy mikor lett végül megint új színész. :)

      Törlés
  9. Nektek nem morbid kicsit, hogy a filmet február 14-én akarják bemutatni?
    Gondolom a film, csak az első könyvön alapulna.. Ami meg sok mindennek mondható, de romantikusnak a legkevésbé.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Erről nem is tudtam. De várjuk ki a végét, hogy nem csúsznak-e ezzel is.:) Biztos lesz aki megnézi aznap, sőt. De én valahogy másképp képzelem a Valentin-napot.:)

      Törlés
  10. "A harmadik rész úgy ahogy van a szemetesbe való, és én úgy teszek, mintha nem is létezne. "

    "Hanem azért, mert véleményem szerint teljesen felesleges volt ezt is megírnia az írónőnek. Úgy ahogy van, jobb lett volna kidobni a kukába. "

    Morwen, én téged eddig egy nagyon igényes írónak tartottalak, de itt szerintem túlzásokba estél.
    Egy ember dolgozott ezeken a könyveken és szívből írta meg azt, a történetet ami a fejében volt. Szerintem nagy butaság volt ilyeneket leírnod. Főleg mivel te is író vagy.
    Nem kívánom részletezni a témát, csak annyit kérdezek, hogy te mit szólnál, hogyha egy blogoló, akinek nem tetszik az írásod ugyan ezt írná a Kötelékekről mondjuk? Vagy bármelyik más írásodról.
    És most lehet azt mondani, hogy úgysem olvassa ezt az írónő, de azért legalább átérezhetnéd a helyzetet. Még olvasatlanban sem írunk ilyen egy könyvről, amin valaki dolgozott. Lehet, hogy nem sikerült olyan jól, de mindenkinek vannak erősebb és gyengébb művei.

    Trixi

    VálaszTörlés
  11. Lehet, hogy voltak kemény szavaim, és kiragadva őket durvának tűnik. Ez mind egy személyes vélemény volt, és nem szándékoztam vele senkit sem megbántani. Nagyon sok mindenre rávilágítottam a könyvek kapcsán, nem csak negatívumokra, hanem pozitív dolgokra is, szóval nem hinném, hogy unfair lettem volna az íróval vagy a művel kapcsolatban. Egy kritikának ez is lényege: leírd a negatív és pozitív dolgokat, a személyes véleményt is, mert egy kritika szerintem mindig az. Nekem vannak elveim, és ezeket nekem személy szerint sértette a könyv vége, és pontosan azért mert író, aki nagyon nagy nyilvánosságot kapott, példát is tud mutatni, és szerintem ez esetben igencsak megkérdőjelezhető annak veszélye vagy veszélytelensége, amit leírt. És itt most nem erkölcsi dolgokra gondolok, hanem egy kis élet vélt, vagy valós veszélyeztetésére.
    Sokkal durvább és kegyetlenebb vélemények születtek a könyvekről, és szerintem én finoman és minden oldalt megvizsgálva alkottam meg a sajátomat, rávilágítva ezzel a pozitív és negatív dolgokra is, nem csak egyszerűen rásütöttem a "pocsék" jelzőt, amit sokan megtettek már, de ki nem fejtették azt, hogy mi nem tetszett nekik...
    Egy író pedig mindig szívesen veszi mind a pozitív és mind a negatív kritikákat. Ezzel én is így vagyok, hiába esik néha valami rosszul, képes vagyok belőle tanulni és ezzel biztosan így van az írónő is. Az ócsárolás az más kérdés... Én kifejtettem, hogy miért gondolom így, a fenti mondatok pedig a saját végkövetkeztetéseim voltak. Tény, hogy a könyv nagyon megosztó és mindenkinek megvan róla a véleménye, és nekem sem minden téren volt ez pozitív.
    Sajnálom, ha megbántottalak vele, legközelebb igyekszek majd nem nyíltan elmondani a véleményem és jobban odafigyelek majd az ilyen kijelentésekre... :(

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem engem bántottál meg, hanem szerintem ez nem fér bele egy olyan kritikába, amilyet te le akartál írni.
      Szövegkörnyezetben is szerintem kirívó, amit írsz. Leírtad, hogy mit akartál írni, és ezt nagyjából meg is írtad a kritikádban. Nem arról van szó, hogy ne írj negatívumokat, hanem én arról beszélek, hogy ez a kijelentés súlyos.
      Botránykönyvből meg ezer és ezer született és még fog is, valakinek ezt a szerepet is fel kell vállalnia. Az, hogy neked nem tetszett a könyv, vagy bizonyos részei nem jelenti azt, hogy kukába való.
      Ismételni tudom önmagam. Mielőtt még egyszer ilyeneket írsz gondold át, hogy te mit éreznél, ha ilyet írnának valamelyik írásodról. Ami adott esetben hosszú és rengeteget dolgoztál vele.

      Törlés
    2. Értem amit mondasz és tényleg jobban oda kellett volna figyelmen erre. Nem gondoltam át, hogy ez ennyire nem volt ide való. Legközelebb erre jobban odafigyelek majd, illetve igyekszek az ilyen megfogalmazásokat kerülni. Most átírtam minden ilyet fent, remélem, hogy semmit sem hagytam ki.
      Köszönöm, hogy szóltál nekem ezért, őszintén szólva tényleg nem gondoltam, hogy ennyire keményre sikerült néhány mondatom... Erre jobban oda fogok figyelni ezek után és remélem te is megbocsátasz majd nekem emiatt...

      Törlés
  12. Mint már írtam én nem haragszom rád, én a véleményemet írtam le. Ami az volt, hogy szerintem nem volt illendő vagy etikus, intelligens nevezzük, aminek akarjuk, amit írtál.
    Ez az én véleményem, nem azért írtam, hogy átírd. Hiszen ha már egyszer megírtad, közzétetted vállald fel később is. Legfeljebb később már nem követsz el ilyen hibát.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Azért írtam végül át, mert nem akartam, hogy esetleg mást is megbántsak ezzel, és tényleg igazad volt, bele se gondoltam, hogy ez már sok volt. Mindenesetre az itteni beszélgetésünkből úgyis látszik, hogy miről volt szó és mi volt a baj.

