Elisabeth ismét egyedül volt
Alyssa szobájában, amikor váratlanul SMS-t kapott. Nem igazán tudta, hogy ki
keresné őt, és meglepetten látta a kijelzőn, hogy Isobel írt neki.
>> Mindenki tűkön ül,
hírekre várva. Bonnie és Stefan próbálta elérni Damon-t, de gondoltuk, hogy túl
elfoglalt még. Ők nem mertek téged keresni, így enyém lett a szent feladat. :)
Mikor születik már meg az unokám? Isobel <<
Elisabeth elmosolyodott, majd
előkereste a telefonjában azt a képet, amit pár napja titokban készített Alyssa-ról
és Damonról. Damon épp elaludt a karjában Alyssa-val, ő pedig az egyik ilyen
alkalmat megörökítette. Csatolta a képet az üzenete mellé, majd a címzettek
közé tette Stefant és Bonnie-t is.
>> Alyssa Salvatore a
fáradt apukája karjában alszik. Immár egy hete kibújt az édesanyja hasából.
Viszont a ház továbbra is mindenki előtt le van zárva, mert egy hét múlva
Elijah is apa lesz. :) Elisabeth <<
Elisabeth mosolyogva nyomott rá a
küldés gombra, és majdnem elnevette magát, amikor egyszerre három egyszavas
üzenete is érkezett. A „Micsoda?”, „Mi van?” és az „Elindultam” szövegek sorban
Bonnie-tól, Stefan-tól és Isobel-től érkeztek, és mindenki megkapta ezeket az
üzeneteket.
>> Miután megszületett
Alyssa, akkor derült ki, hogy 19 hete Kathlena Elijah-tól is teherbe esett. Még
jó, hogy két babaszobát rendeztem be Damonnak. :) Isobel, te maradj ahol vagy,
ne gyere át! <<
Ismét elküldte az üzenetet és
közben hitetlenül megrázta a fejét. Egyiküknek sem jutott eszébe szólni a
barátaiknak, hogy Alyssa megszületett és most egy újabb baba érkezését várják.
A fiúk vagy Kathlena-val foglalkoztak, vagy Alyssa-val ha Damonról volt szó, ő
pedig szinte mindig Alyssa-ra ügyelt. Nem gondolt arra, hogy szólnia kellene a
többieknek. Hamar újra üzenete érkezett Isobeltől, amit mindenki megkapott most
is.
>> Senki nem tud távol
tartani az unokámtól, és meg tudom védeni magam. Ha kell beköltözök az unokám
szobájába és lezárom Kathlena elől. <<
Elisabeth megadóan sóhajtott,
majd válaszolt az üzenetre.
>> Rendben, gyere. De más
nem jöhet. <<
Amint elküldte az SMS-t, újabb
válaszokat kapott Stefantól és Bonnie-tól, amikben a nemtetszésüket fejezték
ki.
>> Ez nem igazságos! Bonnie
<<
>> Látni akarom az
unokahúgomat! Stefan <<
Elisabeth az égbe emelte a
tekintetét, majd ismét válaszolt nekik.
>> Rendben, a villa előtti
bekötőút biztonságos, Kathlena oda nem mehet ki. Fél óra múlva ott várlak
titeket. <<
Amint elküldte az újabb választ,
már érkeztek is a hálálkodó, mosolygó hangulatjelekkel teli üzenetek. Ő csak
megcsóválta a fejét, majd úgy döntött, hogy előkészíti Alyssa-t a rövid kis
sétára. Tudta, hogy szólnia kellene Damon-nak, de nem volt biztos abban, hogy
nála, vagy a fivérénél van éppen Kathlena. Úgy döntött, hogy tesz egy próbát,
és bekopog Damon-hoz. Ha ráér a férfi, akkor úgyis ajtót nyit majd neki.
Így is tett és legnagyobb
megkönnyebbülésére Damon pillanatok alatt ajtót nyitott neki és értetlenül
meredt az Elsőre.
- Valami baj van? – kérdezte
aggódva Damon.
- Nem, csak már nagyon
türelmetlen Isobel, Bonnie és Stefan. Téged is kerestek, de gondolom a
telefonod hetek óta le van merülve.
- Igaz, nem ártott volna szólni
nekik, hogy mi a helyzet nálunk – felelte nagyot sóhajtva Damon.