      Törlés
    2. Leírom harmadszor is. Engem nem bántottál meg, nem vagyok érdekelt az ügyben, nem E. L. James vagyok. Én a véleményemet írtam le. Úgyhogy ha kérhetem ne állítsd be így a dolgot.

      Törlés
    3. Nem ez volt a szándékom, bocsi.

      Törlés
    4. Nem akarok személyeskedni, de megteszem. Nem ismerlek, nem tudom milyen vagy a hétköznapokban, de itt eddig tőlem szinte mindig bocsánatot kértél. Nem vagy te kicsit túl alázatos? Szerintem ez roppant idegesítő. -.-
      Nem tudom, hogy másokkal is ilyen vagy-e, vagy itt csak azért vagy ilyen, mert senkit nem szeretnél megbántani, mivel szeretnéd megtartani a blogodon, de szerintem ez már sok. Az amit velem beszéltél, (most én kérek bocsánatot), bocsi, de ez kifejezetten idegesítő. Ha gondolsz valamit/csinálsz valamit az sosem tetszhet mindenkinek és igenis keményen állj ki a saját véleményed mellett, ne engedd, hogy a többség/más megváltoztasson. Nem tudom, hogy ez a személyiséged miatt van, vagy túlzott megfelelni akarás, de ez rossz szerintem.
      Ha blogolsz igenis vállald fel, hogy sokan nem értenek veled egyet és ne kérj mindenkitől bocsánatot, tarts ki a magad véleménye mellett, ne idomulj mindig az aktuális véleményhez, mert ettől gyengének tűnsz. Ha pedig megváltoztatod a véleményed igenis hagyd meg a nyomát az előző véleményednek is.

      Törlés
    5. Én inkább úgy fogalmaznék, hogy nem szeretek senkivel sem összetűzésbe kerülni, és ezért igyekszek mindig eszerint tenni dolgokat is. Ha mégis úgy alakul, és úgy vélem, hogy márpedig igazam van, akkor amellett kiállok. De ha nem, akkor nem csinálok hülyét magamból azzal, hogy csakazértis kiállok amellett, amit mondtam, vagy tettem. Ezt a dolgot alaposan megtanultam az életben: merjük bevallani, ha hibázunk és legyünk képesek bocsánatot kérni (ebben lehet, hogy kicsit itt túlzásba estem, de hidd el, az életben nem vagyok ilyen "szörnyű, vagy idegesítő" ahogy mondtad.) Mellesleg az írásban is így állok a dolgokhoz. Itt nem az idomulást mondanám jó szónak, én nem így látom. Egyszerűen csak igyekszek tanulni a kritikából és a hibáimból. Mert ha nem tenném, akkor a végtelenségig csak egy helyben topognék, aminek semmi értelme. A véleményem nem változott a könyvekkel kapcsolatban, csupán a megfogalmazáson finomítottam, amire felhívtad a figyelmem és amibe utólag ha belegondolok, nem volt hozzám való..
      A fenti történésről pedig csak annyit, hogy azért szedtem le ezeket a részeket, mert amikor írtam, akkor igazából bele se gondoltam, hogy ez mennyire sértő és nem is én vagyok. Amikor felhívtad rá a figyelmem, akkor tudatosult csak bennem, hogy kissé elvetettem a sulykot. Ennek a nyoma látszik itt a beszélgetésünkben, szóval bárki láthatja, hogy voltak problémák ezzel az írással, és ez nem a tartalommal függ össze, mert nem az került megváltoztatásra, hanem néhány rész át lett fogalmazva szalonképes formára. Ezzel szerintem nincs baj. Ne aggódj, ha úgy látnám, hogy valaminek úgy kell maradnia, ahogy én gondolom, akkor úgysem változtattam volna meg semmit.
      Mellesleg most a TVD zenei verseny miatt a hozzászólások csak a jóváhagyásom után jelennek meg az oldalon, szóval ha engem sértett volna, vagy megbántott volna az, hogy felhívtad erre a figyelmen, vagy csak nem akartam volna tudomást venni róla, akkor egyszerűen egy megjegyzésed sem jelenítem meg az oldalon, és akkor ahogy mondtad "nem kellene attól félnem, hogy olvasót veszítek". Én egyszerűen szeretek tiszta vizet önteni a pohárba, és korrekt lenni.

      Törlés
  13. anonim. Most olvastam az első kötetet, és köszönöm Neked a kritikát, alighanem nem folytatom tovább.
    Nincs a szerelemnek mindent megváltoztató ereje..jobb ha tudod. És az ember 14-15 éves korára kész, nem változtatható. Sok buta liba (pl. Ana) esik bele ebbe a csapdába, hogy majd ő megneveli az erőszakos durva barátját. Jó... Christian nem erőszakos és durva, csak szimplán szadista. Cuki!
    Sajna ez nekem nem jön be..és nincs az a sanyarú gyermekkor, ami ezt vindikálja. Mr. Grey éppenséggel csak azt teszi amit ő élvez..és magasról tesz mindenre. Ezek rossz, kifacsarodott ízlésű regények..követik a jelenkor erőszakos uralkodó jellegű társadalmi jelenségeit. ( Nem is film már az, amiben nem beleznek ki valakit) És nem vagyok prűd..csak éppen ez nekem visszataszító.
    Gondolom kedvesem Téged még nem vertek meg...engem igen...és hidd el nem túl élvezetes..sőt. Szóval köszi a kritikát..megerősítettél abban, hogy ne olvassam tovább.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!

      Nem is tudom hirtelen, hogy mit írjak Neked. Először a változásra reagálnék. Hiszek abban és láttam is sok olyat, hogy képesek az emberek változni, akár középkorúként is. Persze nem mindenki képes azonos mértékű és nagyságú változásra és persze nagyon sok olyan viselkedés, szenvedély, függőség és pszichés zavar van, amin a gyengébb jellemek képtelenek változtatni. Pszichés zavar esetén nem is lehet sok esetben, csak gyógyszeres kezeléssel tarthatóak karban a tünetek. Vagy még úgy sem... Christian viszont, ismerve az egész trilógiát, valóban képtelen volt ilyen téren változni. Nem mondom, hogy Ana szerelme és viselkedése is egészséges lenne, mert szakemberként én is azt mondom, hogy ez nagyon megkérdőjelezendő. Magam is nem kevés pszichológiát tanultam, és nagyon is jól tudom, hogy mennyire és meddig fejlődik a személyiség. De vannak olyan esetek, hogy igenis képes fejlődni még az ember. Életünk végéig képesek vagyunk fejlődni, persze nem olyan mértékben mint gyerek-, ill. kamaszkorban, vagy fiatal felnőttkorban. És ez egyénenként változó. Tény, hogy a sanyarú gyerekkor mély nyomokat hagy, és nem mindenki olyan erős, hogy ezeket maradéktalanul maga mögött tudja hagyni.
      Az erőszak kapcsán teljesen egyetértek veled. Valóban szinte alig van olyan film, sorozat, amikben ne jelenne meg, és teljesen általános jelenségként, és sokszor már szinte normális viselkedésként ábrázolják.
      A verés kapcsán nem nyilatkoznék... Hidd el, sok mindent láttam már, és tudom, hogy az esetek nagyon nagy százalékában a bántalmazottak képtelenek a bántalmazót maguk mögött hagyni. Félelem, függés, saját maguk hibáztatása, a másik felmentése... stb. Tudom hogy miként működik ez.:( Persze Ana és Christian esetében más a helyzet, és ha most nagyon bele akarnék menni szakmailag a kettejük szexuális viszonyába... Inkább hagyjuk, mert nem akarok senkit sem megbántani, illetve ez már elég mély pszichológia lenne. Hidd el, tökéletesen megértelek, sőt. Egy valaminek viszont nagyon örülök: a szavaidból azt vettem ki, hogy te képes voltál hátrahagyni azt az illetőt. Minden tisztelem a tiéd és csak azt kívánom, hogy soha többé ne sodorjon az utadba ilyen embert az élet.

      Morwen

      Törlés
    2. Örülök a válasznak..tetszik az agilitásod. Valóban kissé vaskalapos vagyok..naggggyon távol állok már a tinikortól..sőt a középkortól is. Mindenesetre jobban örülök, ha a tini unokám a Twiglight nevű enyhén fércművet olvassa (amit természetesen kötelezően átrágatott velem is. Mellesleg Edwardot se csíptem benne.)
      Viszont van egy javaslatom személyesen Neked, mint szakembernek.( mellesleg dolgoztam pszichiátrián is...én is tudom) A bántalmazott nő szindrómának egyetlen kezelési módja van..fel kell ébreszteni a sérültben a haragot..hogy használni tudja sorsa megváltoztatására az erejét. Szia.

      Törlés
    3. Köszönöm a jó tanácsod. Ígérem, hogy ha szemtől szemben találkozok majd ilyen esettel, akkor fel fogom idézni magamban a szavaidat. Az egyik legnehezebb eset ez a réteg, sajnos nem véletlenül.
      A Twilight kapcsán egyetértek veled. Minden szempontból egy jobb, "emberibb", tanulságosabb történet és én is inkább azt adnám a gyerekem/unokám kezébe.
      Köszönöm, hogy megosztottad Velem/Velünk a véleményed és a tapasztalatodat!:) Remélem látlak még itt:)

      Törlés
  14. Jó beszélgetni Veled. Azért írtam, mert a Te kritikád volt a legjobban összeszedett, amit a sok közül olvastam. És a szemléleted is elfogadható..igazi női szemlélet. Lenne egy javaslatom..olvasd el Gail Carriger: Parasol Protectorate eddig megjelent regényeit -Soulless-Changeless-Blameless..( Magyarul Lélektelen- Változatlan-Szégyentelen) és írj róla. Kíváncsi vagyok a véleményedre. Teljesen "agyament" könyvek, ékes viktoriánus stílusban, enyhén ütődött vérfarkasokkal és vámpírokkal, steampunk vonallal fűszerezve. Hülyére röhögtem magam néhány oldalán..és ez egy igazán naggggyon feminista könyv, biztos vagyok benne, hogy élvezetes olvasmány lesz. Az elfuserált gyerekkort tekintve meg ajánlom Stephen King: Lisey története című opuszát..az az igazi..Ha elolvastad ezeket, szeretném a kritikáidat látni valahol a Neten..írd meg hol...szia.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ebben osztom a véleményed és köszönöm az elismerő szavaidat a kritikám kapcsán. Az olvasmányok ajánlását is köszönöm Tőled. Mostanában épp szünetelek írói és olvasói téren is, de feljegyzem ezeket magamnak. Sokszor gondolkoztam már azon, hogy aktívabban fogok kritikákat írni, de ezen a téren még nem mélyültem el igazán. Idővel. Ha írni fogok még kritikákat, akkor vagy ezen az oldalon, vagy a másikon fog megjelenni. Egyiknek sem tervezem sem a közeljövőben, sem a távoli jövőben a bezárást.:) Szóval ha írok még kritikákat, akár az ajánlásaidról, akkor ezek valamelyikén fog megjelenni.