- Fél óra múlva találkozok velük
a villa előtti bekötőúton és viszem Alyssa-t is. De gondoltam, hogy ha éppen ráérsz, te is szeretnél jönni.
- Miazhogy! – mondta Damon
elmosolyodva, majd kilépett a szobából és a babaszoba felé indult Elisabeth-tel
a nyomában. – Induljunk azonnal, amíg még szabad vagyok – tette hozzá halkan,
mire Elisabeth csak jóízűen elnevette magát.
Amint beléptek a szobába, hamar
fel is öltöztették Alyssa-t, majd Damon a karjába vette és elindultak ki a
villából, hogy bemutassák a legfiatalabb Salvatore-ét a többieknek.
*
Damon nem lepődött meg azon, hogy
Bonnie, Stefan és Caroline már idő előtt a megbeszélt helyen türelmetlenül
várták őket.
- Istenem, Damon! Hisz ő gyönyörű
– szólalt meg azonnal Bonnie, amint odaértek hozzájuk és megpillantotta Damon
karjában Alyssa-t.
- Gratulálok Damon – mondta
elismerően Stefan és mosolyogva figyelte az apró kislányt, aki hatalmas
szemekkel nézett fel rá.
- Igazi angyal! – tette hozzá
Caroline, és megsimogatta Alyssa kezeit, mire a kislány azonnal megfogta
Caroline kezét, végképp elolvasztva ezzel a vámpírt.
- Megfoghatom? – szólalt meg
könnyes szemmel Bonnie, mire Damon mosolyogva bólintott, majd óvatosan áttette
Alyssa-t Bonnie kezébe.
Alig pár perce volt Bonnie-nál Alyssa,
amikor hatalmas sebességgel száguldott a bekötőúton feléjük egy autó, és hirtelen
lefékezett mellettük. Damon visszavette Alyssa-t a kezébe, majd mosolyogva
Isobel felé indult, aki amint kiszállt az autóból, rohant Damon felé. Amint
találkoztak, Isobel azonnal Alyssa-ra pillantott és kicsordultak a könnyei.
Hálásan Damonra nézett, majd váratlanul megölelte a férfit, közben viszont
nagyon ügyelt Alyssa-ra a férfi karjaiban.
- Köszönöm – mondta hálásan
Isobel. – Köszönöm, hogy nagymamává tettél – tette hozzá halkan, mire Damon
boldogan felnevetett.
- Nem sok 33 éves anya mondja ezt
ilyen büszkeséggel – mondta Damon mosolyogva, majd Isobel könyörgő szemeit
látva, átadta a kezébe Alyssa-t.
Bonnie, Stefan, Caroline és
Elisabeth mosolyogva nézték a boldog párost, és ők is legalább annyira boldogok
voltak és örültek Alyssa-nak, mint Damon és Isobel.
Elisabeth-et teljesen magával
ragadta a boldog jelenet, és alig várta, hogy Alexander is megszülessen. Most
már bízott Elijah megérzéseiben is, és hitte, hogy hamarosan születni fog egy
unokaöccse.
*
Akármennyire is ellenezte Damon
és Elisabeth, Isobel nem volt hajlandó távol maradni Alyssa-tól addig, míg
Alexander is meg nem születik és a lányok újra a régik nem lesznek. Így hát,
ahogy Isobel ígérte, bevette magát Alyssa szobájába és egyelőre lezárta
Kathlena előtt a helyiséget. Így már négyen laktak a villában és együtt
számolták vissza a lassan múló maradék egy hetet.
*
Isobel szinte ki se tette a lábát
Alyssa szobájából. Csak akkor lépett ki onnan, amikor Elisabeth mellette volt,
vagy amikor lementek a villa elé sétálni arra a területre, ahova Kathlena nem
követhette őket. Igaz, hogy hagytak az udvaron is egy szabad területet, ahol
Kathlena is kiszellőztethette a fejét, ám ő közel 6 hete ki se mozdult a
lakásból. Csak Damonnal és Elijah-val foglalkozott és ha lehet, most még
kevesebbet aludt, mint Alyssa születése előtt. Hiába volt egy kis ideje
feltöltődni és hosszabbat aludni a két férfinak egy héttel a szülés előtt,
Kathlena napokon belül ismét hullafáradttá varázsolta mindkettejüket.