      Törlés
  15. Hello, én vagyok az előző, aki a ...-okat írta, csak teszteltem a netem, hogy közzéteszi-e amit írok. Szóval, olvastam a kritikádat is és a többiek hozzászólásait is, és nagyon tetszettek a kontrasztok a véleményekben. Eredetileg azért tévedtem erre az oldalra, mert meg szerettem volna tudni a harmadik résznek a tartalmát, mivel az első kettőt elolvastam, de a harmadikat már az elején elkezdtem picit unni, és akartam tudni, ilyen lesz-e végig. Egyébként összességében én a könyvben megjelenő szexet nem megrökönyödéssel, felháborodással és undorral olvastam, hanem próbáltam a lélek szintjén felfogni, keresni az ok-okozati összefüggéseket, vagyis, hogy miért olyan Christian, amilyen, miért csinálja azt, amit, szóval nem tartalomközpontúlag fogtam fel. És így sokkal jobb volt olvasni. Nem tanultam soha pszichológiát, talán ezért is lehet az, hogy ezeket a könyveket úgy olvastam, mintha valami fantasyk lennének. Teljes abszurdum, kitaláció, lehetetlenség, A Twilight-tól sokkal irreálisabb, szóval véleményem szerint még annak is több a valóság alapja, mint ezeknek a köteteknek. Hogy miért? Mert teljes mértékben száztíz százalékosan kizárom annak a tényét, hogy a szerelem meg tudja HOSSZÚ távon gyökeresen változtatni az ember életét. Miután megszűnnek a szerelemittas kémiaireakciók az ember szervezetében, ugyanúgy lelkében és elméjében is visszaáll mindent a régi kerékvágásba. Abban sem hiszek, hogy az erőszak élvezetes lehet egy egészséges ember lelkében. És vádoljatok csak, hogy hitetlen konzervatív őskövület vagyok. Alapvetően egy könyv elolvasása után az érzéseimet nézem meg először, aztán azt, hogy épített-e a személyiségemen vagy éppenséggel fordítva. Ez a könyv is természetesen hatással volt rám, mint minden inger, ami éri az embert, de építeni nem épített. A romlott, erőszakos és természetesnek vett aberrációkkal teli világ elhiheti ezt a könyvet, én nem. Amúgy meg azért pozitív hatás is ért- talán fejlődött egy picit az angolom, örülök, hogy eredeti nyelven olvastam.
    Említetted, hogy pszichológusi háttérrel rendelkezel, légyszi írd meg nekem arról a részletes véleményed, ha lesz időd és kedved, hogy milyen szinten képes változni az ember a tudomány eddigi állítása szerint, és hogy milyen hatások váltják ki az emberekből a radikális változásokat. Ezzel a témával kapcsolatban nagyon szekptikus vagyok, mert bár mondhatnánk, hogy a felgyorsult világunkban minden a változásról, megújulásról, öntréningről, öngyógyításról, fejlődésről és fejlesztésről szól, Egy kezemen meg tudnám számolni azoknak a számát akik ténylegesen változtak volna hosszú távon pozitív vagy negatív irányba egyaránt,és még maradnának fölös ujjaim is. Beleértve magamat is. Azért foglalkoztat ez a téma, mert ilyen... bódult, melankolikus álomvilágban élő ember voltam mióta az eszemet tudom, mint aki fel nem akar ébredni, és szórakozott a nap 24 órájában. Utálom ezt, mert a folytonos önvizsgálódás, önelemzés mellett elsuhan mellettem az élet még mielőtt észrevenném, egyszerűen nem tudom, képes leszek-e felébredni valaha.
    Még egyszer említem, valódi változásokról beszélek, amelyek hosszú idő után sem változnak.Szóval mégegyszer, jók az írásaid, és várom a reakciódat. Szép estét :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Szabina!

      Be kell valljam őszintén, hogy nagyon elgondolkoztattak a soraid, és napokig (mint láthatod is), ezeken gondolkoztam. Nem azért nem írtam eddig, mert nem akartam, csak egyszerűen nem tudtam, hogy mit is gondoljak, mit érzek a témával kapcsolatban. Megfogtál, az biztos.
      Érdekes volt a hasonlatod a Twilighttal, mármint, hogy annak is több a valóságalapja, mint magának az 50 árnyalat könyveknek. Sokat gondolkoztam ezen is, és értem, hogy mire céloztál ezzel. Mármint a szexuális vonatkozásban és persze az aberrációkban, amiket írtál is. Ebben pedig maximálisan egyetértek veled.

      Az ember és a változások, ez tényleg egy eléggé nehéz és bonyolult téma. Én szintén saját tapasztalatból tudok kiindulni, amikor is láttam azt, hogy igenis képesek az emberek változni, sok esetben a szerelem miatt. Nem feltétlen óriási, teljes személyiséget érintő változásokról van szó. Itt inkább az egymáshoz való csiszolódást, a toleranciát és a kompromisszumot emelném ki. Ezek már alapból egy olyan elengedhetetlen követelményei egy kapcsolatnak, amik mindenképpen változást eredményeznek az emberekben. Ha pedig ezek elszállnak, a kapcsolat maga is erősen meginog, mert többé nem tud együttműködni a pár. De ezek olyan változások is, amik mélyen beleivódnak az emberbe és nem tűnnek csak úgy el. Pláne ha ezek a változások pozitív eredménnyel jártak az egyénre nézve. Ebben az esetben később is megtartja ezeket a változásokat. Alapból egy kapcsolatnak is ez a legfőbb feladata, én ebben hiszek: segíteni egymást, a személyiségünket, és folyamatosan menni előre - fejlődni, fejlődni és fejlődni. Vagyis változni, mert ez egyben változást is jelent. Amint ez a vonal megszakad, szintén megfeneklik a kapcsolat. Ezt magam is tapasztaltam.

      A mélyebb változások, amikről szó is volt, pl. Christian kapcsán (hogy képes felhagyni az ilyen fajta szexuális vágyaival), a könyvből is kiderült, hogy nem képesek tartósak lenni. Egy részem hiszi azt, hogy néhány esetben ez mégis elérhető, és muszáj is ezt hinnem, különben ott is hagyhatnám a szakmámat. Persze nem mindenkinél lehet sikereket elérni, és az út sem könnyű. Úgy gondolom, hogy ahhoz, hogy egy ember kisebb vagy nagyobb mértékben változni tudjon, ahhoz szükséges egy bizonyos szintű lelki, és természetesen szellemi érettség. Korábban szó volt pl. a családon belüli erőszakról. Egy olyan férfival, aki világéletében verte a feleségét, és ezt látta az apjától is, nehezen tudod megértetni azt, hogy miért nem szabad verni a feleségét és a gyerekeit, és miért baj ez, vagy hogy miért nem érdemli ezt a családja, és hogy neki miért nincs joga ezt tenni. Ez a fajta viselkedés olyan mélyen beleivódott, hogy 1. képtelen rajta változtatni, 2. nem érti meg, hogy miért kellene változtatni rajta. Ez egy nagyon szélsőséges eset volt, de visszatérve Christianra én is azt tudom mondani, hogy az effajta szexuális vágyak nem csak azért éltek benne, mert ez volt korábban az egyetlen konfliktus-, és dühfeloldási módszere. Alapból ő egy sérült gyermek, egy sérült személyiség volt, és ezekkel a szokásokkal nőtt fel és csak ezt ismerte. Mondhatjuk azt is, hogy függő lett, és képtelen volt ezeket a fétiseket elengedni. Itt pedig rögtön oda lyukadunk ki, amit te is írtál: hosszú távon a szerelem képes megváltoztatni. Egy bizonyos szintig képes rá (ezt láttuk Christianon is), kérdés, hogy az ő esetükben tartós maradna-e. Véleményem szerint nem. Én ezt szűrtem le a könyvből, de mivel nincs folytatás, ez csak egy személyes benyomás.
      A változást azért sem hiszem hosszútávúnak, mert túl "idős" volt már C.G. akkor, amikor megismerte Anát. Ha mondjuk 19-20 évesen ismerkednek meg, akkor azt mondom, hogy még képes lett volna Ana kedvezően befolyásolni C.G. Az még az a kor, a felnőttkor küszöbe, amikor el lehet érni ezt-azt. De minél idősebb az ember, én azt tapasztaltam, hogy annál kevésbé képes hosszú távon változni.