Elisabeth hamar megnyugodott,
amikor látta, hogy Isobel jelenléte nem okoz fennakadást. Sőt, egy idő után
örült is, hogy velük van a boszorkány, mert így neki is több ideje volt
elkészíteni mindent Alexander érkezésére. Az utolsó simításokat végezte a fiúszobán,
és néha majdnem hisztérikus rohamot kapott, hogy mi lesz majd akkor, ha esetleg
Elijah-nak is lánya születik. Isobel mindig megnyugtatta ilyenkor, hogy ha
mégis ez történne, Alyssa ruhatára neki is bőven elég lesz majd.
- Jó, jó, Isobel, de akkor is
vennem kell másik kiságyat, kádat, pelenkázót, díszeket, játékokat, mert ezeken
nem osztozhat Alyssa-val – mondta idegesen Alyssa szobájában fel és alá
járkálva Elisabeth.
- Ne aggódj annyit Elisabeth,
mindent megoldunk majd – felelte kedvesen Isobel, aki közben a fotelban ült és
épp Alyssa-t etette. – Holnap megszületik ő is, és végre te is megnyugodhatsz
majd. Nagyon izgulsz – tette hozzá mosolyogva Isobel, és közben átadta a
cumisüveget Elisabeth-nek, mert Alyssa nem kért több vért.
- Persze, hogy izgulok, de ez
érthető, nem? – kérdezte idegesen Elisabeth, majd elmosolyodott. – Két pici
vámpírbaba Isobel! Annyira hihetetlen, hogy ez történt! Már csak azt remélem,
hogy a szülés után Elena és Katerina ismét különválnak.
- Talán a halálukkal tényleg
megtört a kötelék, és most talán csak a terhesség tartotta őket egy testben –
felelte Isobel elgondolkozva, és közben a kezével elkezdett Alyssa kezeivel
játszani.
- Elképzelhetőnek tartod
boszorkányként, hogy ez lehetséges? – kérdezte felvont szemöldökkel Elisabeth.
- Nem lepődnék meg rajta –
felelte nagyot sóhajtva Isobel. – Az utóbbi időkben egyik varázslat sem sült el
úgy, ahogy kellett volna. Szóval igen, elképzelhetőnek tartom.
- Bízzunk benne, hogy ez történik
majd, mert ha a kötelékük tovább él és ugyanúgy az elpusztításukig fog
folytatódni…
- Erre még csak ne is gondolj! –
mondta feszülten Isobel. – Azt nem fogom hagyni, abban biztos lehetsz.
- Ezt sejtettem – felelte
mosolyogva Elisabeth, majd leült ő is egy fotelba, és boldogan figyelte
Isobelt, ahogy tovább játszott az unokájával. Eközben neki is felrémlett az az
időszak, amikor ugyanilyen boldogan fogta a kezében Carment, illetve később a
dédunokáit. Most pedig ha nem is őket, de egy újabb családot mégis visszakap az
élettől ő is és Elijah is. A gondolat még nagyobb mosolyt csalt az arcára, és
ha lehet, még türelmetlenebbül várta, hogy eljöjjön a másnap.
*
Elisabeth ijedten riadt fel az
éjszaka közepén, és értetlenül nézett körbe, hogy miért a sötét babaszoba egyik
foteljében alszik. Kis időre volt szüksége, mire vissza tudott emlékezni arra,
hogy este elaludt a fotelban és közben beesteledett. Hallotta, hogy az egy hete
a szobába hozott ágyon Isobel békésen alszik, és hallotta, hogy Alyssa is
nyugodtan szuszog a kiságyában. Elmosolyodott, majd nagyot sóhajtva felkelt a
fotelból, nyújtózott egy nagyot, és elindult az ajtó felé, hogy ő is az ágyában
folytassa az alvást.
A szobájába érve ledőlt az ágyra,
majd türelmetlenül az éjjeliszekrényen levő órájára nézett. Hajnali kettő óra
volt. Elmosolyodott, mert tudta, hogy eljött a nap, amire annyira várt, immár majdnem
két hete. Alyssa születése teljesen felvillanyozta, és ezt az örömöt Alexander
várása csak fokozta. Fáradtan ásított még egy nagyot, majd ismét álomba merült.
*
Damon áldotta az eget, amikor
végre Kathlena elaludt mellette. Már majdnem hajnalodott, és nagyon örült, hogy
talán ismét aludhat pár órát. Fáradtan felkapta magára az alsónadrágját, majd a
nadrágját, és csendben kiosont a szobából, hogy alvás előtt igyon egy kis vért.