      Törlés
    2. Itt folytatom, mert nem fért volna bele egy hozzászólásba.

      A pszichológiai, szakmai részét nehezen tudnám egyben leírni, mert amikről itt nyilatkoztam, azok nem 1-1 könyvben vannak leírva, hanem az évek alatt összeszedett tudás és tapasztalat eredménye. Ilyen részletesen és egyben összeszedett írást a személyiségről, vagyis annak a változtathatóságáról még nem olvastam, vagyis még nem találtam. (De ha van is, sajnos a szakemberek zöme sem egyformán vélekedik erről a témáról). A pszichológia nem a fő szakterületem, hanem "csak" egy igen átfogó, de nem teljesen részletes tudásom van róla. Mondhatni, hogy csak annyi, amivel felismerem a problémákat és a megfelelő helyre tudom küldeni a klienst. Pszichoterápiát már nem végezhetnék a kliensekkel.

      Amiről még írni szerettem volna neked, az az álomvilág, és az az érzet, hogy néha elsuhan melletted az élet. Illetve a folyamatos önvizsgálódás. Én is valamennyire ilyen vagyok. Nehéz ebből a világból kiszakadni, de úgy gondolom, hogy a folyamatos önvizsgálódás, a világ megfigyelése nem olyan nagy probléma. Egyszerűen csak így működünk és néha nehéz nekünk is beszállni a mókuskerékbe. Nehéz, ezt aláírom. Tudom, hogy az. Ott vagyunk, de sokszor csak külső megfigyelőként, pedig ugyanúgy magunkat is benne érezzük a világban. Hát mit ne mondjak, alaposan elgondolkoztattál ezzel a hozzászólásoddal. Ki lehet egyáltalán lépni ebből? Ez szerintem egy olyan aspektusa a lényünknek, személyiségünkben, amiből azt mondom, hogy nem lehet egyszerűen csak kilépni. Megoldható, de nehéz. Egyelőre próbálkozok én is.:) Remélem értetted ezzel, hogy mire gondolok.:)

      Nagyon örültem annak, hogy ennyire mélyen belementünk ebbe a témába. Tényleg alaposan elgondolkoztattál, az biztos.

      Várom majd a válaszod és a véleményed.:)

      Morwen

      Törlés
  16. Melankólikus Szabinának...nagyitól. Nyugi! Fel fogsz ébredni..ha szükséged lesz rá! Minél többet nézel önmagadba, annál kevesebbet látsz a környező világodból..nézz néha kifelé is. Tökéletesen igazad van..az embert semmilyen egekig érő szerelem nem változtatja meg! Az ember az aki! Primitivizáljuk le kissé! Adott egy vele született ( vagy szerzett) ízlés..na próbáld megváltoztatni azt..Ez azt jelenti, hogy különféle mentális trükkök használatával ezután már szeretni fogom a spenótot? És nem vagy őskövület..inkább azt mondanám, hogy simán normális vagy, ha úgy érezted ez a könyv nem épít, hanem rombol. Ez a megjegyzés nagyon ült És ne nagyon zavarjon, hogy milyen vagy..ne is akarj megváltozni..tudom, hogy lesznek olyan momentumok az életedben, amire felébredsz...amire valóban érdemes felébredni. Gratula..

    VálaszTörlés
  17. Szia Morwen. Nem tudom olvasod e még ezeket a hozzászólásokat, de igenis meglátszik a magzaton az anya által elszenvedett sérülés. A saját testemen tapasztalom 16 éve.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, még olvasom, itt vagyok... Igen, ezért írtam azt, amit fentebb... Pontosan ezért, mert én is láttam, hogy ezek a dolgok igenis meglátszanak. Persze nem minden esetben... De miért kockáztatná az ember lánya? :(
      Sajnálom, hogy neked ezt személyesn is meg kellett tapasztalnod :(

      Törlés
  18. Sziasztok, imádtam a könyveket, csak az érdekelne tudtok-e valamit a Christian szemszögbéli folytatásról?Köszi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Úgy vélem az én véleményem nagyon eltérő lesz a többitől, mert nekem nagyon tetszett mind a három rész. Az elején valóban zavaró, hogy minden "ebben a fajta jelenben" van megfogalmazva de a végére annyira megszoktam, hogy nehéz volt egy másik könyvben újra alkalmazkodnom a megszokotthoz. Az írónő megfogalmazásaihoz annyit fűznék hozzá, hogy nekem is jobb ha a sex jelenetek szépen vannak megfogalmazva, ám az első részben például nem igazán a szép sex dominált, tehát teljesen megszokható volt a megfogalmazás. (Zárójelben jegyezném meg, hogy nekem mindegyik rész egy napot vett igénybe mert letehetetlen volt). Talán a terhes nő verésével kapcsolatos véleményeddel egyet értek bár azt kell mondjam eddig nem is gondoltam végig ilyen szemszögből a dolgot. Szerintem teljesen a mai fiatalság nyelvén van írva a könyv, és engem nem zavar Christian szadizmusa mert azt gondolom, hogy ez teljes mértékben felfogás és ízlés kérdése, és nem volt az a kifejezett durva (kivéve az első ész végén amikor Ana elhagyja). Nem mellesleg azért is tartom jó könyvnek, mert az emberek hűek a valósághoz (imádtam a Twilightot is de az fantázia) és azt gondolom, hogy a mai világunkba egy kis reményt csempész az iagz szerelemre ami mindent felborít.