Míg megjárta az utat a pincétől vissza a szobájába, el is fogyasztotta a tasak
vért, és szinte azonnal álomba merült ő is Kathlena mellett.
Fogalma sem volt, hogy mennyit
alhatott, de egyáltalán nem érezte magát kipihentnek, amikor felriadt. Arra
ébredt, hogy Kathlena rámászik és lágyan végigcsókolgatja a nyakát és a
felsőtestét. Ő automatikusan átölelte a lányt és hamar lecsapott az ajkaira.
Kathlena jólesően nyögött bele a csókba, majd hirtelen Damon azt érezte, hogy
megremeg a lány és ekkor azonnal elszakadt Kathlena az ajkaitól. Fájdalmasan
nézett Damonra, majd könnyes szemmel fogta át a hasát, és közben alig bírt
Damonon megtámaszkodni a másik kezével.
- Damon – szólalt meg zilálva és
közben a könnyeivel küzdve nézett le a hasára, majd vissza a férfire. –
Kezdődik! – tette hozzá immár kicsordult könnyekkel Kathlena.
Damon gyorsan és óvatosan
átkarolta Kathlena-t és lefektette az ágyra, pontosan oda, ahol még ő feküdt
egy másodperce.
- Nyugodj meg Katherine, azonnal
szólok Elijah-nak és Elisabeth-nek – felelte idegesen Damon, mire Kathlena csak
bólintott, és fájdalmasan felordított. Damon alig bírt egy lépést is tenni az
ágytól, de tudta, hogy szólnia kell a többieknek. Gyorsan az ajtóhoz lépett,
kitárta és hangosan elkiáltotta magát. – Gyertek gyorsan, beindult a szülés!
Ahogy ezt a mondatot kiejtette,
szinte azonnal kivágódott Elisabeth és Elijah ajtaja és mire ő visszament
Kathlena mellé az ágyhoz, már a két Első is mellette állt.
- Végre – szólalt meg csillogó
szemekkel Elisabeth, és azonnal Kathlena mellé sietett, hogy betakarja a lányt,
akin a hajnali hancúrozás óta semmi sem volt. Mosolyogva végigsimított Kathlena
arcán, aki könnyes szemmel, nagyokat zilálva fogta a hasát. – Mindjárt vége,
csak egy kicsit bírjátok még ki – tette hozzá halkan, majd Damonra nézett. – Kellene
törölköző – szólalt meg halkan, mire Damon az ágy vége felé mutatott, ahova fél
másodperccel ezelőtt tette le a tiszta törölközőket.
- Mi történt? – lépett be
hirtelen Isobel a szobába. Neki több idejébe telt magához térnie és átrohanni a
szobába, mint az Elsőknek.
- Beindult a szülés Isobel, de te
maradj kérlek Alyssa-val – mondta ellentmondást nem tűrően Damon, mire Isobel elvarázsoltan
bólintott, majd végül kilépett a szobából.
Elisabeth ezalatt óvatosan
elrendezte a takarót Kathlena-n, hogy az csak a lány felsőtestét takarja.
- Katerina, te vagy most velünk?
– kérdezte Elisabeth halkan, amikor Kathlena befejezte a sikítást az újabb
fájdalomhulláma után.
- Igen Elisabeth, én fogom
megszülni a kisbabámat. Elena segít, de ez most az én dolgom – válaszolta
összeszorított fogakkal Kathlena, majd újra felordított. – Elijah! – kiáltotta
el magát, amikor újra meg bírt szólalni.
Elijah ijedten tért magához, majd
gyorsan Kathlena jobbján termett. Kathlena szó nélkül elkapta a kezét, és maga
mellé térdre rántotta Elijah-t. A férfi egy szóval sem panaszkodott emiatt,
tűrte, hogy Kathlena darabokra törje a kezét, miközben őt szorította. Kathlena
váratlanul a balján álló Damont is maga mellé rántotta, hogy ugyanarra a sorsa
juttassa az ő kezeit is, mint Elijah-ét. Ekkor Kathlena ismét felüvöltött.
- Ez az Katerina, jól csinálod –
szólalt meg izgatottan Elisabeth. – Még egy nyomás és már vége is van – amint
kimondta ezt Elisabeth, már meg is pillantották a kezében a magzatburokban
világra jött újszülöttet. Kathlena zilálva engedte el a két férfi kezét, akik
Kathlena hasára vetettek egy pillantást, mielőtt jobban megcsodálták volna az
Elisabeth kezeiben felsíró babát.
- Kisfiú – szólalt meg sírva Elisabeth.
– Elijah, fiatok született.
Elijah és Kathlena hirtelen
Elisabeth-re emelték a tekintetüket és mindketten alig bírták felfogni azt,
amit a nő mondott.
Elisabeth mosolyogva betakarta a
babát a törölközőbe, megtörölte a szemeit, majd átadta Kathlena kezébe a fiút.
- Jól hallottam, hogy szeretnéd,
ha Alexandernek neveznénk? – szólalt meg könnyes szemmel Kathlena, majd
Elijah-ra pillantott. Az Első bólintott, mire Kathlena ismét lenézett a kezében
tartott kisfiúra. – Isten hozott közöttünk Alexander! – mondta meghatottan
Kathlena, majd egy gyengéd csókot nyomott a kicsi homlokára. Ismét felnézett
Elijah-ra, majd felé nyújtotta Alexandert. – Megfognád? Elenával mindketten
meggyógyultunk és szeretnénk végre kettéválni.
Elijah csak bólintott, majd
óvatosan átvette a fiát Kathlena-tól.
- Menni fog Katherine? – kérdezte
rekedten Damon, aki még mindig a szülés hatása alatt volt.
- Igen Damon, menni fog.
Mindketten érezzük, hogy szét tudunk válni – felelte magabiztosan Kathlena,
mire Damon tekintete a hasára siklott és megkönnyebbülten vette észre, hogy a
két lány újra a régi és már nem várandósak.
Kathlena mély levegőt vett, majd
lehunyta a szemét, és pár másodperc múlva, már ketten ültek az ágyon, szorosan
a takaróba csavarva magukat.
- Hát sikerült! Végre újra külön
testben vagytok – szólalt meg boldogan Elisabeth, és közben hitetlenül megrázta
a fejét.
Katherine mosolyogva bólintott,
majd Elijah felé fordult, hogy újra szemügyre vegye a fiát. Damon eközben
közelebb ült Elenához, aki csak meredten nézett maga elé, és úgy tűnt, hogy nem
hajlandó felnézni és bárkivel is szóba állni.
Damon óvatosan hozzáért a lány
fedetlen hátához, majd aggódva megszólalt.
- Elena? Jól vagy? – kérdezte
halkan, mire Elena nagy nehezen ránézett. Damon egy pillanatra hátrahőkölt,
mert álmában sem hitte volna, hogy mikor újra önmaga lesz Elena, ilyen dühösen
és csalódottan fog ránézni. Elena váratlanul egy óriási pofont kevert le a
döbbent férfinak, és erre mindenki rájuk kapta a tekintetét.
- Lefeküdtetek – mondta röviden
és tömören, majd Damonról a döbbent Elisabeth-ra siklott a gyilkos pillantása.
- Nem, Elena, dehogyis – szólalt meg
azonnal Damon, és közben végigsimított az arca bal oldalán, ami még mindig
sajgott a hatalmas ütéstől.
- Ne hazudj nekem! – csattant fel
keményen Elena. – Ne nézzetek hülyének! Mi más történt volna köztetek? –
kérdezte dühösen Elena. – Néhány emlék nagyon homályos, de emlékszek dolgokra,
hallottam dolgokat! Szenvedélyes csókok, elfojtott nyögések – sorolta
összeszorult torokkal, majd könnyes szemmel Damonra nézett. – Mégis mi más
lenne ez Damon? – tette hozzá keserűen.
- Nem tagadom őket Elena –
szólalt meg halkan Damon és közben fájdalmasan nézett a lányra és most érezte
csak igazán, hogy mennyire megbánta azt, amit tett. A bűntudat átjárta a
szívét, és félt, hogy Elena nem bocsát meg neki, vagy nem fog hinni neki. – De nem
feküdtünk le Elisabeth-tel. Nem lennék képes ilyet tenni veled Elena – tette
hozzá bűnbánóan Damon, majd mivel nem bírta tovább nézni Elena fájdalmas
tekintetét, lehajtotta a fejét.
Eközben Elijah és Katherine is
feszülten figyelték a két vámpír közt zajló beszélgetést és az ajtóban Isobel
is őket nézte, Alyssa-val a karjában. A szülés után pár perccel tért be ő is a
szobába, amikor Katherine és Elena már szétváltak.