      Törlés
    2. Névtelen 1.
      Én nem tudok a folytatásról, bevallom őszintén nem követem és szerintem nem is olvasnám el... A fentiekből kitűnik, hogy miért....

      Törlés
    3. Névtelen 2.
      Teljesen meg tudlak érteni, én sem azt mondom, hogy nem jó könyv. Csak azt, hogy néhány dolgot szebben és példamutatóbban is meg lehetett volna írni. Persze vannak ennél durvább és sok esetben jobb művek is a fandomban, de hát ezt adták ki, gondolom okkal. Nem mondom, hogy érdekel a folytatás, mert nem igazán, még a filmet sem biztos, hogy megnézem moziban. Talán, egyszer, nem tudom.
      A terhesség-ütés kapcsán pedig: érzékeny téma, és ezt mindenképpen ki akartam emelni, mert ez volt az, amit egyszerűen nem tudtam lenyelni. Talán az nem is érti ezt igazán, akinek nincs gyereke. De nem is kell ehhez gyermek... Mindegy, ebbe inkább nem megyek bele újra.
      Én teljesen megértem, hogy szeretted, meg azt is, hogy miért. Igazad van, nem kell ennek túl nagy feneket keríteni :) Csak sajnos nem mindenki látja ezt ilyen tisztán, mint te, és van akire túlságosan is hatni tud a könyv. Én ezt sérelmeztem :(

      Törlés
  19. Szia!

    Most olvastam csak a kritikádat-véleményedet. A könyveket már olvastam. Többször is. Olvastam elsőre gyorsan mert érdekelt a történet.Olvastam kritikusan, figyelve a megjelenő kritkák fényében. Olvasva ellágyulva mert ez oylan könyv amibe bele lehet feledkezni.
    Kicsit számomra furcsa volt, hogy azután, hogy nagyon jól elemezted Christian fejlődéséről*, csak a szexről** írtál. Ana karakterének fejlődése kimaradt, ami ugye meghatározza az egész könyvet, már azért is mivel az ő szemszögéből van leírva az egész.
    Számomra a "belső istennő"-t és a "tudatalatti"-t megszemélyesítő megjegyzések, gondolat villantások*** a regények egyik legjobb részei... Megvilágítja, hogy mélyen, mennyire játékos Ana fantáziája és igen csak nem idegenkedik még az elején sem azoktól a dolgoktól, amit Christian akar, csak vívódik és fél az ismeretlen dolgotól, ami érthető.
    Amikor azt elemzi, hogy a kedvenc irodalmi hősnői mit csinálnának ilyen-olyan jelenetekben... Az számomra csodálatos gondolatokat indított el. Tényleg hogy viselkedne Jane Eyre?
    Tess.. ?
    Milyen mikor összecsap Helenával, hogy jut el idáig lélekben. Hiszen mikor először meglátja elszalad.
    Hogy lesz az az öntudatos feleség, aki simán elijeszti Gia-t, mert az nem nézi ki belőle, hogy ellenfele lehet... aztán nagyot koppan.
    Szeretem az olyan női karaktereket akik tele vannak kétségekkel, de amikor kell, nagyon ki tudnak állni magukért, és másokért. Cselekednek még akkor is amikor lehet, hogy nem az a legjobb és legracionálisabb döntés.
    A történet kezelés, a "kezdő" irónő érzés az "irodalmiatlan" kifejezés számomra értelmezhetetlen.Ezeket nem mind Te írtad, hanem a hozzászólok is.
    Ez egy modern regény. Emailekkel, SMS -sel. Nem várhatjuk el el tőle, hogy minden részletet leírjon kielemezve mint Victor Hugo . Van amit csak megemlít.. Vagy csak jóval később kerül képbe valamilyen esemény.Hagyja az én fantáziámat kibontakozni... Olyanok a helyszínek, a szereplők amilyennek én képzelem. Ha tudnék rajzolni a könyvek ( nem csak ezt ) helyszíneit letudnám rajzolni a szereplőkkel együtt, pedig nem írta le részletesen.
    Nekem a kedvencem a 3. kötet. Te hiányolod az akciókat... Amikor olvastam, néha az jutott az eszembe, hogy lehetne már nekik egy nyugodt hetük... A második részben leírt epizódok Leila , Jack. amire azt mondod, hogy anélkül is elment volna a regény, a harmadik részbem nagyon jelentős lesz.Mind a kettő. Például a kedvenc jelenetem amikor Leile megjelenik Ana munkahelyén és odacsörtet Christian is... Ahogy az kezeli Ana, az szerintem, ez egyik legjobb jelenet.
    A film nem lesz olyan mint a könyv. Soha, mert az én fejemben más milyen a helyszín, másmilyenek a szereplők és mindig csalódás lesz.Például igazán jó Jane Eyre filmet nem láttam... Pedig van egy pár. Talán a 4 részes.. az..talán. Bocs ez most nem téma..
    ..Folytatom