- Hozok nektek ruhákat – szólalt
meg kis idő után fojtott hangon Elisabeth, majd mielőtt bárki is válaszolhatott
volna neki, már el is tűnt a szobából.
Isobel döbbenten nézett végig
Damonon, majd a távozó Elisabeth-en, mert neki fogalma sem volt arról, hogy
bármi is történt volna a két vámpír között. Mély levegőt vett, majd lassan
beljebb sétált a szobában és megköszörülte a torkát. Ekkor mindenki rákapta a
tekintetét, mire ő félszegen elmosolyodott.
Amint Elena megpillantotta a
karjában tartott lányát, a düh eltűnt az arcáról és izgatott várakozás ült ki
rá. Lassan kinyújtotta a karját, mire Isobel elmosolyodott és odasétált Elena
mellé az ágyhoz. Egy pillanatig habozott, majd a még mindig bűnbánattal küzdő,
és csendben magát ostorozó Damonra nézett.
- Damon – szólalt meg halkan,
mire a férfi könnyes szemmel ránézett. Nem értette, hogy mit akar Isobel,
egészen addig, míg a nő türelmetlenül feljebb nem emelte a karjában tartott
Alyssa-t, jelezve ezzel, hogy vegye át ő tőle a babát.
Damon végül felállt, majd
Isobelhez lépett és óvatosan átvette Alyssa-t. Mosolyogva, de még mindig
könnyes szemmel nézett a lányára, majd visszasétál az ágyhoz és leült Elena mellé.
Ráemelte a tekintetét Elenára, majd kicsordultak a könnyei.
- Sajnálom, hogy közelebbi
kapcsolatba kerültem Elisabeth-tel az ostobaságom miatt – szólalt meg halkan,
mire Elena könnyes szemmel nézett a férfira, majd végül megenyhültek a vonásai
és bólintott.
Damon hálásan elmosolyodott, majd
váratlanul egy csókot nyomott Elena arcára és megkönnyebbülten felsóhajtott.
- Íme a lányunk, Alyssa Salvatore
– szólalt meg halkan, de annál büszkébben, majd óvatosan Elena karjába fektette
Alyssa-t.
- Alyssa Salvatore és Alexander
Mikaelson – szólalt meg egyszerre Katherine és Elena, mire is mindketten
hirtelen egymásra kapták a tekintetüket. Mindketten elmosolyodtak, majd újra a
karjukban tartott gyermekeikre néztek. – Isten hozott titeket! – szólaltak meg
ismét kórusban, mire mindenki arcára, még az időközben a szobába visszatérő Elisabeth
arcára is mosolyt csalt a két boldog anyuka és a mellettük büszkén és
szerelmesen őket néző apuka látványa.
*****************************
Nem is tudom, hogy mit mondjak ezután a hosszú fejezet után.:) Talán csak egy dolgot tehetek, vagyis kérdezhetek: hogy tetszett Nektek?:)
Gratulálok, keresztmama! Nagyon örvendek a kisbabáknak, legalább annyira mintha itt lennének velem. Már is várom a jövö hetet, hogy betekintést nyerhessünk egy boldog család mindennapjaiba. Egy baba születése mindig felemelő és boldog pillanatokat hozhat csak. A kedd pedig... jobb ha most nem bonyolodom ebbe bele.
VálaszTörlésSzegénykém:) Nagyon felcsigáztalak a keddi kövi Delena-val, igaz? Hát akkor mi lesz veled utána karácsonyig?:o
TörlésAzért a jövő heti rész nem igazán lesz még olyan, amire vársz:) A jövő hét mindkét történet szempontjából Delena központú lesz :)
Hát nagyon jó volt a rész. Jó hogy megszületett a második baba is meg végre sikerült végre kettéválniuk. Aranyosra sikeredett Alysa bemutatása a többieknek meg amikor magukhoz vették a saját gyereküket és tetszett ahogy Elena féltékenységében felpofozza Damont mert azt hiszi megcsalta.
VálaszTörlésVárom majd a következő pénteket meg a keddett.
Örülök, hogy tetszett a folytatás.:) Ám Damon és Elena konfliktusa még nem ért véget... :)
TörlésEz is valami, kösz. Attól még mindig gonosz vagy..., icipicit. De azért imádlak már csak a Delenák miatt is! :):):)
VálaszTörlésNah, akkor többet sem spoilerezek, egy icipicit se :p
Törlés