    Kati

    VálaszTörlés
  20. A csillagozott részeket kifejtem egy kicsit.
    * Grey karaktere: az elején nem hiszel a lelki fejlődésében és abban , aki ilyen életet él-élt az ennyire meg tud változni. Utana azt rovód fel az írónőnek miért nem csinált belőle teljesen jó fiút. Ezt én nem tudom hová tenni.
    ** a szex: szerintem nem durva és teljesen beleillik a történetbe ( a szüzesség elvesztése ügyében teljesen egyet értek veled, talán annyi megjegyzéssel, hogy egyikünknek sem Cristian Grey vette el...:-))
    Az egész amit csinálnak, mind a ketten élvezik és ez által az olvasó is.. Jól jelképezi azt, hogy Christiannak ezt a formáját ismeri a szexnek és számára mindenre ez a megoldás. Ez az ő magánélete. Ami nagyon nagyban megváltozik Ana megjelenésével. Hiszen eddig egy csomó mindent nem csinált, amit most igen.
    *** a belső istennő és a tudatalatti nekem nagyon tetszett, de filmen ezt nem lehet megcsinálni úgy, hogy jó legyen. Szerintem. Remélem meg sem probálják, mert az nagyon gáz lesz a filmben.
    Végül Grey szemszöge: remélem, ha ilyet szándékozik írni az irónő, akkor inkább olyan jeleneteket ír le amikor Ana nem volt ott.
    Pl: 1.amikor a diploma oszton a szinpadról nézi, vagy amikor Ray-el beszélget a sátorban, mikor az első fenekelés után visszamegy Anahoz.
    2 kötet ami elött odaér Anáért és a kiállítás. Az eltünés a helikopterrel. Leilaval és Helenával való beszélgetések.
    3. Garrickkel a beszélgetések. A gyerek és Helena...
    Még sorolhatnám.

    Én csak ajánlani tudom mindenkinek a könyvet , mind a 3 részt. Olvassa el. Előítéletek nélkül és ne üljön fel annak, hogy " mindenki olvassa, de trendi leszólni" dolognak

    Kati

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Kati :)
      Először is kezdem ott, hogy felüdülés volt valaki másnak a szemszögéből rálátni a dolgokra :) Sok idő telt el, amióta olvastam a könyvet, és azóta ezeregy más, sokkal jobban megírt, összerakott és jobban felépített történetet olvastam. Ezeket persze angolul és fanfiction-ökről van szó, szóval ez már más téma. Bár valamennyire idevág, hisz ez a trilógia is egy fanfiction, mégpedig az Alkonyaté. :) De most vissza a többi fanfictionhöz:) A lényeg: valamennyit változott az 50 árnyalat trilogiáról a véleményem, néhány téren megértőbb vagy elfogadóbb lettem vele, de a történet kapcsán felrótt hiányosságok nekem még mindig fájóak. PErsze kíváncsi leszek a filmre, de hát mint te is írtad, bármelyik könyvadaptációt is nézük, soha nem tud olyan lenni, mint a könyv. De hát ez így van jól. A könyvekben saját magunk "építjük" fel a szemünk előtt képeket, és más érzés is olvasni meg nézni, amit elénk tolnak. Persze majd én is megnézem a filmeket, de nincsenek nagy elvárásaim. Remélem, hogy a könyvekben érzékelt hiányosságokat ki tudja küszöbölni a filmi.
      Mint fentebb írtam, jó érzés volt olvasni a véleményed, azt, ahogy te látod :) Tényleg nem vagyunk egyformák, nem lehet ugyanaz a véleményünk, de elfogadom azt, ahogy te látod, amit te gondolsz róla :)
      Gray karakterére még reagálnék. Nem tudom, talán én nem fogalmaztam meg világosan, hogy mi volt ezzel a bajom. Én azzal a felvetéssel vágtam neki a könyvnek, hogy aki ilyen életet él, nem tudja csak úgy elhagyni és megváltozni és olyan lenni, mint amilyent sejtetett az írónő. DE! Olyan szépen alakította a szálakat, olyan szépen játszott Greyjel és építette fel a múltját előttünk, hogy teljesen azt sugallta, hogy mégis képes rá. És jó volt, és hiteles volt, és izgalmas volt, és gyönyörű fejlődés indult el. És ennek ellenére a végére mondhatom azt, hogy mindez a semmibe veszett, mert Grey nagyjából "ugyanolyan" maradt. Ami hozzáteszem, nem lenne túl nagy baj, ha az írónő nem kezdte volna felépíteni azt a szálat, hogy meg fog változni. Tekintve Grey múltját és azt, amiért ilyen lett, jó megalapozás volt, és hiteles lett volna a efféle változás a részéről. Ez végül elmaradt és én ezt hiányoltam.
      Ana karakteréhez már csak annyit fűznék hozzá, hogy... Nem is tudom, hogy mondjam ezt. Sajnos főleg a Mary Sue típusú karakterekhez tudom hasonlítani, és ezt nem is nagyon tudom jobban megmagyarázni. De ha gondolod, ebbe is belemélyedhetünk majd :)
      Köszönöm, hogy írtál és megosztottad velünk a véleményed :)
      Morwen

      Törlés
    2. Szia!

      Most nem a könyvről szeretnék írni. Köszönöm, egyáltalán elolvastad amit írtam:-)

      Láttam a filmet.

      1. Aki nem olvasta, a könyvet, nem érti. Szó szerint. Nem azért, mert nem érti meg, a "lényegét", hanem az egészet nem érti. Ki kicsoda? Mi, miért történik? Ki az a Mrs. Robinson. Konkrétan kérdezték. Nem jött át a a Mrs. Robinson. Sem a mrsrobinsonság lényege , sem az , hogy ki ő.

      2. A szinkron olyan lett, amitől kifejezetten kínosan éreztem magam. Tudom, hogy az angol és a magyar nyelv eltér, főleg a káromkodások terén, pont ezt nem vették figyelembe, azok, akik a szinkront csinálták.Adott szituációban, valaki azt mondja, " +b.sználak" az még jól is elsülhet.;-) De valahogy sikerült olyanra szinkronizálni, amit az ember lánya nem igazán szeretne hallani... Csak úgy az asztalnál...
      3.
      Olyan lett, mint egy sorozat 1 része. Érdekes. Majd megnézem a másodikat is és akkor, már többet fogok érteni... De itt konkrétan legalább 2 évet kell várni a következő részre....
      4.
      Talán ez a legfontosabb: nekem nem jött át az egésznek a lényege. Volt benne néhány momentum, ami egész jó volt... De sokat akartak markolni, mindent bele akartak rakni és ettől, kicsit olyan lett, mintha végig rohantunk volna a filmen, anélkül, hogy egyáltalán láttunk , értettünk volna valamit. Hiányoztak a belső monológok, ami az egész lényege.. Szerintem. Az olyan dolgok mint pl: az első fenekelés után, ahogy visszamegy hozzá és ott alszik, mert érzi, hogy Ana ki van. Ezt miért nem rakták bele? Ha a diplomaosztót csak egy kis zenével bejátszák, sokkal jobb lett volna. Felesleges volt az ott.
      5. Bejött, amitől féltem. Ez is az a kategória lesz, amiből nem lehet filmet csinálni (lásd: Rejtő Jenő, Ken Follett, Vavyan Fable, Jane Eyre.) talán nem is kéne próbálkozni.
      Jobb lett volna, ha nem akartak volna ennyire a könyvhöz ragaszkodni, és átírják jobban megfilmesíthetőre. Utána meg azt panaszolnám:-)
      6
      Látni a vörös szobát és a végén a szíjas dolgot, számomra nagyon durva volt. Olyan érzésem volt, hogy egy ilyen után nem tudom mit szólt volna, ha én is felkapok egy ostort és végig verek rajta...
      A könyvben, az én képzeletemben nem volt ilyen durva....
      7.
      Elcseszték a végét. Ha Ana emlékezett a VÖRÖS tiltó szóra . Akkor mi lesz a magyarázat a második részben, miért nem szólt, hogy ezt nem akarja??? Ott az van elfelejtette a szót!!!!Most akkor mi lesz?

      Kati

      Törlés
    3. Szia!

      Hát a film kapcsán nem sokat tudok hozzáfűzni, valahogy úgy alakult, hogy nem néztem meg, de őszintén, már nem is voltam rá kíváncsi. Már jobban átlátom a könyvet, a benne történteket, a BD/SM teljes elferdítését, Ana kihasználását és a szépen csomagolt abúzust. Szóval a filmet kihagytam, de barátnőmmel mindig téma volt köztünk, elég alaposan belemélyedtünk és én is csak az ő véleményére tudok hagyatkozni, sőt vele együtt a tiédet is megerősíteni. Minden pontban.

      A szinkron kapcsán el tudom mondani, hogy nem lep meg, hogy így látod. Az utóbbi években azt veszem észre, hogy a magyar szinkron színvonala nagyon csúnyán lecsökkent. Néhány film még meg tudja úszni a dolgot, de a sorozatok nagy része óriási áldozatokká válik. Arról nem is beszélve, hogy az adott film/sorozat lényegét, savát-borsát tudják elvenni azzal, ha néhány dolgot direkt félrefordítanak (cenzúra? Vagy hogy lejjebb vihessék a karikákat? Nem tudom, de engem dühít az eredeti művek effajta megmásítása.) És lehet ezt mindkét irányba elszúrni... Szóval emiatt már nem sokszor vagyok hajlandó magyar szinkronos filmeket/sorozatokat nézni. Nagyon nagy csalódást tudnak okozni és az egész művet egyszerűen elrontják...

      Több mindenre sajnos még nem tudok érdemben válaszolni, de ha valamikor megnézem a filmet, lehetséges, hogy ismét billentyűzetet ragadok a témában. Vagy visszatérek ide, és ha érdekel, elmondom a véleményem, de nem hiszem, hogy a tiédtől eltérő lenne :)

      Üdv

      Morwen

      Törlés
  21. Szia!
    Én is sok dologban egyetértek veled a szürkével kapcsolatban. Sok, felemás érzéseim vannak vele kapcsolatban. Viszont a napokban került hozzám egy kézirat ami ugyanez a kategória mint szürke és bármilyen hihetetlen magyar író írta. Egy első könyves író lebilincselő írása. Hát nekem annyira bejött hogy le sem tudtam tenni és elolvastam a kétszer 400 oldalt 4 nap alatt. A szürkénél már a végén szenvedtem. Ebben is vannak obszcén részek meg polgárpukkasztás de csak épp annyira amíg még ízléses sokkal jobban megfogott benne a szenvedély a varázslat és az izgalom. Úgy tudom májusban jelenik meg a boltokban. Remélem. Mira Sabo - Amíg kinyílik a szemünk. Remélem ez is ver ekkora port és fogunk itt róla beszélgetni mert szeretném ha egy magyar íróról is ennyit lehetne beszélgetni. Kevés olyan igényes blogot találtam ahol így ki lehet vesézni könyveket örülök hogy van egyáltalán.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Hm, nem is tudtam, hogy végre van egy magyar író, aki ilyenbe bele mer vágni, le a kalappal előtte, na már ezért szemezni fogok a történettel :) Bár már nagyon elszoktam a magyarul olvasáshoz, és angolban már jó sok BD/SM, dom-sub storyt olvastam. Igényeseket és persze hitelesen felvázoltakat. Kíváncsi vagyok, hogy ez a magyar megüti-e a mércét :) Jó lenne :) Megjegyzem a címet :)
      Meg tudom érteni, hogy az 50 árnyalatnál miért szenvedtél. Minél több igényesz BD/SM, dom-sub storyval találkoztam, sajna ennek annál jobban csökkent a szememben az értéke. Ez csak személyes vélemény, persze mindenkinek más az ízlése.
      Már csak arra lennék ezek után kíváncsi, hogy csak magyarul olvasol-e :)
      Köszönöm a kedves és elismerő szavaidat :) Nem hittem volna, hogy ezzel a "kritikámmal" egy ilyen kibeszélőt indítok el, de örülök, hogy teret adhattam ennek, még ha nem is ez volt az oldal fő profilja :) Remélem találkozunk még, akár ez vagy más téma, könyv kapcsán :)

      Morwen

      Törlés
  22. Szia!!!Én úgy szeretem a könyvet ahogy van.
    Szeretném mekerdezni hogy megejelent e már ISMERJÜK MEG ÖTVEN ÁRNYALATATOT??

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia :)

      Sajnos ezt nem tudom, már nem vagyok hajlandó követni azt a felhajtást, ami a könyv és a film körül van. Javaslom, hogy nézz körül a könyvvel foglalkozó honlapokon, esetleg facebook csoportokban, ott biztosan tudják rá a választ :)

      Üdv

      Morwen

      Törlés